Teljes évfolyam. A 4-5. szám duplaszám. Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kihajtható melléklettel. Néhány fejezet címe német és francia nyelven olvasható.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Középiskolai földrajzoktatásunk reformálása
(A Magyar Földrajzi Társaság bizottságának javaslata.)
Társadalmunk mind szélesebb rétegeiben kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy mai...
Tovább
Előszó
Középiskolai földrajzoktatásunk reformálása
(A Magyar Földrajzi Társaság bizottságának javaslata.)
Társadalmunk mind szélesebb rétegeiben kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy mai középiskolai földrajzoktatásunk elmaradt, nem felel meg a mai kor kívánalmainak s hogy reformálására égető szükség van. Csak a földrajzoktatás mértékét és tárgykörét illetőleg vannak még véleménykülönbségek.
Középiskolai földrajzoktatásunknak legnagyobb fogyatkozása kétségtelenül az, hogy a földrajz a legfelsőbb osztályokból teljesen hiányzik. Ha azt kutatjuk, mi a magyarázata annak, hogy a földrajz tanítását a középiskolákban ilyen szűk, sajnos, a réginél még szűkebb keretekbe szorítottuk, akkor azt elsősorban abban a régi, hagyományos felfogásban találjuk meg, mely a földrajzról ma is általánosan el van terjedve és a helytelen tanterv következtében mai középiskolai földrajzoktatásunkat is áthatja.
A régi, hagyományos földrajz és a mai középiskolai földrajzoktatás nagyrészt topográfiái és régi értelemben vett politikai földrajzi ismeretek közlésében merül ki. Ez a földrajztanítás főleg az emlékezetet terheli meg és a régi, elméző iskola megmaradt tipikus képviselője. Nem csodálkozhatunk azon, hogy elzárták előle a középiskolák felső osztályait. Nagyon csekély szerep jut a mai földrajzoktatásban az ember földrajzának is és nagyon gyenge szálak fűzik azt az élethez. Ezért a földrajzot mint tantárgyat, az általános műveltség, és a gyakorlati élet szempontjából nem sokra becsülik.
Vissza
Tartalom
I. Értekezések
Cholnoky Jenő dr.: Elnöki megnyitó 1916 145
Cholnoky Jenő dr.: A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának 1915.
évi jelentése 166
Dr. Cholnoky Jenő: Előzetes jelentés karszttanulmányaimról 425
Dr. Cholnoky Jenő - Dr. gróf Teleki Pál: Memorandum a Magyar Földrajzi Társaság Keleti Bizottságának felállítása tárgyában 109
Dr. Győrffy István: Magyarország régi balkáni birtokai 19
Dr. Győrffy István: Dobrudzsa 390
Dr. Győrffy István: Moldva 479
Dr. Hézser Aurél: Titkári jelentés 160
Dr. Hézser Aurél: Magyarország földrajzi helyzete 193
Dr. Hézser Aurél: A Balkán-félsziget közlekedő útjai 504
Dr. Holub József: Zala vármegye kiterjedése és határai a középkorban 289
Dr. Horváth Károly: A földrajz a háború után 316
Dr. Kemény György: Szerbia (gazdaság-földrajzi ismertetés) 65
Kemény Lajos : Szepsi Csombor Márton 208
Dr. Kerekes J. Zoltán: Magyarország legrégibb gazdaság-földrajza 361
Dr. Kerekes J. Zoltán: A La Manche-alagút 406
Középiskolai földrajzoktatásunk reformálása 1
Dr. Lakos Béla: Kisázsia gazdasági jövője 377
Dr. Littke Aurél: A középiskolai földrajzoktatás reformálása és a geográfus tanárképzés 533
Dr. Lóczy Lajos: Jelentés a Balaton-bizottság 1915 évi működéséről 164
Dr. Márki Sándor: Magyar hatás a román állameszme fejlődésére 8
Pap Domokos: Podóliai képek 326
Dr. Pécsi Albert: Térképvetületek megválasztása 308
Dr. Strömpl Gábor: Földrajzi vonatkozások a háborúban 38, 114, 181, 260, 334
Szűcsi József: Horvátország népessége 230
II. Apróbb közlemények.
Felföld-e vagy Felvidék (Bátky Zsigmond) 48
Láthatár-e vagy látóhatár (Bátky Zsigmond) 49
Szaloniki jelentősége (Pécsi Albert) 49
Olaszország gyarmatai (B.) 51
Stein Aurél levele Halász Gyulához 129
Oroszország új északi vasútvonala (Báthori Ferenc) 130
Az északkeleti átjáró és a világháború 132
Kelet-Galicia gazdasági jelentősége Ausztria szempontjából (B.) 133
Románia gabonatermése 1915-ben (B.J) 134
A görög fajtájú lakosság száma (B.) 135
A Németbirodalom földrajzi alapjai (B.) 274
Békés és Máramaros-megye népsürüsége (B. Zs.) 275
Szász telepítés Erdélyben (M. Kiss Lajos) 276
A Nándorfejérvár szó eredete (B.) 278
A balkáni vonat menetsebessége (B.) 278
A szerbiai zadruga (B.) 279
Gyapottermelés Macedóniában (B.) 280
A központi hatalmak román gabonavásárlása (B.) 280
Lengyel helynevek elnémetesítése Posenben (B.) 280
Irország lakossága (B.) 281
A turáni népek száma (M. K. L.) 281
Mezopotámia petróleumtelepei (B.) 283
Földrengést kisérő fényjelenség (Dr. Schwalm A. és dr. Romwalter A.) 284
A japán kivándorlás (Dr. Hézser Aurél) 339
Litvánia és a litván problémák (B.) 343
Perzsia gazdasági és közlekedési viszonyai (B.) 345
A Duna-kérdés (B.) 348
Osztrák balkáni expedíció (B.) 349
A „Landeskundliche Kommission beim General-Gouvernement Warschau", előzetes jelentése munkaidejének első feléről (1916 január-április) (B.) 349
Montenegró gazdasági viszonyai (B.) 349
Poroszország lápművelése (B.) 350
Az északeurópai tengerek halászati jövedelme 1909-ben és 1910 ben márkákban 350
A svéd vizierők felhasználása Dániában (H. A.) 350
Az angol szénkivitel válságos helyzete (B.) 351
A Bagdadi-vasút (B.) 352
A Szuezi csatorna jelentősége Angliára (Hézser A.) 352
Uj gyapotvidék egyiptomi Szudánban (B.) 353
Hawai polgári lakossága 1915 július 1.-én (B.) 354
Az Egyesült Államok külkereskedelme (B.) 354
Argentína külkereskedelme (B.) 354
Az eddig elért legnagyobb ballon-magasság (H. A.) 354
Expedíciók (H. A.) 355
A Magyar Földrajzi Társaság tanulmányi kirándulása az esztergom-budai hegyvidékre (Dr. Hézser Aurél) 411
Kriegstagung deutscher Dozenten der Geographie in der Osterwoche 1916 in Heidelberg (B.) 414
Földünk népessége (B.) 417
Shackleton transzantarktikus expedíciója (B.) 417
Mezopotámia mezőgazdasági állapota (B.) 418
Stern Aurél levele Lóczy Lajoshoz 456
A leszálló légáramlatoknak az időjárásra való hatásáról (M. E.) 457
Az Egyesült Államok és Földünk legforróbb vidéke (B.) 457
Nyugat-Szibiria új kiviteli útvonala (B.) 458
Petroleumforrások Ausztráliában 458
Platinabánya Németországban (B.) 458
A balkáni államok ásványkincsei (B.) 459
Görögország közgazdasága (B.) 459
Románia terméseredménye 1915-ben (B.) 460
Földünk vasúthálózatának kilometrikus gyarapodása 1909 - 1913. között s ennek aránya az egyes államok területéhez és népességéhez (B.) 461
Földünk vasúthálózata 1913 végén (B.) 463
A leghosszabb telefonvezeték (B.) 464
Az egyes országok tengeri hajóállománya 1915 július 1-én 464
A fontosabb államok széntermelése millió tonnákban (B.) 465
Fontosabb államok nyersvas termelése 1860-ban, 1890-ben és 1910-ben százalékokban és 1913-ban millió tonnákban és százalékokban (B.) 465
Földrajzi gyakorlatok (Horváth Károly dr.) 515
Dr. Havass Rezső interpellációja a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő ügyében 519
A független Lengyelország földrajzi jelentősége (Dr. Fodor Ferenc) 522
A Földközi-tenger vidékének elerdőtlenedése (Hézser Aurél) 560
Németország és Ausztria csatornázási tervei a háború után (Hézser Aurél) 561
A vizierők jelentősége hazánkban (Hézser Aurél) 562
Magyar expedíció a Balkánon 564
A szerbiai népszámlálás (B.) 505
III. Irodalom.
Aktuális könyvismertetések ellenséges geográfus tollából (Hézser A.) 578
Arldt Th.: Die territorialen Ansprüche Rumäniens und ihre völkische und wirtschaftliche Grundlagen (B.) 529
Bátky Zsigmond: Zsebatlasz (Horváth Károly dr.) 584
Dr. Bezdek József: Néhány szó a földrajztanításához (Bátky Zsigmond) 423
Dr. Bonkáló Sándor: A szlávok, a szláv népek és a szláv kérdés ismertetése (Bátky Zs.) 357
Brandsch Rudolf: Die Lage der Deutschen in Ungarn (Bátky Zsigmond)356
Dr. Braun Gustav: Deutschland (gróf Teleki Pál) 468
Bulgarische Bibliothek. I. Band. Ischirkoff dr.: Bulgarien. Land und Leute. I. Teil. (dr. m. l.) 528
Cvijic J.: Carte etnographique de la nation Serbe 475
Dr. Czirbusz Géza: Die Überbrückung der unteren Donen (b.) 472
Dr. Czirbusz Géza: Die geographische Lage Ungarns (b.) 473
Fetz: Der geographische Arbeitsunterricht (Dr. Horváth Károly) 142
Francé, Les divisions régionales de la - (gróf Teleki Pál) 525
Gombócz Zoltán - Melich János: Magyar Etymológiai szótár (Bátky Zs.) 358
Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (dr. m. l.) 135
Gradmann R.: Schwäbische Städte (B.) 527
Haltenberger Mihály: Háborús vonatkozások a földrajztanításban (Dr. B. J.) 473
Dr. Hettner Alfred: Russland. Eine geographische Betrachtung von Volk, Staat und Kultur (b.) 420
Hickmanns Geogr.-Statistischer Universal-Taschen-Atlas, 1916. (Dr. V. F.) 287
Horusitzky Henrik: A barlangok rendszeres osztályozása. (Válasz dr. Kerekes J. Zoltán megjegyzéseire) 53
Hübners geographisch-statitische Tabellen aller Lander der Erde (Dr. V. F.) 287
Kiss Lajos M.: A magyar nyelvhatár térképe (Helyreigazítás) 64
Kjellén R.: Die politischen Probleme des Weltkrieges (b.) 465
Kovacevic Milán dr.: Die Kroaten kommen (b.) 472
Kreybig Rudolf: A cserkészet kézikönyve (Dr. B. J.) 471
Langenbeck R.: Welchen Nutzen kann der erkundliche Unterricht aus dem grossen Kriege ziehen? (B.) 422
Lóczy Lajos: Az Alföld mélységeiről (Bátky Zsigmond) 284
Magyar Adria könyvtár. Dr. Cholnoky Jenő: Az Adria és partvidéke. Dr. Márki Sándor. Rákóczi adriai tervei (Hézser A.) 357
Dr. Marczali Henrik: A világháború hatása a földrajz és történet oktatására (Dr. Bezdek József) 285
Melich János: Barcza, Barczaság, Bárcza (B.) 358
Dr. Franz Baron Nopcsa: Zur Geschichte der Kartographie Nordalbaniens (gróf Teleki Pál) 474
Paldus, Josef: Die Kartenabteilung des k. u. k. Kricgsarchivs (Erényi E.) 567
Paldus, Josef: Die Einverleibung Galiziens und der Bukovina in die österreichische Monarchie im Jahre 1772 und die Landesaufnahme durch den k. k. Generalquartiermeisterstab 1775-1783 (Erényi E.) 574
Dr. Prinz Gyula: Magyarország földrajza (Dr. F. Szántó Károly) 65
Dr. Rapaics Rajmund: Az alföldi erdők múltjából (Bátky Zsigmond) 580
Rudnyckyj Stephan: Ukraina. Land und Volk (Fodor Ferenc dr.) 466
Rusch: Methodik des geographischen Unterrichts (Dr. Horváth Károly) 141
Schäfer Dietrich dr.: Karte der Länder und Völker Europa. Volkstum und Staatenbildung (B. Zs.) 474
Serben, Über Verbreitung und Herkunft der - (B.) 532
Sieger R. - Weber O. - Rauchberg H.: Öesterreichische Vaterlandskunde für die oberste Klasse der Mitterschulen (b.) 473
"Ukránia" és a politikai földrajz, Az - (B. Zs.) 530
Wagner P.: Kriegsgeographentag (Dr. Horváth Károly) 138
Wetterhof Fr.: Finnland im Lichte des Weltkrieges (B.) 421
IV. Társasági ügyek.
Gyászülés december 2.-án 585
Választmányi ülés február 17.-én 190
„ „ március 30.-án 191
„ „ június 8.-án. 359
„ „ október 21.-én 586
„ „ december 9.-én 586
Közgyülés március 30.-án 145, 160, 164, 166, 172, 192
Előadó ülések 360, 587
Társaságunk Védnökének leirata a földrajzoktatás reformálása ügyében Hozzá intézett elnöki kérésre 144
Dr. Cholnoky Jenő: Nyilatkozat 476
Pályázati hirdetmény fizikai földrajzi tanulmányra 532
Pályázati hirdetmény, valamely magyar város földrajzára 587
V. Melléklet
Dobrudsa néprajzi térképe 400
VI. Szövegképek.
Magyarország balkáni birtokai Nagy Lajos király korában 1342-1382 23
Magyarország délnyugati része 1490-ben 27
Dél-Magyarország 1711-1790 között 31
Zala vármegye kiterjedése és határai a középkorban 297
Sanson-Flamsteed-féle területtartó vetület 309
Mollweide-féle területtartó vetület 310
Eckert sinus vonalas területtartó vetülete 311
Eckert trapézos területtartó vetülete 312
Eckert elliptikus területtartó vetülete 313
Lambert szögtartó körhálózata 314
A calaisi tengerszoros 407
A Kis-Alföld vázlatos szelvénye 412
Az esztergomi melegforrások megjelenése és keveredése a hegyből leszálló, rendes talajvízzel 413
Thirring-sziklák a Dobogó-kő északi oldalán 413
Karr-mező Buccari fölött 428
Friss fejtéssel napvilágra jutott repedés és hézagrendszer Buccari táján 429
Térbeli hidrográfiai rendszer keletkezése, karsztosodásra alkalmas kőzetben 432
Kisebb berogyás a dolina fenekén, Jelenje táján 433
Ferde rétegzésű terület dolinájának vázlatos nézete 434
Domború lejtős dolina, helyesebben víznyelő 434
Vékony mészkőtömeg berogyása 437
Kopott, vagy denudált polje vázlatos szelvénye 437
A Recsina-Vinodol-árok vázlatos térképe 439
Átmetszet a Buccari-öblön keresztül 440
Egyszerűsített átmetszet Sveto-Kuzma táján 440
A Buccari-öböl környékének fényképe, mutatva a tenger felé lejtő nagy felszint 441
Fliss-rétegek bejutása a kréta-mészkő közé 443
Kilátás a crkvenicai kereszt-völgyből a Vinodolra 446
A Karszt tönkfelülete a felemelkedés után, az árokképződés előtt 447
Tengeralatti forrás a Buccari-öböl északkeleti oldalán 449
Ombla-forrás a Gravosa fölötti planina lábánál 450
Karszt-breccsa a Buccari-öböl délnyugati lejtőjén, mintegy 80 m magasságban 452
A Vinodol metszete Grizsane és Dvernik táján 453
A moldvai csángók néprajzi térképe 499
A Balkán félsziget közlekedő útjai 513
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.