Előszó
Több mint öt éve fogalmazódott meg először egy földrajzos konferencia szervezésének gondolata a Szegedi Egyetemen, s 2000 nyarán fogtunk a szervezés előkészületeihez. Az első - gyanakvással vegyült - visszhangok után kissé elbizonytalanodva kezdtünk a szervezésnek. Több érv szólt mégis amellett, hogy szükség van egy átfogó földrajzos konferenciára.
• Szerte a világban vannak rendszeres országos konferenciái e jellegzetesen nemzeti tudománynak,
• Az MTA Földrajzi Bizottságának Geomorfológiai Albizottsága 1994-ben elindított egy évente szeptember utolsó hétvégéjén szervezett, terepbejárással is egybekötött geomorfológus találkozót, amely igen nagy népszerűségre tett szert. A kezdetben 30-40 fős találkozó később már a száz főt is közelítette, melyen a szakma „nagy öregjeitől" a kezdő kutatókig mindenki rész vett aki tehette.
• Az elmúlt két évtizedben lényegesen kibővült a földrajzos képzés (hallgatói létszám gyarapodása, a geográfus szakképzés megindítása, felsőoktatási intézményrendszer bővülése), s ennek következményeként a szakmát kutatóként művelők száma megtöbbszöröződött.
• A frissen végzett népesebb korosztálynak természetes igénye volt arra, hogy megteremtse gondolatcseréjének fórumát, így jöttek létre a PhD-s találkozók - igen szép létszámmal.
• A fentebb említett lehetőségek ellenére kevés a fórum, ahol a geográfusok tudományos eredményeiket megismertethetik és a legfontosabb kérdésekről vitázhatnak.
• A Magyar Földrajzi Társaság nyári vándorgyűlése, amely a földrajzos társadalom legjobb fórumának kívánkozna, gyakorlatilag az egyetemi oktatók távollétében zajlik - az egyetemi programok (felvételik, terepgyakorlatok) természetes következményeként.
A gyorsan változó - paradigmaváltással küzdő - szakmánkban vélhetően még tovább lehetne keresni az érveket a konferencia megrendezése mellett. Azonban az elmúlt fél év nagyszámú jelentkezéssel megerősített visszajelzései is ennek szükségességét támasztották alá.
Vissza