Földméréstan I-IV.

Földmérési és térképészeti szakközépiskolák tankönyve a 23-101 földmérési ágazat számára

Lektor

Budapest

'Dr. László Sándor: Földméréstan I-IV. ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	959 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi számok: F-513, F-516, F-520, F-530. Számos ábrával illusztrált kötetek.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Bevezetés
Ráksi Miklós: Alapfogalmak
A földmérés céljai és feladatai	5
A mérés fogalma	6
A helymeghatározás alapelve	6
Mértékegységek	8
A hossz- és területmérés mértékegységei	9
A szögmérés mértékegységei	10
A térkép fogalma, csoportosítása, a méretarány	12
Földmérési térképek	12
Földrajzi térképek	12
A térkép méretaránya	13
Összefoglaló kérdések	13
Bölönyi György: Pontjelölések
A pontjelölések csoportosítása	14
Ideiglenes pontjelölések	14
Cövek	14
Kitűzőrúd (jelzőkaró)	15
Jelrúd (tokos pózna)	16
Tetőjel	18
Fajel	18
Tripód, egyszerű gúla és árboc	18
Állványos gúla	19
Végleges pontjelölések	19
Birtokhatárpontok állandósítása	20
Alappontok állandósítása kővel	21
Állandósítás vasszekrénnyel, csappal, csővel	23
Külpontos állandósítás	24
Összefoglaló kérdések	24
A vízszintes mérés egyszerűbb eszközei
A vetítők	25
A függő (zsinóros vetítő)	25
A merev vetítő	27
A libella	27
A csöves libella	27
A szelencés libella	27
A libella beosztásai	29
A libella állandója, érzékenysége	29
A libellák műszerhez kötöttsége, igazítottsága	30
A csöves libelákkal végezhető műveletek	30
Egyszerű hosszmérő eszközök	32
A mérőléc	32
A mérőszalag fajtái	33
Vaskeretes mérőszalag	33
Kéziszalagok	34
A mérőszalag valódi hosszának megállapítása (komparálás)	34
Összefoglaló kérdések	36
Egyszerű kitűzések és hosszmérések
Az egyszerű kitűzések és hosszmérések eszközei	37
Mérési vonalak kitűzése kitűzőrudakkal	37
Kitűzés beintéssel	37
Kitűzés beállással	38
Mérési vonal kitűzése segédkitűzőrúddal	38
Egyenesek metszéspontjának kitűzése	40
Egyenes kitűzése, ha a végpontok közötti összelátást épület, fa akadályozza	40
A hosszmérés gyakorlati végrehajtása	42
A mérendő vonal kitűzése	42
A mérőszalag mérési vonalban tartása	42
A mérési pálya előkészítése méréshez	43
A mérés végrehajtása, a szegek kezelése	43
A mérési vonalon végzett méréseredmények feljegyzése	44
Vízszintes távolság számítása lejtős mérőpályán mért távolságból	46
A távolságok kitűzése	47
Megosztási adatok kitűzése azonos szélességű házhelyek esetén	48
Megosztási adatok kitűzése nem azonos szélességű földrészletek esetén	49
Az egyszerű hosszmérések és kitűzések munkaszervezése	49
Összefoglaló kérdések	50
A geodéziai eszközökkel és műszerekkel kapcsolatos optikai alapismeretek
Fényvisszaverődés, tükrözés	51
Fénytörés	53
Teljes visszaverődés	54
A plánparalel üveglemez	54
A gömbtükör	55
A prizma	55
A lencsék	58
Lencsetípusok	58
A lencsék képalkotása	61
A lencsék képalkotásának élessége, a lencsék hibái	65
A lencsehibák megszüntetése	66
A távcső	66
A távcső elrendezése	67
Képalkotás a távcsőben	71
Tükrös-lencsés távcső	72
A szögprizma	73
Háromszög alapú prizma	73
Négyszög alapú prizma	75
Ötszög alapú prizma	76
A szögprizma kezelése	77
A leolvasóberendezések optikája	78
Egyszerű nagyító (lupe)	78
A mikroszkóp	79
Az optikai vetítő	80
Összefoglaló kérdések	81
Területszámítás és területosztás
A terület fogalma a geodéziában	82
A területmeghatározás feladata	83
Egyszerű síkidomok területének számítása	84
Egyenes vonalakkal határolt szabálytalan idomok területének meghatározása	84
A sokszögek területmeghatározásának elve	84
Területszámítás háromszögekre bontással	86
Területszámítás trapézokra bontással	87
Sokszög átalakítása azonos területű háromszög szerkesztésével	88
Területszámítás négyzetekre és trapézokra bontással	89
Görbe vonalakkal határolt idom területének meghatározása	91
A négyzetekre bontás módszere	91
Egyenlő szélességű bontás módszere	91
A hárfa és ütközőkörző alkalmazása	92
Területmeghatározás planiméterrel	95
A planiméter működési elve	95
A poláris rudas planiméter	96
A korongos poláris planiméter	98
Az ortogonális planiméter	98
A planiméter állandójának meghatározása	101
Az állandó kerekszámúvá tétele	102
A planiméter gyakorlati használata	102
Területszámítás koordinátákból	103
Összefoglaló kérdések	104
Területosztás	105
Egyszerű idomok felosztása	106
Négyzet és téglalap felosztása	106
Rombusz és romboid felosztása az egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel	108
Háromszög felosztása egyik csúcspontján átmenő egyensekkel	109
Trapéz osztása legyező alakban	110
Háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel	111
Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel szabatos eljárással	113
Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel fokozatos közelítéssel	116
Trapéz felosztása az alapra merőleges egyenesekkel	118
Szabálytalan alakú területek felosztása	120
A terület felbontása sávokra	120
Összefoglaló kérdések	122
Derékszögű koordinátamérés
A részletpontok és a részletmérés fogalma	123
A részletmérés általános elvei	124
A részletpontok csoportosítása	125
A csoportosítás szükségessége	125
A részletpontok csoportjai	125
A részletpontok mérésének élessége	126
A részletmérés módjai	126
A derékszögű koordinátamérés módszerének lényege	127
A poláris koordinátamérés	128
Részletpontok felvétele előmetszéssel	128
A derékszögű koordinátamérés előkészítése	129
Mérési vonalhálózat	129
A kisalappontok megjelölése, számozása	130
A kisalappontok meghatározása	130
A mérési eredmények rögzítése	132
Mérési vázlat	132
A részletmérés további fontosabb szabályai	134
A derékszögű koordinátamérés végrehajtása	136
Derékszögű koordinátamérés alkalmazása területek önálló felmérésénél	138
A derékszögű koordinátamérés munkaszervezése	141
Összefoglaló kérdések	141
II. kötet
Milyen feladatokhoz van szükség földmérési műszerekre?	3
A földmérési feladatok összefoglalása	3
A távolságok meghatározása	3
A vízszintes és a magassági szögek mérése	4
Relatív és abszolút magasság, a magasságmérés	5
A teodolit	7
A teodolit általános leírása	7
A teodolit tartozékainak részletes ismertetése	9
A műszerállvány	9
A műszertok	11
A teodolit részletes ismertetése	12
A műszertalp	12
Tengelyrendszerek	15
A távcső elhelyezése az alhidádén, áthajtás, átforgatás	16
A kötő- és az irányítócsavarok	16
A magassági kör és a hozzá tartozó berendezések	19
A magassági kör beosztásának számozása	20
A teodoliton található libellák	21
A leolvasóberendezések	22
A leolvasás	22
A becslés	22
A leolvasó mikroszkóp	23
A becslő mikroszkóp	24
A beosztásos mikroszkóp	25
Az optikai mikrométer	28
Az egyszerű optikai mikrométeres mikroszkóp	28
A koincidenciás mikroszkóp	30
A leolvasóberendezések elhelyezése	34
A megvilágító berendezések	35
Magyar teodolitok	37
Összefoglaló kérdések a teodolitról és tartozékairól	39
Vízszintes szögmérés teodolittal	40
A teodolittal szembeni követelmények	40
A teodolit felállítása	40
A pontraállás	40
Az állótengely függőlegessé tétele	41
Irányzás teodolittal	42
Az irányzással kapcsolatos fogalmak	42
Az irányzás végrehajtása	43
A két távcsőállás	44
Az irányérték	44
A vízszintes szögmérés végrehajtása	45
A vízszintes szögmérés módjai	45
A tulajonképpeni szögmérés	45
Az iránymérés	47
Összefoglaló kérdések a vízszintes szögmérésről	48
Magassági szögmérés teodolittal	50
A teodolit vizsgálata a magassági szögméréshez	50
A magassági szögmérés végrehajtása	50
A trigonometriai magasságmérés	51
Összefoglaló kérdések a magassági szögmérésről	56
Különleges szögmérő műszerek	57
Giroteodolit (pörgettyűs teodolit)	57
Kódteodolit	61
Lézerteodolit	63
Összefoglaló kérdések a különleges szögmérő műszerekről	64
A tahiméter	65
Távolságméréssel kapcsolatos fogalmak	65
A tahiméterléc	65
A tahiméterléc használata	66
Az egyszerű, állandó távolságú irányszálas tahiméter	67
Távolság- és magasságkülönbség meghatározása	70
A redukáló tahiméterek	73
A tangens-tahiméter	77
A diagram-tahiméter elve	80
Mérés diagram-tahiméterrel	83
Prizmás-tahiméterek	85
Belső bázisú tahiméter	88
BRT 006 jelű tahiméter	90
Összefoglalás	91
Összefoglaló kérdések	92
Elektronikus távmérőműszerek (fizikai távmérők)	93
A mérés elve	93
Rádiótávmérők (tellurométerek)	94
Fénytávmérők	96
Kombinált szög- és távmérőberendezések, elektronikus tahiméterek	100
Összefoglaló kérdések az elektronikus távmérésekről	103
A mérőasztal	104
A mérőasztal leírása	104
A mérőasztal felállítása	109
Összefoglaló kérdések a mérőasztalról	111
A szintezőműszer	112
A szintezőműszer ismertetése	112
A szintezés elve	112
A mérőműszer részletes ismertetése	113
Önbeálló szintezőműszerek	116
A szintezőműszer tartozékai	118
A szintezőléc	119
Magyar szintezőműszerek	122
Közlekedőedényes szintezőműszerek	127
A szintezőműszer használata	129
A szintezőműszer felállítása	129
A szintezőműszer vizsgálata és igazítása	130
A mérés végrehajtása	131
Két pont magasságkülönbségének meghatározása szintezéssel	132
Több pont magasságának meghatározása egy műszerállásból	133
Lézeres szintkitűző	134
Összefoglaló kérdések	137
A vonalszintezés	138
A vonalszintezés fogalma	138
A vonalszintezés szabályai	139
A vonalszintezés eredményének számítása	141
Összefoglaló kérdések a vonalszintezésről	143
Számítási segédeszközök	144
A logarléc	147
Műveletek végrehajtása logarléccel	149
Egyéb számítási lehetőségek logarléccel	150
Szögfüggvénytáblázatok	150
Szögfüggvények természetes értékei	153
A számológép	155
Alapfogalmak	156
A szorzás műveletének végrehajtása	157
Hatványozás	158
Négyzetgyökvonás	160
Összetett műveletek	162
Különféle táblázatok	163
Nomogramok	166
Összefoglaló kérdések és feladatok	166
A földmérési műszerek felhasználása, gazdaságossági, szervezési kérdések	167
A földmérési műszerek felhasználósági lehetőségei	167
Gazdaságossági, szervezési kérdések	168
A műszerek beszerzése	168
Összefoglaló kérdések a földmérési műszerek felhasználásáról, gazdaságossági és szervezési kérdésekről	169
III. kötet
Az előző osztályok földméréstani ismereteinek összefoglalása	3
Az első osztály tananyagának összefoglalása	4
A második osztály tananyagának összefoglalása	7
Földméréstani számítások alapjai	11
Vetülettani alapismeretek	11
A Föld alakja	11
A vetületek és a térkép	12
A vetítés	14
Vetületi torzulások	15
Különböző vetületek	17
Magyarországon a földmérési térképen használatos vetületi rendszerek	18
A vetület nélküli rendszer	18
A sztereografikus vetületi rendszer	18
A ferde tengelyű hengervetületi rendszer	20
A Gauss-Krüger-féle hengervetület	22
Egységes országos vetületi rendszer (EOV)	23
A mért hosszak átszámítása az alapfelületre és a vetületi síkra	26
Redukálás az alapfelületre	26
Redukálás a vetületi síkra	28
Összefoglaló kérdések	28
Helymeghatározási alapfeladatok síkkoordináta-rendszerben	29
A helymeghatározás	29
A koordináta-rendszer fogalma	31
Különféle koordináta-rendszerek	32
A koordináta fogalma	34
A pont helyzete a síkon	35
Összefoglaló kérdések és feladatok	48
Elektronikus számítógépek	51
Az elektronikus számítógépek működésének alapelvei	51
Programvezérlés, algoritmus, programnyelv	52
Az asztali és a zsebszámológépek kialakulása és fejlődése	54
Programozási lehetőségek	56
A számológépek osztályozása	57
A zseb- és az asztali számológépek felépítése és üzemeltetése	59
A zsebszámológép szerkezete	59
A számítási műveletek elvégzése	65
A számológépek geodéziai felhasználása	72
A matematikai függvények megoldási programja	72
A számológépek programozása	78
Geodéziai számítások elektronikus számológépekkel (Olvasmány és gyakorló példák)	80
Összefoglaló kérdések és feladatok	85
A mérési hibák, a kiegyenlítés és a hibaszámítás alapismeretei	87
A mérési hibák	87
A mérési hibák csoportosítása	89
A pontosság és a megbízhatóság jellemzői	94
A középhiba és a súly	95
Átlagos hiba, terjedelem	98
Hibahatár	99
Relatív hiba	101
A kiegyenlítés fogalma	101
A hibaszámítás alapjai	103
A műveleti (számítási) hiba hatásai	103
Összefoglalás	105
Összefoglaló kérdések és feladatok	105
Vízszintes alappontsűrítés	107
Magyarország felsőrendű vízszintes alapponthálózata	110
Az ötödrendű háromszögelés	113
Jelépítés	113
A pontmeghatározás mérési feladata	116
Az ötödrendű háromszögelés számítási munkái	123
A sokszögelés	134
A sokszögelés végrehajtása	135
A sokszögvonal mérése	140
A sokszögelés közben közreműködő munkacsoport	142
A sokszögvonalak számítása	143
Kétszeresen tájékozott sokszögvonal	144
A sokszögvonalak számítása zsebszámológéppel (Tájélkoztató, gyakorló példák)	141
Egyszeresen tájékozott sokszögvonal	154
Tájékozás nélküli (beillesztett) sokszögvonal	154
Központosítás	156
Koordinátajegyzék	160
Összefoglalás	162
Összefoglaló kérdések és feladatok	163
Összetett vízszintes részletmérési feladatok	165
A vízszintes részletmérés feladata	165
Az országos felmérés	165
A helyi felmérések	166
Összefoglaló kérdések	167
A földmérési alaptérkép készítése	168
A földmérési alaptérképpel kapcsolatos néhány fogalom	168
A földmérési alaptérkép tartalma	172
A határvonalak térképezése	172
A földrészlet kialakításának elvei	176
A földrészlet kialakítására vonatkozó néhány előírás	177
A földrészlet határvonalának megjelölése	180
A művelési ágak meghatározása	180
Az alrészletek kialakítása	181
Az épületek mérése és térképezése	182
A felszín alatti és a föld feletti létesítmények	183
Egyéb építmények	183
Vizek, vízügyi létesítmények	183
Utak	185
Vasutak	187
Erdők	188
Összefoglaló kérdések és feladatok	188
A vízszintes felmérés műszaki végrehajtásának megszervezése	190
A műszaki terv	190
Az alappontsűrítés	191
A részletpontok mérése	191
A részletmérés eredményeinek rögzítése	200
A földmérési alaptérkép készítéséhez tartozó térképezés	205
A földrészletek helyrajzi számozása	224
Összefoglaló kérdések és feladatok	227
A domborzat ábrázolása a földmérési alaptérképen	229
A tahimetria alkalmazása magassági felméréshez	231
Összefoglaló kérdések	232
A fotogrammetriai eljárások alkalmazása a földmérési alaptérkép készítésekor	233
A fotogrammetriai módszerek alkalmazásának munkamenete	234
Automatizálási törekvések a földmérési alaptérkép készítésekor	236
Összefoglaló kérdések	236
Magassági alappontsűrítés	237
A magassági alappontok	237
A vonalszintezés csoportosítása	237
A vonalszintezés szabályai	238
A magyarországi felsőrendű szintezés rövid története, a szintezés alapfelületei	238
A felsőrendű szintezési hálózat tagozódása	240
A szintezési alappontok állandósítása az EOMA előtti hálózatokban	242
Az EOMA alappontjainak állandósítása	247
A felsőrendű szintezés végrehajtása	252
A felsőrendű szintezési alappontok adatainak nyilvántartása és beszerzése	252
A negyedrendű vonalszintezés	252
Az ötödrendű vonalszintezés	260
Összefoglaló kérdések és feladatok	266
Összefoglaló	267
IV. kötet
Az előző osztályok földméréstani ismereteinek összefoglalása	3
Az első osztály tananyagának összefoglalása	3
A második osztály tananyagának összefoglalása	5
A harmadik osztály tananyagának összefoglalása	7
A földmérési alaptérkép készítésével kapcsolatos területszámítás	11
A térképezett idomok területének meghatározása	11
A papír méretváltozásának figyelembevétele a területszámításkor	12
A térképezett idomok területének meghatározásakor használatos eljárások	15
A térképi méretek felhasználásával végzett területszámítás	15
Teljes és csonkahektáros területmeghatározás	17
A hárfa és a planiméter használata	18
Grafikus és numerikus területszámítás	19
Számítás koordinátákból mechanikus számológéppel	24
A koordináta-rendszer eltolása	26
Területszámítás a természetben, illetve a térképről mért méretek együttes használata esetében	31
Területszámítás térképről mért koordinátákban	34
Területszámítás földrészlet továbbosztása esetén	35
A földmérési alaptérkép készítéséhez kapcsolodó területszámítás szabályai	38
A község teljes területének számítása	40
A számítási csoportok kialakítása és területének számítása	44
A számítási alcsoportok kialakítása és területének számítása	47
A földrészletek és alrészletek területének számítása	48
A területszámítási jegyzőkönyv összeállítása, a területjegyzék	49
A területalakítás földmérési munkái	52
A tervezés előkészítése	54
A tervezés, a kitűzési vázlat készítése, a kitűzés	54
Helyrajzi számozás a földrészlet megváltozása esetében	58
A változási vázrajz és a területkimutatás elkészítése	62
Házhelyosztás	73
A házhelyek tervezése	78
A házhelyek kitűzése és birtokba adása	82
A házhelyalakítási terv elkészítése	84
Üdülőtelkek és tartós használatba adott telkek létrehozásának földmérési munkája	86
Kisajátítás	91
A kisajátítási terv készítésének előkészítő munkái	92
A kisajátítási határvonal megjelölése és mérése	92
A kisajátítási térkép készítése	93
A területszámítás	95
A területkimutatás	96
A csereingatlanok földmérési munkái	101
Az egyszerűsített kisajátítási terv	101
A kisajátításkor készülő munkarészek	102
Kisajátítás és házhelyosztás együttes végrehajtása	102
Összefoglaló kérdések és feladatok	103
Mérnökgeodéziai alapfogalmak	104
A mérnökgeodéziai feladatok köre	105
A mérnökgeodéziai munkák csoportosítása	105
A beruházás megvalósulásában közreműködő szervek	108
Összefoglaló kérdések és feladatok	110
Az új ipartelep létesítésével kapcsolatos földmérési feladatok	111
Az új ipartelep vízszintes kitűzési alapponthálózata	112
Magassági alapponthálózat	122
Kitűzések	124
A vízszintes kitűzési munkálatok végrehajtása	131
Magassági kitűzés	139
Ellenőrző mérések	142
Részletmérés	143
Térképezés	148
A megvalósult állapot mérése, megvalósulási térkép készítése	151
Összefoglaló kérdések és feladatok	155
Régi ipartelepen végzendő földmérési munkák	154
Mérési-kitűzési alapponthálózat	154
A régi ipartelep részletes felmérése	157
Vezetékkutató műszerek	159
Kutatóműszerek	161
Régi ipartelep átépítésének egyéb földmérési feladatai	162
Összefoglaló kérdések és feladatok	163
Közműfelmérés	164
A szakági közműtérképek készítésének részletezése	165
Összefoglaló közműtérképek	167
Összefoglaló kérdések és feladatok	171
Különleges mérnökgeodéziai feladatok	172
Az oszlopok (pillérek) elhelyezésével kapcsolatos mérnökgeodéziai feladatok	172
A darupályák kitűzési és ellenőrző mérési munkái	176
Üzemi csarnokon (épületen) belüli kitűzések és ellenőrző mérések	181
Toronyszerű építmények (tengelyének) függőlegességi vizsgálata	184
Létesítmények elmozdulásának és alakváltozásának mérése	186
Összefoglaló kérdések és feladatok	192
Különleges magasságmérési feladatok	193
A hossz-szelvény készítése	193
A keresztszelvények készítése	199
Terepfelmérés hossz- és keresztszelvényekkel	205
Területszintezés	209
A szintvonalas térkép szerkesztése	220
Összefoglaló kérdések és feladatok	222
Vonalas létesítmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos földmérési feladatok	223
Az ívek kitűzése	224
Az útépítés földmérési munkái	242
A vasútépítés fontosabb földmérési munkái	265
Vízépítési feladatokkal kapcsolatos földmérési munkák	268
Vonalas létesítmények befejezése utáni földmérési munkák	276
Összefoglaló kérdések és feladatok	276
Munkavédelem a mérnökgeodéziában	278
Általános földmérési rendelkezések	278
Néhány mérnökgeodéziai szabályozás	280
Összefoglaló kérdések és feladatok	282
Földmérési jogszabályok	283
Átfogó jogszabály	284
Részletes jogi szabályozások	285
Összefoglaló kérdések és feladatok	293
A földmérési tevékenység egységének biztosítása	294
Adat- és térképtárak	295
Geodéziai koordináció	295
Szakfelügyeleti vizsgálat	297
Az egység biztosításának további eszközei	297
Összefoglaló kérdések	298
A teljes földmérési anyag összefoglalása	299
Alapismeretek	301
A földmérési alaptérképhez kapcsolódó feladatok	302
Mérnökgeodéziai feladatok	303
Földmérési szakigazgatás	303

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem