Magyar büntetőjog

Általános rész

Szerző

Budapest

'Földvári József: Magyar büntetőjog ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	351 oldal
Sorozatcím:	Osiris tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-379-273-8

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A társadalmi együttélés feltételei és az ember felelőssége cselekedeteiért	19
A társadalmi együttélés szükségessége és feltételei	19
A viselkedési szabályok kialakulása	20
Az elvárttól eltérő viselkedés következményei	20
A felelősség és formái	20
A büntetőjogi felelősség	21
Az indeterminista koncepció	21
A determinista koncepció	22
A szemrehányhatóság feltétele	23
Saját álláspontom	24
A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány fogalma	26
A büntetőjog fogalma	26
A büntetőjog elhatárolása más jogágaktól	27
A büntetőjog fő részei	28
A büntetőjog-tudomány fogalma	29
A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány közötti kapcsolat	29
A bűnügyi tudományok rendszere	29
A büntetőjog-tudomány	30
A kriminológia	30
A kriminalisztika	30
A kriminálpolitika	31
A bűnügyi tudományok segédtudományai	31
A bűntetőjog feladatai	33
A társadalom védelme	33
Az állampolgárok tudati befolyásolása	33
A bűnelkövetések megtorlása	34
A büntetőjog alapelvei	35
A törvényesség követelménye	35
A humanizmus	36
A szubszidiaritás elve	36
A bűnfelelősség elve	37
Az ártatlanság vélelme	38
A bizonyítottság követelménye	38
A büntetőjogi felelősség differenciáltsága	38
Büntetőjogunk fejlődése a Csemegi Kódextől napjainkig	39
A Csemegi-Kódex	39
A Csemegi-Kódex módosításai	40
A II. Világháború utáni szabályozás	40
A büntetőjog-tudomány történeti fejlődése	42
A büntetőjog-tudomány kialakulása	42
A klasszikus iskola	43
A kriminológiai irányzatok	45
Az antropológiai iskola	45
A szociológiai iskola	46
A közvetítő iskola	47
A II. Világháborút követő irányzatok	48
Irodalom	49
Jogszabálytan
A büntető jogszabály szerkezete	53
Az egy parancsot tartalmazó jogszabály	53
A diszpozíció és fajai	54
A szankció és fajai	55
A büntető törvénykönyv szerkezete	56
A büntetőjog forrásai	57
A törvény	57
A gyakorlat szerepe a büntetőjogban	58
A büntető jogszabály értelmezése	60
Az értelmezés feladata	60
Az értelmezés fajai	61
Az értelmezés alanya szerinti osztályozás	61
Az értelmezés módja szerinti osztályozás	61
Az értelmezés eredménye szerinti osztályozás	62
Az analógia és a kiterjesztő értelmezés	63
A büntetőtörvény hatálya	64
Az időbeli hatály	64
A hatályba lépés	64
A hatály megszűnése	65
A Btk. időbeli hatálya	65
Mentességek	69
A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei	70
A törvény eredeti szabályozása	70
A hatályos szabályozás	70
A bűncselekmény tana
A bűncselekmény fogalmának a meghatározása	75
A büntetőjog-tudomány kezdeti lépései	75
A tudományos meghatározások	75
A törvénykönyvek meghatározása	76
Törekvések a tartalmi jellegű meghatározásra	76
Az erkölcstelenségre történő hivatkozás	76
A társadalmi veszélyesség	77
A bűncselekmény törvényi és tudományos fogalmának eltérése	77
A Büntető Törvénykönyv bűncselekmény-fogalma	78
A cselekmény	78
A cselekmény társadalomra veszélyessége	78
A cselekmény büntetni rendeltsége	80
Az elkövető bűnössége	83
A bűncselekmény súly szerinti fokozatai	85
A törvényi tényállás fogalma és fajai	87
A törvényi tényállás kialakulása	87
A törvényi tényállás fogalma	88
A törvényi tényállás fajai	89
A bűncselekmény tárgya	93
A tárgy fogalma	93
A tárgy jelentősége	94
A tárgy fajai	95
A tárgy és a törvényi tényállás viszonya	97
A bűncselekmény tárgyi elemei	99
A cselekmény	99
Korábbi fogalommeghatározások	100
Saját fogalommeghatározásom	100
A cselekményegység	103
A cselekmény következményei	104
A következmény formái	104
A veszélyeztetés	105
Az okozati összefüggés	106
Mikor szükséges a vizsgálata?	106
Az okozati összefüggés alaptételei	107
Az egyes okteóriák	108
A mulasztás okozatossága	111
Az elkövetés módja	112
Az elkövetés helye és ideje	113
Az elkövetés eszköze	114
A bűncselekmény alanya	115
Ki lehet a bűncselekmény alanya?	115
A beszámítási képesség	116
Az aktív és a passzív alany	118
A bűncselekmény alanyi elemei	120
A szándékos bűnelkövetés	120
A tudati elemek	120
Az érzelmi elemek	122
Az akarati elemek	123
Összefoglalás a lelki háttérről	123
A gondatlan bűnelkövetés	125
A törvényi meghatározás	125
A gondatlanság alakzatai	125
A praeterintencionális bűncselekmények	126
A bűnösségi alakzatok csoportosítása	128
A képzeletelméleti csoportosítás	128
Az akaratelméleti csoportosítás	128
A hármas csoportosítás	129
A célzat és a motívum	129
A célzat	129
A motívum	131
A büntethetőség akadályai általában	132
A büntethetőséget kizáró okok	132
A büntethetőséget megszüntető okok	134
A büntetőeljárást akadályozó okok	134
A büntethetőséget kizáró okok	136
A társadalomra veszélyességet kizáró okok	136
A jogos védelem	136
A végszükség	143
A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka	146
A tényállásszerűséget kizáró okok	147
A beszámítási képességet kizáró okok	147
A kényszer és a fenyegetés	154
A bűnösséget kizáró okok	159
A tévedés	159
Az elöljáró parancsa	165
A törvényben meghatározott egyéb kizáró okok	166
A törvényben meg nem határozott egyéb kizáró okok	167
A hivatali és hivatásbeli kötelesség teljesítése	167
A sértett beleegyezése	168
Az eutanázia	169
A megengedett kockázatvállalás	169
A büntethetőséget megszüntető okok	171
Az elkövető halála	171
Az elévülés	172
A kegyelem	175
A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása	176
A törvényben felsorolt egyéb okok	176
Az általános részben meghatározott okok	176
A különös részben meghatározott okok	177
A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok	178
A magánindítvány hiánya	178
A kívánat hiánya	182
A bűncselekmény megvalósulási stádiumai	183
A befejezett bűncselekmény	183
A kísérlet	185
A kísérlet fogalmi elemei	185
A befejezett és a befejezetlen kísérlet	188
A kísérlet alanyának büntethetősége	188
Az alkalmatlan kísérlet	189
A kísérlet bünethetőségének megszűnése	190
Az előkészület	192
A célzat szükségessége	193
Az előkészületnek minősülő tevékenységek	193
Az előkészület kezdete és vége	194
Az előkészület büntethetősége	194
A bűncselekmény elkövetői	196
A tettesek	197
A közvetlen tettes	197
A közvetett tettes	198
A társtettes	199
A többes tettesség	201
A részesek	201
A részesi alakzatok közös sajátosságai	201
A felbujtó	202
A bűnsegéd	206
Többes elkövetői alakzatok	209
Az elkövetők száma	209
Az egyes elkövetők személyes tulajdonságainak jelentősége	211
A bűnkapcsolat fajai	211
A bűnös közömbösség	212
A bűnpártolás	213
A bűncselekményegység és a halmazat	214
A bűncselekményegység esetei	216
A természetes egység	216
A törvényi egység	217
A bűncselekmény-halmazat	221
Az alaki halmazat	222
Az anyagi halmazat	222
A látszólagos és a valódi halmazat	223
Irodalom	227
A büntetés tana
A jogkövetkezmények tanának helye és jelentősége a bűnügyi tudományok rendszerében	231
A büntetés jogalapja és célja	235
A büntetés jogalapja	235
A büntetés célja	236
Az abszolút teóriák	237
A relatív teóriák	237
A vegyes teóriák	240
A büntetés céljai hatályos jogunkban	241
A megtorlás gondolatának újjáéledése	243
A büntetés mibenléte és fogalmának meghatározása	244
A büntetés mibenléte	244
A büntetés fogalma	245
A hátrány	245
A büntetés egyéb sajátosságai	246
Hatályos büntetőjogunk szankciórendszere és a szankciók meghatározásának módja	251
A szankciórendszer jellemző vonásai	251
A büntetési rendszerek	252
A büntetések és az intézkedések	254
A főbüntetések	254
A halálbüntetés eltörlésének indokoltsága	254
A szabadságvesztés	255
A közérdekű munka	262
A pénzbüntetés	263
A mellékbüntetések	264
A közügyektől eltiltás	265
A foglalkozástól eltiltás	266
A járművezetéstől eltiltás	266
A kitiltás	267
A kiutasítás	268
A vagyonelkobzás	268
A pénzmellékbüntetés	269
Az intézkedések	269
A kényszergyógykezelés	270
Az alkoholisták kényszergyógyítása	271
A megrovás	271
A próbára bocsátás	271
Az elkobzás	272
A pártfogó felügyelet	273
A büntetés kiszabása	275
A büntetéskiszabás helye és szerepe a büntetőjog rendszerében	275
A büntetéskiszabás feladatának megosztása	278
A büntetés kiszabásánál irányadó szempontok	279
A büntetés célja	280
A bűncselekmény társadalomra veszélyessége	280
Az elkövető társadalomra veszélyessége	281
A bűnösség foka	282
Egyéb enyhítő és súlyosbító körülmények	283
Az egyéniesítés	285
A kétszeres értékelés tilalma	289
A halmazati és az összbüntetés	291
A halmazati büntetés	291
Kumuláció	291
Abszorpció	291
Aszperáció	292
Az összbüntetés	293
Büntetéskiszabás az ismételt és az üzletszerű bűnelkövetés eseteiben	295
Az ismételt bűnelkövetés	295
Bűnismétlő	296
Visszaeső	296
Különös visszaeső	297
Többszörös visszaeső	297
Az üzletszerű bűnelkövetés	298
A büntetés enyhítése	300
A büntetés vérehajtásának feltételes felfüggesztése	303
A felfüggeszthető büntetések	304
A felfüggesztés próbaideje	305
A felfüggesztés tilalma	305
A felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése	306
A büntetés végrehajtását kizáró okok	308
Az elítélt halála	308
Az elévülés	309
A kegyelem	310
A törvényben meghatározott egyéb ok	310
Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól	311
A mentesítés hatálya	311
A mentesítés fajai	313
A törvényi mentesítés	314
A bírósági mentesítés	314
A kegyelmi mentesítés	315
A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések	316
A fiatalkorú fogalma	316
A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók	316
A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedések	317
A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható büntetések	317
A fiatalkorú bűnelkövető mentesítése	319
Irodalom	319
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről. Általános rész	321