Előszó | 5 |
Általános szakigazgatás | 7 |
A jogszabály, a földügyi szakigazgatás tárgya és rendszere | 9 |
A jogszabály | 12 |
Igazgatás és államigazgatás | 12 |
A földügyi szakigazgatás tárgya | 13 |
A földügyi szakigazgatás fontosabb hatályos jogforrásai | 13 |
Az állam területe és szervezeti felépítése | 14 |
Az állam területe, államhatár | 14 |
Az állam területi egységei | 16 |
Az állam szervezeti felépítése | 17 |
A földügyi szakigazgatási szervezet | 21 |
Bevezető megjegyzések | 21 |
A földügyi szakigazgatási szervezet kialakulása | 21 |
A Mezőgazgadási és Élelmezésügyi Minisztérium (a földügyi szakigazgatás központi szerve) | 24 |
Helyi szervek és intézmények | 26 |
Földmérési intézet | 28 |
Földmérési és térképészeti vállalatok | 29 |
Az államigazgatás fogalmai | 29 |
Államigazgatási jogviszony | 29 |
Államigazgatási aktusok | 30 |
Az államigazgatási eljárás | 30 |
Hatáskör és illetékesség | 31 |
Alapeljeárás | 33 |
Az államigazgatási szerv határozata, jogorvoslati eljárás | 35 |
Végrehajtási eljárás, eljárási költségek | 38 |
Az ügyvitel szabályai | 39 |
Az ügyvitel és az iratok nyilvántartásának módja | 39 |
Az ügyvitel mozzanatai | 40 |
Selejtezés | 41 |
Földtulajdon és földhasználat | 43 |
Általános tulajdonjogi fogalmak | 45 |
A tulajdonjog fogalma | 45 |
A tulajdonjog formái | 45 |
A tulajdonjog tartalma és védelme | 49 |
A tulajdonjog megszerzése | 51 |
Közös tulajdon | 52 |
Használati jogok | 53 |
A földek rendeltetése | 56 |
A birtok és a védelme | 59 |
A földek tulajdoni és használati viszonyainak történeti áttekintése | 60 |
Az első világháború előtti földtulajdoni és földhasználati viszonyok | 60 |
A Tanácsköztársaság földbirtok-politikája | 62 |
A két világháború között földbirtok-politika | 63 |
Az 1945. évi demokratikus földreform | 64 |
Különböző telepítések | 67 |
Földtulajdoni és földhasználati viszonyaink alakulása a földreformtól 1960-ig | 69 |
A mezőgazdaság szocialista átalakulása | 72 |
A termelőszövetkezeti földek tulajdonának és használatának elkülönülése | 73 |
A korábbi földbirtokpolitikai ügyek intézése | 74 |
A mezőgazdasági nagyüzemek területének kialakítása | 76 |
Az önkéntes földcsere | 76 |
Hatósági eljárással végrehajtott földcserék | 78 |
Táblásítás | 81 |
Állami földtulajdon és földhasználat | 82 |
Az állami földtulajdon keletkezése | 82 |
Az állami földek kezelése és használata | 86 |
Az állami földtulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogok | 95 |
A termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat | 100 |
A termelőszövetkezet földtulajdonszerzése | 100 |
A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma | 105 |
A termelőszövetkezeti vagyon | 110 |
Föld és vagyontárgyak bevitele | 112 |
Földjáradék | 116 |
A termelőszövetkezet rendelkezési joga | 119 |
Személyi földtulajdon és földhasználat | 121 |
A személyi földtulajdon megvalósulása | 121 |
A személyi földtulajdon megszerzése | 125 |
A személyi földhasználat | 126 |
A személyi földtulajdonos rendelkezési joga | 132 |
A földek kisajátítása | 138 |
A kisajátítási jog fejlődése | 138 |
A kisajátítás célja | 139 |
A kisajátítás módja | 140 |
A földek értékének megállapítsa | 141 |
Kártalanítás | 142 |
A járási földhivatalok közreműködése a kisajátítási eljárásan | 143 |
A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme | 143 |
A földvédelem szükségessége és célja | 143 |
A földek kivonása a mezőgazdasági termelésből | 145 |
A földek művelési ágának megváltoztatása | 148 |
A termőtalaj védelme | 149 |
A termelésből kivont területek újrahasznosítása | 150 |
A földek nyilvántartása és minősítése | 153 |
A földek nyilvántartásáról általában | 155 |
Történeti áttekintés | 155 |
A telekkönyv kialakulása | 155 |
A földadókataszter első nyomai Magyarországon | 156 |
A földnyilvántartás keletkezése és fejlődése | 157 |
A földadókataszter bevezetése Magyarországon | 157 |
A földadókataszter kiigazítása | 161 |
A földadókataszter szerepe a felszabadulás előtt és után | 162 |
Az állami földnyilvántartás célja, tárgya és alapelvei | 164 |
Az állami földnyilvántartás célja és tárgya | 164 |
Az állami földnyilvántartás alapelvei | 165 |
Az állami földnyilvántartás főbb szabályai | 169 |
Az állami földnyilvántartás rendszere | 169 |
A földrészlet | 171 |
Helyrajziszámozás | 173 |
Művelési ágak | 177 |
Művelés alól kivett területek | 180 |
Az alrészlet | 182 |
A kezelő, a használó és a tulajdonos | 184 |
Birtokvalósítás | 185 |
Szabálysértés | 187 |
A földnyilvántartási földminősítés | 188 |
A földminősítésről általában | 188 |
A földek osztályba sorozása | 191 |
A földek minőségét kifejező értékszám | 193 |
Földnyilvántartási munkarészek | 195 |
A földnyilvántartási munkarészekről általában | 195 |
A földnyilvántartási rajzi munkarészei | 196 |
A földnyilvántartás írásbeli alapmunkarészei | 200 |
A földnyilvántartás írásbeli kiegészítő munkarészei | 211 |
Felszólalás a földnyilvántartási munkarészek adatai ellen | 230 |
Földnyilvántartási munkarészek készítése | 231 |
Közszemle | 233 |
A fölnyilvántartási adatokban történt változások | 234 |
A változások fajtái | 234 |
A változások bejelentése | 236 |
A változások érvényesítéséről általában | 237 |
Helyrajziszámozás változás esetén | 239 |
A változások átvezetése a földnyilvántartási munkarészeken | 241 |
Adatszolgáltatás a földnyilvántartási munkarészekből | 253 |
Üzemi földnyilvántartás | 255 |
A telekkönyv | 256 |
A telekkönyvről általában | 256 |
Telekkönyvi betétátalakítás | 258 |
Földmérés és térképészet | 263 |
A földmérési és térképészeti tevékenység | 265 |
A földméréssel kapcsolatos fogalmak | 265 |
A Föld alakjának és méreteinek meghatározása | 266 |
A Földet helyettesítő felületek és azok jellemzői | 266 |
A földmérés elemei és mérőeszközei | 267 |
Egységes országos alapponthálózatok | 268 |
Az alapponthálózatok célja, feladata | 268 |
Koordináta-rendszerek és koordináták | 268 |
A magyarországi vízszintes alapponthálózat tagozódása, kialakulása, vetületi rendszerei | 272 |
A magyarországi magassági alapponthálózat tagozódása, kialakítása | 274 |
Földmérési jelek | 276 |
Térképrendszer | 282 |
A méretarány értelmezése, szerepe | 282 |
Az egységes országos térképrendszer | 283 |
Földmérési alaptérképek | 284 |
A földmérési alaptérkép tartalma | 284 |
A földmérési, alaptérképek kialakulása, méretaránya, vetületi rendszerei, szelvénybeosztása | 285 |
A határvonalak ábrázolása a földmérési alaptérképeken | 288 |
A határvonalak megjelölésének védelme | 295 |
A művelési ágak mérése, az alrészletek kialakítása | 296 |
A földmérési alaptérkép készítésével egyidejűleg végzett területszámítás | 297 |
A földmérési alaptérképből készített átnézeti térképek | 298 |
A földmérési alaptérkép készítésével kapcsolatos földhivatali feladatok | 299 |
A földmérési topográfiai térkép | 302 |
A földmérési topográfiai térkép célja, tartam, a pontossága | 302 |
Vetületi rendszer, magassági rendszer, szelvénybeosztás, szelvények megnevezése | 303 |
A földmérési topográfiai térkép műszaki-gazdasági jelentősége | 304 |
A levezetett topográfiai térképek | 304 |
A földrajzi térképek | 305 |
Földrajzi általános alaptérképek, munkatérképek | 305 |
A földrajzi tematikus térképek | 306 |
Egység földrajzi térképek | 306 |
A földmérési munkára jogosultak köre, földmérési tevékenység az ingatlanokon | 307 |
A földmérési munkára jogosultak köre | 307 |
Földmérési tevékenység az ingatlanokon | 309 |
Földmérési jelek elhelyezése | 310 |
Összelátás biztosítása | 311 |
Sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti tevékenység | 312 |
A sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti tevékenység célja, feladata, jellege | 213 |
A sajátos földmérési és térképészeti munkák kapcsoalta országos alapponthálózatokkal és térképrendszerrel | 314 |
A fontosabb sajátos földmérési feladatokra vonatkozó előírások | 314 |
A sajátos célokat szolgáló földmérési munkák összhangjának biztosítása | 316 |
Bejelentésre kötelezett sajátos célokat szolgáló földmérési munkák | 317 |
A munkarészek átadására vonatkozó rendelkezések | 319 |
A bejelentéssel kapcsolatos földhivatali munkák | 320 |
A sajátos célokat szolgáló földmérési munkák során készített munkarészek megőrzése | 321 |
A földhivatalok által végzett geodéziai koordinációs ellenőrzések | 321 |
A földhivatalok által végzett, sajátos célokat szolgáló földmérési munkák | 322 |
Földmérési adat- és térképszolgáltatás | 323 |
A földmérési és térképészeti adatok fogalma | 323 |
A földmérési és térképészeti adatok minősítése | 324 |
Titkos földmérési és térképészeti anyagok | 324 |
Az államtitkot nem tartalmazó földmérési és térképészeti anyagok | 326 |
Az államtitok és a szolgálati titok megsértése | 328 |
A földmérési adat- és térképszolgáltatás szervei | 329 |
Földmérési adat- és térképszolgáltatás a Földmérési Intézetnél | 329 |
Földmérési adat- és térképszolgáltatás a földhivataloknál | 330 |
A térképtárak | 330 |
Az adat- és térképtár anyagának rendezése és nyilvántartása | 331 |
Az adat- és térképtári anyag kezelése és kiadása | 332 |
A kiadott munkarészek nyilvántartása | 333 |
Az adat- és térképszolgáltatási munkaidő | 334 |
A földmérési adat- és térképszolgáltatási igénylésre jogosultak köre | 334 |
Adat- és térképbeszerzés a telekkönyvi hatóságtól | 335 |
Az alpapontok nyilvántartása | 336 |
A földmérési adat- és térképszolgáltatás módja | 337 |
Fénymásolatok készítése, fénymásoló berendezés kezelése | 338 |
A földhivatali záradékolások | 339 |
A térképfelújítások és az új felmérések állami átvétele | 340 |
Egyéb új munkarészek átvétele és kezelése | 341 |
A változások átvezetése a földmérési alaptérképeken | 341 |
A változások átvezetésére vonatkozó jogszabályi előírások | 341 |
A változások átvezetésének határideje | 344 |
Az egységes és az egyező nyilvántartás | 344 |
A változások térképi átvezetése | 345 |
A kisajátítási eljárás földmérési munkái | 347 |
A kisajátítási terv elkészítése | 348 |
A felhasznált szakirodalom jegyzéke | 350 |