Földünk - környezetünk

Tartalom

1. TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN
(Dürr János) 7
1.1. Méretek és mértékek 7
1.1.1. Végtelenség és határtalanság 7
1.1.2. Az idő 7
1.1.3. A földi időszámítás, időzónák, zónaidők 8
1.1.4. A naptár 9
1.1.5. Földrajzi és csillagászati koordinátarendszerek 10
1.1.6. Az égitestek látszólagos mozgása 10
1.1.7. A Föld alakja és méretei 12
1.1.8. A térkép 12
1.2. Helyünk a Naprendszerben 13
1.2.1. Anyagfejlődés a Naprendszerben 13
1.2.2. A Föld kialakulása 14
1.2.3. A Föld mozgásai 14
1.2.4. A Föld-Hold rendszer 15
1.2.5. A Naprendszer leltára 17
1.3. Kozmikus környezetünk 18
1.3.1. Milyen messze vannak a csillagok? 18
1.3.2. A legfontosabb csillagképek 19
1.3.3. A világegyetem objektumai 20
2. FÖLDTUDOMÁNYOK (Németh Géza) 21
2.1. A környezetismerettől a földtudományokig 21
2.1.1. A földrajz küldetése 21
2.1.2. A földrajzi burok megismerése 21
2.1.3. A földtudományok családja 22
2.2. A múlt dokumentumai 23
2.2.1. Az idő mélységei 23
2.2.2. A földtani kutatás alapjai 23
2.2.3. A fosszíliák 24
2.2.4. Abszolút és relatív kormeghatározás 25
2.3. Földtörténet 25
2.3.1. Az aktualizmus elve 25
2.3.2. A földtörténeti korbeosztás 26
2.3.3. A prekambrium 26
2.3.4. Az óidő (paleozoikum) 26
2.3.5. A középidő (mezozoikum) 27
2.3.6. Az újidő (kainozoikum) 28
3. A KŐZETBUROK (Hajdú-Moharos József) 31
3.1. A kőzetburok szerkezete 31
3.1.1. A litoszféra és a kéreg fogalma 31
3.1.2. A szárazföldi és az óceáni kéreg 31
3.1.3. Kontinensvándorlás és lemeztektonika 32
3.1.4. A lemeztektonikai ciklus fázisai 33
3.1.5. Lemezhatárok 34
3.2. A földkéreg mozgásai 35
3.2.1. Epirogenezis, gyűrődések, vetődések 35
3.2.2. A földrengések (Dürr János) 35
3.3. A vulkánosság (Németh Géza) 37
3.3.1. A vulkánok elterjedése 37
3.3.2. A vulkánok csoportosítása 38
3.3.3. A vulkánkitörések termékei 39
3.3.4. Vulkáni utóműködések 39
3.3.5. Vulkánosság Magyarországon 41
3.4. A kőzettan alapjai 42
3.4.1. A kőzet fogalma 42
3.4.2. A magmás kőzetek típusai 42
3.4.3. Magmás ércképződés 43
3.4.4. Az üledékes és a metamorf kőzetek típusai 43
3.4.5. Energiahordozók, ércek és nemércek 44
3.5. Az ásványi nyersanyagok kitermelése 45
3.5.1. A bányászat földrajza 45
3.5.2. A szénhidrogének fő termelőkörzetei 45
3.5.3. A világ nagy szénmedencéi 46
3.5.4. A nukleáris hasadóanyagok termelőhelyei 47
3.5.5. A vas és az acélötvöző fémek fő lelőhelyei 47
3.5.6. Bauxitlelőhelyek 48
3.5.7. A színes- és nemesércek lelőhelyei 48
3.5.8. Néhány fontosabb nemérces nyersanyag
lelőhelyei 49
4. A LÉGKÖR (Németh Géza) 51
4.1. Az ősatmoszférától a mai légkörig 51
4.1.1. A légkör eredete 51
4.1.2. A légkör összetétele és szerkezete 51
4.2. A légkör hőháztartása 52
4.2.1. A besugárzás 52
4.2.2. A kisugárzás 53
4.2.3. A hőmérséklet időbeni változásai 53
4.3. A levegő mozgásai 54
4.3.1. A légnyomás és a szél 54
4.3.2. A nagy földi légkörzés 54
4.3.3. Ciklonok és anticiklonok 55
4.3.4. Helyi szelek 56
4.4. A légnedvesség és a csapadék 56
4.4.1. A levegő nedvességtartalma 56
4.4.2. Felhő- és csapadékképződés 57
4.4.3. A csapadék eloszlása és mérése 58
4.5. Az időjárás 58
4.5.1. Idő, időjárás, frontok 58
4.5.2. Az időjárás előrejelzése 59
4.6. Az éghajlat 59
4.6.1. Az éghajlat időbeni változásai 59
4.6.2. Jégkorszakok 61
4.6.3. Éghajlati rendellenességek, ingadozások 61
4.6.4. Az emberi tevékenység éghajlati hatásai 61
5. A VÍZBUROK (Fábri Miklós) 63
5.1. A Föld vízkészlete 63
5.1.1. A vízburok kialakulása és a víz körforgása 63
5.1.2. A víz mint erőforrás 63
5.2. A szárazföld vizei 64
5.2.1. Felszín alatti vizek 64
5.2.2. Folyóvizek 65
5.2.3. Állóvizek 66
6. FÖLDÜNK - KÖRNYEZETÜNK
5.2.4. A szárazföldi jég 69
5.3. Vízgazdálkodás 70
5.3.1. Folyószabályozás 70
5.3.2. Belvízvédelem 70
5.3.3. Vízellátás 71
5.3.4. Vízenergia - öntözés - belvízi hajózás 71
5.3.5. Vízminőség-védelem 72
5.4. Óceánok és tengerek 72
5.4.1. Tengertípusok 72
5.4.2. A tengervíz tulajdonságai 73
5.4.3. A tenger hőháztartása 73
5.4.4. A tengervíz mozgásai 73
5.4.5. Torkolattípusok 76
5.5. A tengerek gazdasági jelentősége 77
5.5.1. Halászat 77
5.5.2. Hajózás, kereskedelem 77
5.5.3. A tengeri környezet védelme 77
6. A FELSZÍNFORMÁK (Németh Géza) 79
6.1. A felszínformák rendszere 79
6.1.1. Geológia és geomorfológia 79
6.1.2. Az alapvető formaelemek 79
6.2. A külső erők munkája 80
6.2.1. Aprózódás és mállás 80
6.2.2. Lejtős tömegmozgások 81
6.2.3. A csapadékvíz munkája 82
6.2.4. A folyóvíz munkája 83
6.2.5. A jég munkája 85
6.2.6. A szél munkája 87
6.2.7. A tengervíz munkája 88
6.3. Kőzetek és formák 90
6.3.1. A karsztosodás és a mészkő 90
6.3.2. A dolomit, a homokkő és a gránit formái 92
6.3.3. A lösz formái 92
6.4. A tengerfenék domborzata 94
6.4.1. A selfek 94
6.4.2. A mély tengerek domborzata 95
7. TALAJ-, NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFÖLDRAJZ
(Mérő József és Hajdú-Moharos József) 97
7.1. A talajföldrajz alapjai 97
7.1.1. A talajtakaró keletkezése 97
7.1.2. Éghajlat és talaj 97
7.1.3. Az élővilág talajképző szerepe 98
7.1.4. A talajok típusai 98
7.2. Mezőgazdaság és talajművelés 99
7.2.1. A talaj szerepe a mezőgazdaságban 99
7.2.2. A mezőgazdasági termelés területi típusai 100
7.2.3. A talajvédelem feladatai 101
7.2.4. A kemizálás hatásai 102
7.2.5. A mezőgazdasági terület bővülése és fogyása 102
7.2.6. A talaj az emberiség hulladéktemetője 103
7.3. A bioszféra földrajza 103
7.3.1. Biogeográfia és ökológia 103
7.3.2. A biogeográfia néhány alapfogalma 104
8. FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
(Hajdú-Moharos József) 105
8.1. A zonalitás és azonalitás 105
8.1.1. A zonalitás csillagászati földrajzi okai 105
8.1.2. Szoláris éghajlati övek, nevezetes
szélességek 105
8.1.3. A zonalitás érvényesülése 106
8.1.4. A zonalitást megbontó azonális tényezők 106
8.1.5. A zóna és a táj fogalma, a tájak
hierarchiája 106
8.1.6. Éghajlati beosztások 107
8.2. A forró égöv 107
8.2.1. Az egyenlítői éghajlat 107
8.2.2. A trópusi szavannák és sztyeppek 109
8.2.3. A zonális sivatagok 110
8.2.4. A trópusi monszun éghajlat 111
8.3. A mérsékelt égöv 112
8.3.1. A szubtrópus: a forró és a mérsékelt égöv
átmenete 112
8.3.2. A szűkebben vett mérsékelt öv; az óceánoktól való
távolság szerepe 113
8.3.3. Óceáni éghajlat 113
8.3.4. Nedves kontinentális éghajlat 114
8.3.5. Száraz kontinentális éghajlat 114
8.3.6. Szubpoláris éghajlat: átmenet a hideg
égöv felé 116
8.4. A sarkvidékek és a hegységek éghajlata 117
8.4.1. A tundra és az állandóan fagyott éghajlat 117
8.4.2. A két sarkvidék: hasonlóságok
és különbségek 117
8.4.3. Hegyvidéki éghajlat (Németh Géza) 118
8.5. A földrajzi zonalitás társadalmi jelentősége 118
8.5.1. A mezőgazdaság, a népsűrűség és a települések
zonalitása 118
8.5.2. Kitüntetett jelentőségű-e a mérsékelt öv? 120
8.5.3. A monszunterületek mint
népességkoncentrációk 120
9. HAZÁNK ÉS SZOMSZÉDAINK TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE
(Hajdú-Moharos József) 121
9.1. Magyarország a Kárpátok térségében 121
9.1.1 A Kárpát-térség helye Európában 121
9.1.2. Az Alpok 121
9.1.3. A Kárpátok 124
9.1.4. A Kárpát-medence: három fiók és a köztes
válaszfalak 127
9.1.5. Magyarország nagy tájai 130
9.2. Magyarország a Közép-Duna-medencében 131
9.2.1. A Duna útja a Fekete-erdőtől a Fekete tengerig 131
9.2.2. A Kárpát-medence: vízrajzi egység 133
9.2.3. A Balaton, a Fertő-tó és a Velencei-tó 133
9.3. Magyarország éghajlata 134
9.3.1. Éghajlatunk átmeneti jellege 134
9.3.2. Óceáni, mediterrán és sarkvidéki hatások 135
9.3.3. A Kárpát-medence levegőminősége
(Várkonyi Tibor) 136
9.4. Magyarország talaj-, növény- és állatföldrajza 136
9.4.1. Hazánk talajai 136
9.4.2. A természetes növénytakaró 137
9.4.3. Hazánk állatvilága 137
9.5. A természeti tényezők hatása hazánk
térszerkezetére 138
9.5.1. Bányakincsek és iparvidékek 138
9.5.2. A fő mezőgazdasági körzetek 138
9.5.3. Hegylábak és vásárvonalak 139
9.5.4. A völgy hálózat szerepe 139
9.5.5. Budapest fekvése a Kárpát-medence forgalmi
fókuszpontjában 139
Kislexikon 141

Témakörök