Földművelés - talajerőgazdálkodás

Tartalom

Bevezetés
A földművelés tudományának tárgya és feladata 19
I. rész. a földművelés természeti adottságai
1. A talajtermékenység 26
A talajtermékenység (talajerő) kritériuma 25
A talajtermékenység sajátosságainak komplex jellege 26
A talaj termékenysége és a kultúrbeavatkozások 28
Fogalommeghatározások 29
Fel lehet-e mérni a talaj termékenységét ? 30
A talajtermékenység növelése és a termesztéstechnika 30
A talajerőgazdálkodás fogalma 32
2. A termőtalaj 34
A termőtalaj képződése 34
Az ásványok és az anyakőzetek 34
A kőzetek mállása 36
A talajszelvény (profil) és a talajtípusok kialakulása 38
3. Talajképző folyamatok 42
Az agyagásványok kialakulása 42
A humusz képződése és jelentősége 43
A humusz frakciói 47
A humusz dinamikája 49
A talaj alkotórészeinek vándorlása 53
4. Fonto8ább talajtípusaink 55
Erdőtalajok 56
Mezőségi talajok
Öntéstalajok 59
Réti talajok
Szikes talajok
Homoktalajok 60
Láptalajok és síkláp, rétiláp 61
5. A talajtermékenységre jellemző tulajdonságok 63
Különböző jellegű tápanyaglekötések 63
Kolloidkémiai lekötés (szorbciós lekötés) és báziscsere 64
A báziscsere gyakorlati jelentősége 67
A talaj kémhatása és hidrolitos savanyúsága (aciditás) 68
A talaj tompító képessége (pufferképesség) 70
A talaj mechanikai összetétele (talajkötöttség) 72
A talaj pórusrendszere 75
A talaj vízgazdálkodása 79
A vízlekötések különböző nemei 79
A víz mozgása a talajban 83
Egyéb vízforrások 87
A gyökérzet szerepe a talaj vízgazdálkodásában 90
Lég- és hőgazdálkodás 91
A talaj szerkezete 93
Fontosabb talajszerkezeti formák 94
Vízálló, morzsás szerkezet kialakulása 95
Talajszerkezet - talajérettség 101
A talaj szerkezetének leromlása 104
A talaj szerkezetességének jelentősége a talaj termékenységére 107
A talajszelvény szerkezetessége és a vízgazdálkodás 108
A talajszerkezet mérése 109
6. A talaj élete 111
A baktériumok és egyéb mikrobák élettana 112
A mikrobák mennyiségi eloszlása és minőségi összetétele 115
A fauna szerepe a talaj életében 117
A talaj mikroflórájának életfeltételei 120
A szén biológiai körfolyamata 122
A nitrogén körfolyamata 124
A légköri nitrogén megkötése 126
A talajoltás kérdése 128
A kén és a foszfor biológiai körfolyamata 129
A biológiai körfolyamatok összességükben 130
A talajélet jelentősége a talaj termékenységében 130
7. Az éghajlat J 132
Az éghajlat elemei 134
Levegő 135
Víz 135
Hőmérséklet 139
Éghajlati körzeteink 140
II. RÉSZ. A FÖLDMŰVELÉS GYAKORLATI KIVITELEZÉSE
Bevezető 145
1. Trágyázás 146
Szervestrágyázás 147
Az egyes trágyanemek viszonylagos minősítése 148
Istállótrágya 152
Jelentősége az üzemben
Alapanyagai 153
A nyeredék és kiszámítása 157
Tárolás és érlelés 160
Kezelési eljárások 162
Aklos trágya 162
Teljes terítés a telepen 163
Magasra rakott trágyakezelés 164
Forrón erjesztett trágyakezelés 164
Hidegen erjesztett trágyakezelés 165
Földes komposztozás 165
Tőzegföldes kezelés 166
Friss istállótrágya felhasználása 167
Alomszalma szuperfoszfátos kezelése 169
Trágyakezelés kifutókban 170
Az istállótrágya útja a teleptől a beszántásig 170
Az istállótrágya hatása a talajra 175
Az istállótrágya hatása a növény táplálkozására 177
Az istállótrágya szerepe az üzem körfolyamatában 179
Trágyáié 179
Folyékony istállótrágya (Gülle) 181
Iparszerű sertéshizlaldák trágyakezelése 184
Trágyázás szalmával és egyéb melléktermékekkel 185
Gyökértrágyázás 188
A gyökér behálózó és mélyrehatoló képessége 191
A gyökérzet fejlődését befolyásoló tényezők 192
A gyökérmennyiséget befolyásoló tényezők 195
A gyökérzet mennyiségének megállapítása 196
A gyökérzet összetételét befolyásoló tényezők 197
A növény föld feletti részének hatása a talaj termékenységére 199
Egyes növényi csoportok befolyása a szervesanyagképzésre 202
Másod vetésű növények, mint gyökértrágyák 203
Zöldtrágyázás 206
Pillangós és nem pillangós zöldtrágyák 207
Gyakorlati kivitelezés 209
Milyen növényeket termesszünk zöldtrágyaként? 209
Pótolja-e a zöldtrágyázás az istállótrágyázást ? 210
Milyen mértékben fogyasztják a zöldtrágya-növények a talaj nedvességtartalmát? 211
A zöldtrágya-növény összetételének C/N dinamikája 212
A zöldtrágyázás és a műtrágyázás együttes pozitív hatása 213
Tarlózöldtrágyázás 214
Alávetett zöldtrágya-növények 214
A zöldtrágyázás hatásvizsgálata vetésforgóban 215
2. A szervestrágyázás megszervezésének kérdései 217
Irányelvek a tájankénti megszervezésre 218
Mezőségi talajok 218
Savanyú erdőtalajok 219
Szikes talajú tájak 220
Homoki tájak 221
Egyes üzemszervezési problémák 226
A kérődző állatok telepeinek regionális elhelyezése 226
Állat nélküli gazdálkodás 227
A szarvasmarha-koncentráció talajtermékenységi problémái 231
Néhány kalkulációs kérdés 234
3. Műtrágyázás 240
Elméleti alapismeretek 241
A tápelemek hatása a növényre 241
Nitrogén 241
Foszfor 242
Kálium 243
Kalcium 244
Magnézium 244
A tápelemek lekötődés a talajban 244
Foszfátok 245
Nitrogén 249
Kálium 251
Tápanyag- és trágyaigény 251
A növényi tápanyagok forrásai 252
A terméskialakítási tényezők törvényszerűségei 253
A tápanyagellátottság megállapítása 256
A tartaléktrágyázás irányelvei (tápanyagfeltöltés) 260
A tápanyagharmónia kialakításának irányelvei 263
A műtrágyázás biológiai és gazdaságossági hatékonyságának irányelvei 264
A műtrágyázás technikai kivitelezése 269
Nitrogén-műtrágyázás 269
Nitrogén-műtrágyanemek 269
Az adagolás nagysága 271
Az adagolás időpontja 272
Foszfor-műtrágyázás 273
Foszfát-műtrágyanemek 273
Az adagolás nagysága 274
Talajbavitele 275
Hasznosulása és hatása a talajra 277
Káli-műtrágyázás 277
Káli-műtrágyanemek 278
Talajbavitel 278
Adagnagyság 278
Magnézium-trágyázás 279
A hatóanyag-arányok optimális kialakítása 280
Mikro-tápanyagok 281
Kevert és összetett műtrágyák 283
Levéltrágyázás 284
Raktározási, kiszórási és keverési feladatok 284
Egyes mű veheti növények trágyázása 285
Meszezés 291
Mész trágyák és az adagok nagysága 292
A meszezés technikája 293
III. RÉSZ. TALAJMÜVELÉS
A talajművelés célja 297
A talajművelés alapelemei 299
A talajérettség 299
A porhanyítás talajfizikai hatása 300
Talajporhanyítás és humuszgazdálkodás 302
A talaj fordítása és keverése 303
A talaj tömörítése 304
A talajnedvesség és a megművelés időpontja 304
Gépi talajművelés 305
A mezőgazda kapcsolata a talajhoz és annak megműveléséhez 306
Biológiai és takarékos talajművelés 307
Talajművelési kutatás és gyakorlat 309
3. A talajművelés eszközei 311
Ekék, talajforgató eszközök 311
Fordítás nélkül porhanyító eszközök 313
Tárcsás talajművelő eszközök 313
Kultivátorok 314
Mélylazító és vakondcsövező eszközök 315
Boronák 316
Simítók 317
Talajtömörítő eszközök (hengerek) 319
Talajfelszínre ható hengerek 319
Mélyebbre ható hengerek 323
Terepegyengetők 323
4. Traktorok 325
A teljesítmény növelésének és a munka minőségének problémái 325
Káros keréktiprások és csúszások 326
Járószerkezeti elvek 327
Talajművelő eszközök kapcsolása 328
5. A talajművelés gyakorlata 330
Tarlóhántás 330
<5szi mélyszántás, illetve őszi mélyművelés 337
Az őszi melyszántás szükségessége 336
Az őszi mélyszántás ideje és a szántás elmunkálása 339
A termőréteg mélyítése 340
Talajelőkészítés vetések alá 342
Talajelőkeszítés őszi növények alá 343
Talajelőkészítés tavasziak alá 350
A lucerna leszántása 352
Az istállótrágya talajbavitele 353
A másodvetések és a zöldtrágya-növények talajművelése 356
Az évelő gyomok Irtása talajműveléssel 356
Takarékos talajművelés (minimum-tillage) 357
IV. rész A vetésforgó
Bevezető 383
1. Történelmi fejlődés 364
2. Elméleti alapismeretek 366
A műveleti növények hatása az utónövényekre és a talaj termékenységére 367
Az elméleti elő vetemény-hatások viszonylagos értékei 367
Az elméleti elővetemény-hatások kedvezőbbé tétele 369
A talajúntság és a növények összeférhetetlenségének tünetei 373
Társított termesztés 375
Elővetemény-gazdálkodás a vetésforgóban 371
Trágyagazdálkodás a vetésforgóban 381
Időgazdálkodás a vetésforgóban 384
Vízgazdálkodás a vetésforgóban 388
3. A vetésforgó összeállításának gyakorlati kérdései
Kalászosok 388
Hüvelyesek 390
Korai búza-elővetemények 394
Késői búza-elővetemények 395
Kapásnövények 396
Évelő takarmányok 399
4. A vetésforgók belső szerkezete 405
Üzemszervezés és vetésforgó a több ágazatos üzemekben 407
Specializálódás, monokultúra és a vetésforgó 410
Vetésforgó vagy vetési sorrend ? 412
Állatkoncentráció és a vetésforgó 415
Táblanagyság, tömbösítés és a vetésforgó 415
Irodalom 417
Névmutató 423
Tárgymutató 425

Témakörök