Földrajz I.

Előszó

A földrajz egyike a legrégibb tudományoknak. Az emberben nagyon korán ébredt fel a kívánság az ismeretlen távol megismerésére, és a földrajz volt az a lámpás, amely bevilágította számára az utat a közvetlen szomszédságtól a világ felfedezéséig.
Földünkön már nincsenek fehér foltok. Ezért korunk földrajza a feltárt, megismert világ természeti és gazdasági jelenségeire irányítja figyelmét. Két fő ága van: a természetföldrajz és a gazdaságföldrajz. Mindkettő általános és regionális földrajzra válik szét.
Az általános földrajz az emberiség természeti környezetéről és az ennek keretei között zajló társadalmi-gazdasági folyamatokról nyújt ismereteket. A regionális földrajz az általános földrajz keretében megismert törvényszerűségek térben eltérő érvényesülését vizsgálja kontinensek, országcsoportok, országok, tájak és körzetek keretei között.
Az általános természetföldrajz a földkéreg, a légkör és a vízburok jelenségeinek, folyamatainak törvényszerűségeit, összefüggéseit, kölcsönhatásait azért vizsgálja, hogy lehetővé váljék a földrajzi környezet tudatos, tervszerű, a társadalom igényeinek megfelelő, egyre hatékonyabb kiaknázása, átalakítása és védelme.
Az általános természetföldrajz a földtudományok (geofizika, földtan, kőzettan, ásványtan, geomorfológia, hidrológia, talajtan, növény- és állatföldrajz) legfontosabb eredményeit foglalja szintézisbe. További fontos feladata a regionális gazdaságföldrajz megalapozása.
Az általános gazdaságföldrajz a természeti környezet és a társadalom történelmileg változó kapcsolatát tanulmányozza. A népesség elhelyezkedését, összetételét, a településeket, a városiasodás világméretű jelenségét vizsgálja. Megvilágítja a fő termelési tevékenységeknek, az iparnak, a mezőgazdaságnak, a közlekedésnek és a világkereskedelemnek térbeli rendjét, fejlődési irányát. A gazdaságföldrajzi folyamatok jellemzéséhez sok lényeges ismeretanyagot kölcsönöz a többi társadalomtudománytól is (közgazdaságtantól, demográfiától, urbanisztikától, etnológiától stb.) Vissza