A területi geokémiai kutatás elméleti és gyakorlati módszerei

Előszó

A területi geokémiai kutatások a Magyar Állami Földtani Intézetben 1965-ben egy ötéves bevezető programmal indultak meg. Ennek célkitűzése volt az ország minden fontosabb képződményének tájékoztató jellegű geokémiai megismerése, geokémiai provinciák, anomáliaterületek körülhatárolása és - végső célként - hasznosítható ritkaelem-dúsulások reményének felismerése.
A Granier-féle nevezéktant használva - mely szerint a geokémiai prospekciós munka két kutatási fázisára a szemléletes „stratégiai" és „taktikai" prospekció elnevezést lehet alkalmazni - azt mondhatjuk, hogy ebben az első kutatási időszakban mi a stratégiai fázist befejeztük és előkészítettük a taktikai fázist. A második kutatási fázis feladata a felismert indikációkat, a határozott elemdúsulási tendenciákat, az anomália-területeket részletesebben megismerni.
A munka megindulásakor az volt az alapelvünk, hogy tájékoztató jellegű kutatási eredményeinket csak akkor tudjuk kellő kritikával értékelni és a talált nyomelemdúsulások perspektíváit felmérni, ha azok okait, a dúsító tényezőt sikerül felismernünk. Összegeznünk kellett tehát már az induláskor azokat az ismereteket, amelyek a dúsító tényezők felismerését elősegítették és fel kellett kutatnunk az irodalomban található ritkaelem-dúsulások jellegzetes példáit analógiák felismerése céljából. Ezeket az előtanulmányokat összegezve 1967-ben egy kis kézikönyvben közre is adtuk („A ritka elem dúsulások felismerésének alapelvei").
Most, a stratégiai kutatási fázis befejezésekor, korábbi ismereteinket három irányban egészítjük ki: 1. ismertetjük azokat a kutatási módszereket. amelyeket alkalmaztunk, illetve továbbfejlesztettünk, 2. kiegészítjük a világirodalomból gyűjtött adatokat az egyes elemek hazai dúsulására vonatkozó új ismereteinkkel, 3. korszerűsítjük az 1965-ig feldolgozott irodalmi összesítéseket a legújabb irodalom adatainak beépítésével.
Ha munkánk során csak ritkafém-prospekció lett volna az egyedüli cél, akkor a geokémiai prospekciós módszerek teljes fegyvertárát kellett volna alkalmaznunk azokon a kiválasztott területeken, ahol ritkaelem-indikációt már régebben ismertünk, vagy elméleti alapon remélhettünk. Mi ennél többet reméltünk elérni azáltal, hogy az ország földtani képződményeinek geokémiai jellemzését adva az alapismeretek olyan szintjét érjük el, ami a további kutatások általános alapjául szolgálhat. Munkánk kezdetén úgy gondoltuk, hogy csak a konvencionális „ritkaelemek" előfordulására összpontosítsuk figyelmünket. Később vizsgálatainkat az egyéb mikroelemekre és az ércképző elemekre is kiterjesztettük. Vizsgálati körünk kiszélesítését az indokolta, hogy a ritkafémek genetikájának tisztázásánál elméleti segítséget nyújt az elem. és ásványasszociációk teljes ismerete, továbbá az elemkorrelációk vizsgálata. A ritkafém-dúsulások gazdaságos értékesítésének lehetősége is módosulhat, ha ismerjük az egyéb elemek és a járulékos elemek jelenlévő mennyiségeit is.
A kezdetben ritkaelem-kutatásának nevezett programot tehát egyre inkább általános területi geokémiai kutatássá alakítottuk, melynek végső célkitűzése természetesen nem változott, sőt ez a módosítás még teljesebben szolgálja azt. Vissza