Földműveléstan

Szerző

Sipos Gábor

Lektor

Láng Géza

Budapest

'Sipos Gábor: Földműveléstan ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	330 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv első kéziratát másfél évtizeddel ezelőtt készítettem, amikor a talajművelés és a trágyázás terén a régi, hagyományos módszerek uralkodtak. Ez idő alatt a könyv négy kiadást ért meg és 14... Tovább

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz	5
Bevezetés	7
A földműveléstan fejlődésének rövid története	7
A mezőgazdasági termelés feladata	11
A mezőgazdasági termelés sajátosságai	12
A mezőgazdasági termelés hazai adottságai	13
A mezőgazdasági növények növekedési és fejlődési feltételei	17
A növény és a környezet	17
A fény jelentősége a földművelésben	18
A fény szerepe a növények életében	18
A fényviszonyok szabályozási módjai	19
A növény és a talaj hőgazdálkodása	20
A növények hőgazdálkodása	20
A talaj hőgazdálkodása	21
A hőgazdálkodás szabályozási módjai	24
A levegő és a szél jelentősége a földművelésben	25
A légköri levegő összetétele és jelentősége	25
A talajlevegő összetétele és jelentősége	26
A szél jelentősége a földművelésben	27
A talajlevegő szabályozásának módjai	27
A szélviszonyok szabályozásának módszerei	28
A növény és a talaj vízgazdálkodása	28
A növények vízgazdálkodása	28
A talaj vízgazdálkodása	30
A talajnedvesség előfordulási formái	33
A vízgazdálkodás szabályozás módjai	35
A talaj táplálóanyag-gazdálkodása	37
A talaj szerkezete és a szerkezet agronómiai jelentősége	38
A nagy termések elméletének alaptételei	43
Talajvédelem	52
A talajvédelem jelentősége	52
A talajpusztulás megjelenési formái és okai	53
Az erózió elleni védekezési eljárások	56
Biológiai talajvédelem	56
Agrotechnikai talajvédelem	60
Műszaki talajvédelem	70
A defláció elleni védekezési eljárások	71
A mezővédő fásítás	72
Telkesítés és talajjavítás	75
A telkesítés és a talajjavítás jelentősége	75
Telkesítési eljárások	76
Erdőirtás	76
A rétek és legelők feltörése	77
Tófenék telkesítése	78
Talajjavítási eljárások	78
Egyenetlen területek elrónázása	78
Vizenyős területek lecsapolása	78
Láptalajok javítása	81
Savanyú talajok javítása	85
Szikes talajok javítása	86
Homoktalajok javítása	89
Trágyázás	94
A trágyázás célja és rövid története	94
A trágya érvényesülését befolyásoló tényezők	96
A talaj táplálóanyag-tartalma	96
A talaj kémhatása	96
A talaj adszorbeáló képessége	97
A talaj biodinamikája	98
A trágyák csoportosítása	101
Az istállótrágya	102
Az istállótrágya összetétele	103
Az istállótrágya erjesztése	105
Az istállótrágya-érlelés módszerei	107
Az istállótrágya érlelési és tárolási helyei	109
A trágyalé	111
Az istállótrágya hatása a talajban	112
Az istállótrágyázás irányelvei	115
A zöldtrágya	117
Egyéb szerves trágyák	119
Szalmatrágya	120
Kukoricaszár	120
Pillangósok és kalászosok tarló- és gyökérmaradványai	120
Kombájntarló	121
Komposzt	121
Városi szemét	122
Fekália	122
Tőzeg	123
Baromfitrágya	123
Ipari szerves hulladékok	124
A baktériumtrágyák	124
A műtrágyázás jelentősége	125
Nitrogénműtrágyák	126
Szilárd N-műtrágyák	127
Folyékony N-műtrágyák	128
Foszfátműtrágyák	129
Káliumműtrágyák	131
Magnéziumtrágya	132
Mésztrágyák	132
Gipsztrágyák	133
Mikroelemtrágyák	133
Összetett műtrágyák	134
A műtrágyák hatása a növények növekedésére és fejlődésére	135
A műtrágyázás módjai és gépei	137
A műtrágyaszükséglet meghatározása	138
A műtrágyák átalakulása a talajban	140
A műtrágyázás irányelvei	141
Nitrogénműtrágyázás	143
Foszforműtrágyázás	144
Káliumműtrágyázás	145
A műtrágyák tárolása	145
Szántóföldi gyomnövények	147
A gyomnövény fogalma és a gyomok kártétele	147
A gyomnövény fogalma	147
A gyomnövények kártétele	147
A gyomnövények terjedése	150
A gyomnövények csoportosítása	152
A termelőhelyi viszonyok hatása a gyomnövényekre	155
A számtóföldi gyomnövények elleni védekezés alapvető eljárásai	158
Megelőző eljárások	159
Gyomirtó eljárások	161
A vegyszeres gyomirtás	163
A gyomirtó vegyszerek és hatásuk	163
A vegyszeres gyomirtás rövid technológiája	165
Talajművelés	168
A talajművelés általános alapjai	168
A talajművelés célja	168
A talajművelés alapvető eljárásai	170
A talaj forgatása	170
A talaj lazítása és porhanyítása	171
A talaj keverése	172
A talaj tömörítése	172
A talajfelszín egyengetése	173
A talajművelést befolyásoló tulajdonságok	173
A barázdaszelet tulajdonságai	178
A gyep-barázdaszelet	179
A tarló-barázdaszelet	180
Az ugar-barázdaszelet	180
A szántás mint a talajművelés alapeljárása	180
Az eke fejlődése	182
Agrotechnikai követelmények	185
A csoroszlya	187
Az ekevas	188
A kormánylemez	189
Az előhántó és az utóhántó	191
Az altalajlazító	192
A barázdaszelet szélessége	193
A vonóerő-szükséglet	193
A szántás sebessége	194
A szántás módjai	196
A talajművelés helyes időpontja	198
A mélyművelés és a mélyítés	200
A mélyművelés hatása a talajra	201
A mélyítés módszerei	202
A szántás utáni talajművelési eljárások	203
Lazítás és porhanyítás	204
A tömörítés	214
Az egyengetés	219
Talajművelési rendszerek	220
A talajművelési rendszer fogalma és alapelvei	220
Az őszi vetésű növények talajművelési rendszerei	222
Talajművelés korán elkerült elővetemények után	224
Talajművelés későn lekerült elővetemények után	228
Talajművelés évelő elővetemények után	228
A tavaszi vetésű növények talajművelési rendszerei	229
Őszi mélyszántás	229
Magágykészítés tavasszal	232
A tavaszi szántás	234
Tarlónövények talajművelési rendszerei	235
Magágykészítés takarmánykeverékek után	235
Magágykészítés kalászosok után	235
A minimális talajművelés	236
A teljesítménynövelés lehetőségei	240
Szélsőséges és öntözött talajok művelése	241
Homoktalajok	241
Láptalajok	242
Szikesek és túl kötött talajok	243
Öntözött talajok	244
Az ugar talajművelési rendszere	245
Az ugar fogalma és jelentősége	245
Az ugarok osztályozása	245
A fekete ugar művelése	246
Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek	247
Jean de Brue	247
H. W. Campbell	247
T. Sz. Malcev	248
Baross László	248
id. Manninger G. Adolf	248
A talajművelés minőségének értékelése	249
Az értékelés alapvető szempontjai	249
Az értékelés fokmérői	250
A táblásítás	254
Földrendezés	255
A táblák nagysága	256
A táblák alakja	257
A táblák fekvése	258
Az úthálózat	259
Vetésforgó	261
A vetésforgó fogalma és alapelemei	261
A vetésforgó jelentősége és feladata	264
A tervezést befolyásoló természeti tényezők	269
Az éghajlat	269
A domborzat	270
A talaj	272
A tervezést befolyásoló biológiai és agrotechnikai tényezők	272
A növények vízigénye	272
A növények táplálóanyag-igénye	273
A talaj szervesanyag-készlete	275
Talajuntság	278
Gyomnövények	279
Kártevők és betegségek	279
Talajvédelem	281
Az elővetemény-elmélet	283
A főbb növények elhelyezése a vetésforgóban	288
Kalászosok	288
Kapások	289
Hüvelyesek	290
Olaj- és rostnövények	290
Évelő pillangósok	291
Egynyári szálastakarmányok	291
A vetésforgó szerkezete	291
A növények elhelyezése a szakaszokon	291
A kettős termesztés	293
A forgón kívüli szakasz	295
A vetésforgók felépítése	296
A szakaszok száma és a körforgás évei	296
A vetésforgók osztályozása	299
Vetésforgók tervezése	300
Vetésforgók bevezetése	302
Földművelési rendszerek	305
A földművelési rendszer fogalma	305
A legelőváltó, a parlagos és az erdőváltó földművelési rendszer	306
Az ugaros földművelési rendszer	310
A vetésváltó földművelési rendszer	312
A füves földművelési rendszer	316
A földművelés szabad rendszere és a monokultúra	318
Irodalom	321