Földrajz

A kereskedelmi középiskola II. osztálya számára

Szerző

Budapest

'Dr. Wallner Ernő: Földrajz ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1941
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	157 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A tanterv és az utasítás alapján írta Dr. Hézser Aurél egyetemi c. ny. rk. tanár, kereskedelmi leányközépiskolai igazgató és Dr. Wallner Ernő egyetemi magántanár, kereskedelmi középiskolai igazgató. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. A borítón 1943-as kiadási év szerepel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

I. A Magyar-medence általános földrajza.
A) Természeti viszonyok.
1. Földrajzi helyzete, egysége; az államterület változásai.

Magyarország Közép-Európában, a Kárpátoktól körülzárt medencében fekszik. Nyugaton az Alpok vidékével, északnyugaton a Szudétáktól körülzárt Cseh-morva medencével érintkezik és a Német birodalommal határos; északon és északkeleten a Szarmata-Alfölddel szomszédos, délkeleten az Alduna feltöltött síksága, délen pedig a Balkán-félsziget határolja. Helyzeténél fogva átmeneti és közvetítő jellege van a kontinens említett tájai között; ez természeti, gazdasági és művelődési viszonyaiban egyaránt kifejezésre jut.
Határai. Nagy részben természettől kijelölt határai vannak, A Kárpátok lánca a medence területének mintegy kétharmadát övezi. Magas, erdőségekkel borított és gyéren lakott gerince jó védelmi vonala az országnak több mint ezer év óta ; számos, jól járható átjárója pedig lehetővé teszi a szomszédos országokkal a könnyű érintkezést. Délen a medence átnyulik a Dunán és Száván túl a Balkán félszigetre, a Duna-Száva-vonal hosszú időn át az ország határa is egyúttal; délnyugatra a Dinári hegyvonulat (Kapela, Velebit) zárja be a medencét és elválasztja az Adria tengertől; nyugatra az Alpok előhegyeit zeg-zugosan keresztezve halad az idők folyamán többször változott politikai határ. Itt az Alpok völgyein keresztül jó utak nyílnak nyugat felé és ennek nagy része volt abban, hogy a magyarság a nyugati országok népeivel sokat érintkezett és már régóta belekapcsolódott a nyugati művelődésbe. Helyzetének jellemzése. Hazánk mindig szárazföldi (kontinentális) ország volt, mert a tengerrel a Dinaridák elválasztó és nehezen járható vonulata miatt nem tudott könnyen érintkezni.
Népünk a medencében megtalálta megélhetésének kellékeit és így nem volt a tengerre utalva. Még árpád-házi királyaink kiterjesztették uralmukat az Adria partvidékére ; Horvátország és Dalmácia is hosszú időn át a mi birtokunk volt. Ma, a világkereskedelem korában, a tengertói való elzártságunk hátrányát erősen erezzük. Szükségünk is van arra, hogy a tengerparton megfelelő kereskedelmi támaszpontokat nyerjünk. Vissza

Tartalom

I. A Magyar-medence általános földrajza 3
A) Természeti viszonyok 3
1. Földrajzi helyzete, egysége; az államterület változásai 3
2. Felszínének jellemzése, kialakulása és felépítése 5
3. Vízrajz. Vizeinek gazdasági jelentősége 7
4. Éghajlat 11
5. Talajviszonyok 12
6. A természetes növénytakaró és állatvilág 13
B) A lakosság megoszlása. Benépesedés 14
II. A Magyar-medence tájai 18
1. Az Alföld 18
2. Kis-Alföld 24
3. A Dunántúl 25
4. Az Északnyugati-Felvidék 29
5. Az Északkeleti-Felvidék 35
6. A Délkeleti-Felvidék (Erdély) 37
7. A Drávántúl 43
III. A Magyar-medence gazdasági élete 45
A) A Magyar-medence termelése 45
a) Mezőgazdaság 45
1. Földmívelés 45
2. Állattenyésztés 52
h) Erdőgazdaság 56
c) Bányászat 57
d) Az ipar 62
A kisipar 63
A nagyipar 64
1. Az élelmezési és élvezeti cikkek ipara 64
2. A fonó- és szövőipar 66
3. Faipar és papirosgyártás 68
4. A bőrgyártás 68
5. Vas- és fémipar. Gépgyártás 69
6. Agyag- és üvegipar 70
7. Vegyi ipar 71
B) A Magyar-medence forgalma 72
a) A közlekedés 72
1. Vasutak 73
2. Közutak. Gépkocsijáratok 77
3. Víziutak. Hajózás 78
b) Kereskedelem 79
C) A Magyar-medence lakosságának térbeli elterjedése 81
1. Települések. Városok 81
2. Népsűrűség 89
3. Belső vándorlások és kivándorlás 90
IV. Magyarország mai gazdasági helyzete és berendezkedése 92
A) A megnagyobbodott Magyarország termelése 93
a) Mezőgazdaság 93
b) Erdőgazdaság 95
c) Bányászat 95
d) Ipar 96
B) A megnagyobbodott Magyarország forgalma 98
a) Közlekedés 98
b) Kereskedelem 100
C) Magyarország elszakított részei 102
1. Az Északnyugati-Felvidék 102
2. Dél-Erdély 104
3. Délvidék 106
4. Nyugat-Magyarország 106
D) A világ magyarsága 107
V. Világgazdaság. Világkereskedelem 108
1. A világforgalom főbb eszközei és útvonalai 109
a) A szárazföldi közlekedés 109
b) A vízi közlekedés 114
c) A légiforgalom 120
d) A nemzetközi hírszolgálat 120
2. -á növénytermelés földrajza 122
A) Tápláléknövények 122
B) Élvezeti növények 127
C) Ipari növények 130
3. A háziállatok földrajzi elterjedése 134
4. A főbb ásványi termékek földrajzi elterjedése 139
5. Az ipar egyes ágainak földrajzi elterjedése 145
VI. Magyarország a világgazdaságban 153

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem