1.062.107

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Földünk állapota

Szerkesztő
Lektor
Veszprém
Kiadó: Pannon Egyetemi Kiadó
Kiadás helye: Veszprém
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 288 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-062-987-4
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv, melyet az olvasó a kezében tart a Földünkről szól, pontosabban Földünk állapotáról. A Föld az a hely, ahol élünk - s noha vannak törekvések az elköltözésre vonatkozóan - még jó pár évig... Tovább

Előszó

A könyv, melyet az olvasó a kezében tart a Földünkről szól, pontosabban Földünk állapotáról. A Föld az a hely, ahol élünk - s noha vannak törekvések az elköltözésre vonatkozóan - még jó pár évig élni is fogunk. Jelenlegi egyetlen lakóhelyünk állapota éppen ezért kiemelt fontosságú kérdés. Nem mindegy, hogyan tekinthetünk rá. Milyen is a Föld jelenleg? Ahhoz, hogy erre a kérdésre megfelelő választ kapjunk, rengeteg információval kell rendelkeznünk a fizika, kémia, biológia és egyéb tudományágak területéről, mivel amit vizsgálni kívánunk egy igen összetett rendszer, melynek saját törvényszerűségei, múltja, jelene, - és remélhetőleg - jövője van. A múlt ismerete nélkül nem érthetjük jelenét, s a jelen pontos felmérése nélkül nem tervezhetjük jövőjét. De kell-e tervezni a Föld jövőjét, hiszen e rendszer évmilliók óta létezik anélkül, hogy ezt bárki megtette volna, mivel önszabályozó mechanizmus. Éppen ezért a mai környezettudomány egyik fontos kérdése, hogy képes-e az emberiség olyan gyökeres változásokat elérni jelenlétével, tevékenységivel, amiket a Föld önfenntartó rendszere már nem képes - számunkra is elfogadhatóan - kezelni. Ha ez valóban így van, akkor mi fog bekövetkezni? Felépítünk egy gépi világot? Lecsökken az emberiség létszáma? Kipusztulunk? Kivándorlunk? Ezekből egyetlen kérdést sem lehet megválaszolni a tények és körülmények ismerete nélkül. Ezért született meg ez a könyv. A könyv készítésében részt vevő szakemberek hosszú évek kutatómunkájának eredményeit tárják itt az olvasók elé. Az emberiség lakóhelye nem egy kétszobás lakótelepi lakás, amit pár óra alatt fel lehet mérni, s rengeteg lakótárssal osztozunk rajta. A felmérés időbe és rengeteg munkába telik, s közben az élet nem áll meg, a vizsgálat tárgya folyamatosan változik. A kontinensek tovább vándorolnak, a szél fúj, a tengeráramlások szállítják a hideg és meleg vizet, növények, állatok és emberek születnek és halnak meg. A mennyiségek pillanatnyi felmérése nem elég, tendenciákat, eshetőségeket kell vizsgálni, bonyolult kapcsolatrendszereket feltárni. Vannak olyan időjárási jelenségek az amerikai földrészen, melyek kiváltó okai Ázsiában keresendők, s viszont. Európa, Amerika és Ázsia felfokozott ipari termelése, a világ egyre növekvő népességének egyéb igényei és tevékenységei az egész világra hatással vannak. Megváltoztatjuk a Föld légkörét, meghódítjuk a legeldugottabb zugokat is, s kiszorítjuk onnan az őshonos állat- és növényvilágot, feléljük az erőforrásainkat. Az egyre pontosabb felmérések, statisztikai számítások segítenek abban, hogy megtudjuk, mehet-e ez így tovább, vagy valamit változtatni kell. Merre tartunk jelenleg? A válaszok keresése már a múlt században megindult, s a felismert problémákra megpróbáltunk megoldást találni. Erre jó példa az ózonréteg pusztulása, melyet a CFC gázok használatának betiltásával úgy tűnik sikerült megfékezni. A végzett tevékenység tehát nem hiábavaló, már tudunk eredményeket is felmutatni, mely új lendületet adhat a további munkának. Azonban lakóhelyünk megfelelő állapotának megőrzése, vagy éppen a jelenlegi, tökéletesnek korántsem mondható körülmények javítása azonban nem lehet pár lelkes tudós, és környezetmérnök egyedüli feladata. Ha valaki be akar csatlakozni a munkába, akkor tudnia kell, mire is vállalkozik. Első lépésként ismerje meg Földünk állapotát! Kérem, lapozzon tovább, és olvassa el a könyvet! Vissza

Tartalom

Előszó 13
Bevezetés 14
I. A földi élet dióhéjban, a Föld és az Ember fejlődése 15
1. A Naprendszer és Föld keletkezése 16
1.1. A Föld keletkezése és geokémiai fejlődése 16
1.2. A Föld atmoszférájának és hidroszférájának evolúciója 17
1.3. Kontinensek vándorlása 20
2. Az élet keletkezése 22
2.1. Kémiai evolúció 22
2.2. (Pre)Biológiai evolúció 24
3. Az ember fejlődése 24
3.1. Az emberi faj őshazája Kelet-Afrika vadonja volt 26
3.2. Miről ismerhető fel a neandervölgyi ember? 26
3.3. A homo Sapiens felemelkedése 27
II. A környezet- és természetvédelem történeti áttekintése,
Nemzetközi egyezmények 29
1. Az első korszak előtt -1900-ig 30
2. A környezetvédelem első korszaka 1900-1945 31
3. A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 32
3.1. Az ENSZ és szakosított szervei 32
3.2. Nemzetközi Biológiai Program 33
3.3. Ember és Bioszféra 33
3.4. Az első jogi lépések 35
3.5. Stocholmi konferencia 36
4. A környezetvédelem harmadik korszaka 1972-1992 41
4.1. Stocholmnak köszönhető egyezmények és rendelkezések 41
4.2. Stocholmot követő további fontosabb egyezmények 43
4.3. A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 44
4.4. A környezetvédelem harmadik korszakának további fontos eredményei 46
4.5. Környezet és Fejlődés Világbizottság 49
5. A környezetvédelem negyedik korszaka (1992-2002) 51
5.1. Riói konferencia 52
5.2. Riót követő szervezetek és egyezmények 55
5.3. Rió+5 57
5.4. Millenniumi Csúcstalálkozó 58
5.5. Johannesburgi Konferencia 59
6. Jeles Napok 61
III. Demográfia, közegészség 65
1. A világ népességének alakulása 66
1.1. A népesség fejlődése 66
1.2. A népesség területi eloszlása 67
1.3. A növekedés határa 71
1.4. A Föld eltartóképessége 72
2. Népesedési folyamatok 73
2.1. Természetes szaporodás, fogyás hazánkban és az EU-ban 73
2.2. Népesedési folyamatok Magyarországon 74
2.3. Migráció Magyarországon 75
2.4. A népesség kor szerinti összetétele 76
3. Magyarország egészségügyi helyzete 78
IV. Közlekedés és környezet 81
1. Bevezetés 82
2. Trendek a közlekedési ágazatban 83
2.1. A szállítási teljesítmény továbbra is nő 83
2.2. Folytatódik a közlekedési infrastruktúra bővülése 84
2.3. Csökken a káros szennyezőanyagok kibocsátása 84
2.4. Emissziós terhelési trendek 85
2.5. Férőhely és kihasználás 89
2.6. Menetállapotok 89
3. Egyes közlekedési módok emissziós kibocsátásai 91
4. Nő az élőhelyek terhelése 93
5. Összegzés 94
V. A turizmus környezeti hatásai 95
1. A turizmus lehetséges környezeti hatásai 96
1.1. Globális vs. lokális hatások 97
1.2. Közvetlen és közvetett hatások 98
1.3. Visszafordítható és visszafordíthatatlan hatások 99
2. A turizmus pozitív és negatív fizikai hatásai 101
2.1. Hatások a természeti környezetre 102
2.1.1. A levegő minősége 102
2.1.2. Geológiai problémák 103
2.1.3. Vízminőség 105
2.1.4. A természeti erőforrások kimerülése 106
2.1.5. Vadvilág és vegetáció 107
2.1.6. Vizuális hatások 111
2.1.7. Ember alkotta környezet 112
2.1.8. Fölhasználat változásai 112
2.1.9. Infrastruktúra 113
2.1.10. Épületek - vizuális hatások 114
2.2. Ökoszisztémák vizsgálata 116
VI. Talaj 119
1. A talaj 120
1.1. A talaj fogalma és szerepe 120
1.2. A talaj kialakulása 122
1.3. A talajok szerkezete 124
1.4. A talaj kolloidkémiai tulajdonságai 124
1.5. A talaj kolloidok határfelületén végbemenő folyamatok 125
1.6. A talaj kémhatása. A protolitikus folyamatok kolloidkémiai háttere 126
1.7. A talajok vízgazdálkodása 127
1.8. A talajok levegő-, hő- és tápanyag gazdálkodása 128
2. A talaj károsításának formái 129
2.1. Erózió és környezeti károk, a mezőgazdaság egyensúlyi eltolódása 129
2.2. Talajpusztulás: erózió és defláció 129
2.3. Az erózió és a defláció elleni védekezés 132
2.4. A közlekedés és a települések által okozott talajszennyezés 133
2.5. A mezőgazdasági tevékenység talajkárosító hatásai 134
3. A talajjavítás lehetőségei 136
3.1. Talajjavítási eljárások 136
3.2. A talaj és a trágyázás kölcsönhatása: 137
3.3. Rekultiváció 137
4. Magyarország fő talajtípusai 138
VII. Viza jövő kihívása 141
1. Föld vízkészletének bemutatása 142
1.1. Víz a Földön 142
1.2. A vízkészlet osztályozása 145
2. Az emberiség vízkészlete és vízigénye 147
2.1. Globális vízprobléma 147
2.2. A mezőgazdaság vízigénye 149
2.3. A felszíni vizek fogyatkozása 149
2.4. A felszín alatti vizek süllyedése 150
2.5. Ökológiai vízstressz 150
2.6. Vízhiányból eredő politikai feszültségek 151
2.7. Magyarország vízkészlete 153
3. A vizeket érő szennyezések 153
3.1. A felszín alatti vizek szennyezése 154
3.2. Vízszennyezés a légkörön keresztül 156
3.3. A vizek hőszennyezése 157
3.4. A víz mikroszennyezői 158
3.5. Mikrobiológiai szennyezők 162
3.6. A vízszennyezés csökkentésének lehetőségei 162
4. Szennyvízkezelés lehetőségei, fizikai-, kémiai és biológiai tisztítás 165
4.1. Magyarország vezetékes ivóvíz- és csatornahálózat ellátottsága 165
4.2. Fizikai módszerek 166
4.3. Kémiai módszerek 167
4.4. Biológiai módszerek 168
4.5. Természetközeli szennyvíztisztítási módszerek 169
VIII. Levegő 173
1. A légkör 174
2. A légszennyeződés forrásai 176
3. A levegőszennyeződés kiterjedése 178
3.1. Lokális-települési léptékű légszennyeződés 178
3.2. Savas ülepedés, a környezet savasodása 181
3.3. Üvegházhatás, globális klímaváltozás 184
3.4. A sztratoszférikus ózon mennyiségének csökkenése 187
3.5. Az antarktiszi „ózonlyuk" 190
4. Nemzetközi egyezmények a globális légszennyezés hatásainak
csökkentésére 191
4.1. Klímaváltozás 191
4.2. Összefogás a sztratoszférikus ózonréteg védelmében 193
IX. Hulladékgazdálkodás 195
1. A hulladék fogalma 196
1.1. A hulladék definíciója 196
1.2. Hulladék-csoportosítási lehetőségek 196
1.2.1. Eredet szerint 196
1.2.2. Halmazállapot szerint 197
1.2.3. Felhasználhatóság szerint 198
1.2.4. Éghetőanyag-tartalom szerint 198
1.2.5. Környezetre gyakorolt hatás szerint 198
1.2.6. Főbb összetevők szerint 199
1.3. A hulladékok káros környezeti hatása 199
2. Statisztikák 201
2.1. A Csendes Óceáni Szemét-sziget 201
2.2. New York szemétlerakója 202
2.3. India, Roro azbeszt bányák 202
2.4. Füstös hegység, Fülöp-szigetek, Manila 202
2.5. Hajóbontó kikötő, Alang, India 202
2.6. Yucca hegység, Nevada, USA 202
2.7. Elektronikai hulladéklerakó, Guiyu, Kína 202
3. A hulladékgazdálkodás alapelemei 204
3.1. A hulladékgazdálkodás alapelvei 204
3.2. Hulladék gyűjtés, tárolás 206
3.2.1. Szilárd hulladékok gyűjtése 206
3.2.2. Folyékony hulladékok gyűjtése 207
3.3. Hulladék-begyűjtés, szállítás 207
3.4. Hulladék előkezelés 209
3.4.1. A fizikai előkezelés eljárásai 209
3.4.2. Kémiai előkezelés 210
3.4.3. Biológiai előkezelés 211
3.5. A hulladékkezelés lehetőségei 211
3.5.1. Megelőzés 212
3.5.2. Újrahasználat 212
3.5.3. Újrahasznosítás 212
3.5.4. Égetés 212
3.5.5. Lerakás 213
X. Energiagazdálkodás 215
1. Bevezető 216
2. A kőolaj civilizáció kialakulása és várható lehetőségei 217
2.1. A nem megújuló energiaforrások várható jövője 219
2.1.1. Kőolaj 219
2.1.2. Földgáz 223
2.1.3. Szén 225
2.1.4. Maghasadási energia 226
2.2. Energiafelhasználás a világon 226
2.3. Megújuló energiaforrások 228
2.3.1. Szélenergia 228
2.3.2. Napenergia 229
2.3.3. Geotermikus energia 231
2.3.4. A hullámmozgás és az árapály kihasználása 231
2.3.5. Biomassza 232
2.3.6. Hazai helyzet 233
2.4. Alternatív energiaforrások 234
3. Záró gondolatok 235
XI. A Föld „tüdejének" helyzete 239
1. Ökológiai alapfogalmak 240
1.1. Biomok, zonalitás 240
1.2. Magassági övek (régiók) 240
1.3. Diverzitás - 240
2. Erdők 240
2.1. Főbb erdőtípusok 241
2.2. Az erdőirtás és ökológiai következményei 244
2.2.1. A biodiverzitás csökkenése 245
2.2.2. Az erdők szerepe a szén-dioxid ciklusban 246
2.2.3. Az erdőirtás és a vízgazdálkodás kapcsolata 246
2.2.4. Veszélyben a kelet-európai erdők 246
2.3. Az erdők védelme 247
2.4. Hazai helyzetkép 247
2.4.1. Az erdőterületek csökkenése 247
2.4.2. Erdeink védelme 249
XII. Földünk vészjelei 253
1. Bevezetés 254
2. Az atmoszférában bekövetkezett változások 255
2.1. Magasabb hőmérséklet 255
2.2. Több szén-dioxid 257
2.3. A légkör metán koncentrációjának növekedése 258
2.4. Az ózonpajzs állapota 259
3. A hidroszféra változásai 259
3.1. Vékonyodó jégtakaró 259
3.2. Olvadó gleccserek 260
3.3. Visszahúzódó hósapkák 262
3.4. Emelkedő tengerszint 263
3.5. Az óceáni szállítószalag változása 263
3.6. El Nino 264
3.7. Csökkenő állóvízfelületek 267
4. A litoszférában bekövetkezett változások 268
4.1. Tartós aszály 268
4.2. Több csapadék 268
4.3. Csökkenő erdőterületek 268
4.4. Gyakori erdőtüzek 270
5. A bioszféra változásai 271
5.1. A biodiverzitás csökkenése 271
5.2. Nem őshonos fajok terjedése 272
5.3. Terjedő betegségek 274
6. Bolygónk vészjelei 274
6.1. Természeti csapások 274
6.2. Az éghajlatváltozás 12 forró pontja a Földön 276
6.2.1. A Szahara 276
6.2.2. Az Amazonas-medence 277
6.2.3. Ózonlyuk 277
6.2.4. Grönland 277
6.2.5. Tibet 277
6.2.6. „Sószelepek" 277
6.2.7. Észak-atlanti áramlat 278
6.2.8. El-Nino 278
6.2.9. Nyugat-antarktiszi jégtömbök 278
6.2.10. Metán-klatrátok 279
6.2.11. Monszun 279
6.2.12. Sarki áramlatok 279
6.3. Mit hoz a klímaváltozás Magyarországon? 279
6.4. Mit tehetek személy szerint én az éghajlatváltozás ellen? 280
Ábrajegyzék 283
Táblázatjegyzék 285
Irodalomjegyzék 287
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem