Bevezetés | |
Munkaerő-gazdálkodásunk két évtizede | |
A munkaerőhelyzet mint a népgazdaság fejlődésének fontos meghatározója | 15 |
A munkaerőhelyzet és a népgazdaság fejlődése közötti kapcsolat | 15 |
A tervszerű munkaerő-gazdálkodás kezdete | 21 |
A munkaerőhelyzet jellemző vonásai az első ötéves terv első három és fél évében | 21 |
Törekvés a foglalkoztatás biztosítására | 26 |
A viszonylagos munkaerőbőség megszűnése | 36 |
A keresők szerkezeti összetételének változása 1949-1968 között | 47 |
A keresők területi megoszlásának alakulása | 48 |
A keresők nemek szerinti összetétele | 59 |
A keresők általános és szakmai képzettségének fejlődése | 63 |
A keresők ágazatonkénti megoszlásának változása | 73 |
A társadalmi-gazdasági szerkezet változásának hatása a termelő és nem termelő dolgozók számának alakulására | 79 |
A foglalkoztatáspolitika és a munkerő-gazdálkodás kapcsolata | |
Néhány gyakrabban használt fogalom tartalma | 95 |
Munka, munkaerő, munkaképesség | 95 |
Munkaerőforrás és munkaerő-tartalék | 98 |
Keresők és nem keresők | 120 |
Foglalkoztattak és a foglalkoztatottság | 131 |
A munkaerő-gazdálkodás eszközei és módszerei | 136 |
A munkaerőmérleg | 137 |
A munkaerő-gazdálkodás módszerei | 151 |
A gazdasági fejlődés hatása a munkaerő-gazdálkodás szervezetére és módszereinek változására | 161 |
A folglakoztatáspolitika és a munkaerő-gazdálkodás tartalmi kapcsolata | 167 |
Folgalkoztatáspolitika és a munkaerő-gazdálkodás | 167 |
A teljes foglalkoztatás elmélete | 169 |
A teljes foglalkoztatás elméletének tarthatatlansága a szocializmus viszonyai között | 177 |
A szocialista foglalkoztatáspolitika feladata | 182 |
A foglalkoztatáspolitika feladata | |
A munkaerő újratermelésének társadalmi befolyásolása. (A foglalkoztatáspolitika első feladata) | 189 |
A népesség és a munkaerő újratermelésének összefüggése | 189 |
A munkaerő újratermelésének összetevői | 191 |
A munkaerő generációs újratermelése befolyásolásának lehetősége és módja | 194 |
A munkaerő kulturális-szakmai újratermelésének befolyásolása | 208 |
A munkaerő elosztásának és újraelosztásának társadalmi irányítása (A foglalkoztatáspolitika második feladata) | 216 |
A tervszerűség tartalma a munkaerő-gazdálkodásban | 216 |
A tervszerű munkaerő-gazdálkodás érvényesülése | 218 |
Az anyagi ösztönzés mint a munkaerő elosztásának fontos módszere | 234 |
A munkaerő takarékos felhasználása (A foglalkoztatáspolitika harmadik feladata) | 239 |
A munkatermelékenység emelkedésének jelentősége | 241 |
A termelés, a termelékenység és a foglalkoztatottság kapcsolata és ellentmondása | 242 |
A termelékenység emelkedése és a foglalkoztatottság növekedése közötti ellentmondás | 244 |
A munkaerő takarékos felhasználása és a termelékenység emelkedése közötti összefüggés | 251 |
A munkához való jog biztosítása (A foglalkoztatáspolitika negyedik feladata) | 261 |
A munkához való jog | 261 |
A munkához való jog tartalma | 263 |
A munkáhozvaló jog egyes feltételeinek érvényesülése | 266 |
Foglalkoztatáspolitika és munkaerő-gazdálkodás az új gazdasági mechanizmusban | |
Az új gazdaságirányítási rendszer hatása a munkaerő-gazdálkodásra | 275 |
A munkaügyi irányítás néhány elemének változása | 276 |
A bérszabályozás rendje és néhány ellentmondása | 281 |
A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezése | 290 |
A területi munkaerő-gazdálkodás továbbfejlesztése | 291 |
Az új munkaügyi mechanizmus várható hatása a munkaerő-tervezésre | 293 |
A munkaügyi funkciók módosulása | 296 |
A népgazdaság várható munkaerőhelyzete és az erre ható tényezők | 306 |
A munkaerőforrás alakulásának jellemző vonásai | 306 |
A munkaerő-szükséglet alakulása és az arra ható tényezők | 321 |
A foglalkoztatottság várható alakulása | 333 |