Előszó
A szerző a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja, 40 éves kutatási eredményeit ismerteti jelen tanulmányában, melyet: egy új szóeredetvizsgálati, szórokonítási rendszer kialakítása és a vele összefüggő őstörténelmi stb. problémák átértékelő vizsgálódásai körül végez.
Az illetékes hazai Tudományos Fórumokon terjedelmes tanulmány-sorozatban ismertette kutatási eredményeit, - amint azt az I. és II. Mellékletben olvashatjuk. Az I. számú Mellékletben megnevezett, 1954-ben keltezett tanulmány-sorozatát: Őscímertan néven szerepelteti a továbbiakban. Ebben a földolgozásában a 363. oldalon a 758.§-ban (29. Tétel) ismerteti az új délies szóeredet, szórokonítási rendszert, melyet nyelvtudományi sokszögesnek, polihomologiának (poligonálisnak) is nevez.
A II. számú Mellékletben szereplő, másik tanulmány-sorozatát később, 1962.-ben publikálta az Illetékes Fórumon, - mint a keltezés mutatja. Ezt a tanulmányt: Folio Hungarica 3108/1962. jelzés alatt vette állományába (egyidejűen) a Széchenyi Könyvtár Nyilvános Irattára.
Tucatnyi tudományágba tartozó (nyelvészeti, régészeti, embertan, életföldrajz, nyelvföldrajz stb.), egymás beszédét kiegészítő és hitelesítő gazdag kútfők bői alkotott tételei már a Kaukázus déli tájaira helyezik a finnugor - ősmagyar, preuali, urali kori őshazát. Ezért is mondja déliesnek új szórokonító, őstörténelmi rendszerét, irányzatát.
A ma uralmon lévő rendszert, irányzatot, ezzel szemben északiasnak nevezi, az őt jellemző északias őstörténelmi, nyelvföldrajzi stb. jellemvonásai alapján.
Új rendszere: sokszöges, vagyis görögösen mondva: poligonális polihomologia elnevezése viszont onnan származik, hogy abban is különbözik az új rendszer más rendszerektől, hogy mindig: Három, vagy több (vagyis sok) nyelvcsaládba tartozó szavak (nyelvszerkezetek) összecsengő, rokonítható elemeit veti össze egyidejűen.
Vissza