Fülszöveg
A földrajz a Föld felszínével, a társadalom földrajzi környezetével és a termelés területi megoszlásával foglalkozó tudomány. Egyik ága, a természeti földrajz, a földrajzi környezetet, másik ága, a gazdasági földrajz, a termelés földrajzi megoszlását vizsgálja behatóan.
Az általános természeti földrajz a földkéreg, a légkör és a víz földrajzával foglalkozik. Feladata a földrajzi környezetben ható természeti jelenségek törvényszerűségeinek felderítése és megmagyarázása hogy lehetővé váljék tudatos, tervszerű, a társadalom igényeinek megfelelő kiaknázása, átalakítása. Ezt a feladatot úgy oldja meg, hogy a csillagászat, kozmogónia, geofizika, geokémia, kőzettan, ásványtan, földtan, geomorfológia, őslénytan, oceanográfia, hidrológia, meteorológia, klimatológia, talajtan, növényföldrajz és állatföldrajz Földre vonatkozó legfontosabb ismereteit szintézisbe foglalja.
Az általános iskolában az egyes országok és kontinensek tanulásakor sok természeti földrajzi jelenséggel ismerkedtünk meg....
Tovább
Fülszöveg
A földrajz a Föld felszínével, a társadalom földrajzi környezetével és a termelés területi megoszlásával foglalkozó tudomány. Egyik ága, a természeti földrajz, a földrajzi környezetet, másik ága, a gazdasági földrajz, a termelés földrajzi megoszlását vizsgálja behatóan.
Az általános természeti földrajz a földkéreg, a légkör és a víz földrajzával foglalkozik. Feladata a földrajzi környezetben ható természeti jelenségek törvényszerűségeinek felderítése és megmagyarázása hogy lehetővé váljék tudatos, tervszerű, a társadalom igényeinek megfelelő kiaknázása, átalakítása. Ezt a feladatot úgy oldja meg, hogy a csillagászat, kozmogónia, geofizika, geokémia, kőzettan, ásványtan, földtan, geomorfológia, őslénytan, oceanográfia, hidrológia, meteorológia, klimatológia, talajtan, növényföldrajz és állatföldrajz Földre vonatkozó legfontosabb ismereteit szintézisbe foglalja.
Az általános iskolában az egyes országok és kontinensek tanulásakor sok természeti földrajzi jelenséggel ismerkedtünk meg. Ebben a tanévben összefoglaljuk és kiegészítjük ezeket az ismereteket. Megfigyeljük lakóhelyünk, iskolánk környékén, tanulmányi kiránduláson a természeti földrajzi jelenségeket, a társadalom természetátalakító munkáját. A gyakorlati órákon közelebbről is megismerkedünk a kőzetekkel, az időjárási térképpel és környékünk vízgazdálkodásával.
Különösen szép feladat lesz a jelenségek megfigyelése. Törekedjünk arra, hogy minél több eredményt érjünk el ezen a téren, mert a megfigyelések segítségével ismerjük és értjük meg igazán a természetet, a termelőmunkát.
Az eredményes tanulás egyik feltétele, hogy megismerjük a legfontosabb munkaeszközünk, a tankönyv célszerű használatát.
A tankönyv egyes fejezeteinek címe alatt a "Kiegészítő anyag" megjegyzést találjuk. Ez a megjegyzés arra utal, hogy az órán kell feldolgozni a fejezet anyagát, és a tanórán kell elsajátítani legfontosabb részeit.
A szövegben és a táblázatokban levő adatok, a vastag (félkövér) számokkal szedett adatok kivételével, csak tájékoztatnak. Ezért elemezzük, tanulmányozzuk ezeket az adatokat, de ne tanuljuk meg!
Az olvasmányok nem tartoznak a tantervben előírt kötelező anyagba, csupán érdekes és hasznos kiegészítések.
A fejezetek szövegében a dőlt betűs részek faladatokat jelölnek. E feladatok főként az ábrák, táblázatok és térképlapok tanulmányozása révén oldhatók meg. A feladatok megoldása elősegíti a tanulmányozott anyag megértését.
A fejezetek szövegében a vastag betűs szedés a leglényegesebb ismereteket emeli ki. Ezek a vastagbetűs részek összefüggő mondatok, vagy összeolvasással válnak összefüggő mondatokká.
Az egyes fejezetek végén összefoglaló kérdéseket találunk. Ezek segítségével önmagunk is ellenőrizhetjük munkánk eredményességét.
A fejezetek összefoglaló kérdéseit követő feladatok megoldása ajánlatos. Nem kívánnak sok időt, néhány perc alatt megoldhatók, mégis nagymértékben hozzájárulnak az ismeretek megszilárdításához és alkalmazásához.
A tankönyv végén található kislexikonnak az a rendeltetése, hogy részletesebb magyarázattal, kiegészítéssel megkönnyítse az önálló tanulást.
A kislexikonban foglalt ismereteket még a jeles eredményre törekvőknek sem kell tudniuk.
A földrajzi nevek megtanulásának megkönnyítésére a tankönyv végén névgyűjtemény kapott helyet.
A földrajzi nevek között idegenek is előfordulnak. Mivel az idegen nevek részben nem ejthetők írásuk szerint, kiejtési szótár nyújt útbaigazítást. Helyes kiejtésük az általános műveltség körébe tartozó fontos követelmény.
Ha az ismertetett szempontok szerint használjuk a tankönyvet, csak az első fejezet feldolgozása kíván viszonylag hosszabb időt. A továbbiak során egyre inkább meggyorsul és eredményesebbé válik munkánk.
Vissza