Földméréstan I.

Tartalom

Alapfogalmak 5
1. A földmérés célja 3
2. A földmérés feladatai 5
3. A mérés fogalma 7
A Föld alakja 7
A helymeghatározás feladata 10
A vízszintes mérés 13
A magasságmérés 14
4. Mértékegységek 16
A hosszmérés mértékegységei 16
A méter története 16
A bécsi öl 17
A terület mértékegysége 18
Mértékrendszerek közötti átszámítások 19
A szögmérés mértékegységei 21
Átszámítási feladatok 22
5. A TÉRKÉPEK CSOPORTOSÍTÁSA 23
A térképek méretarányának fogalma 23
A térkép méretarányának kiválasztása 25
A régi térképek méretaránya 26
Földmérési térképek - földrajzi térképek 27
A földmérési térképek jellemzése 27
A földmérési térképek további csoportosítása 30
A földrajzi térképek jellemzése 31
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK 32
PONTJELÖLÉSEK 34
1. A PONTJELÖLÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA 34
2. IDEIGLENES PONTJELÖLÉSEK 34
A cövek 33
A kitűzőrúd 36
A kitűzőrúd rendeltetése 36
A kitűzőrúd leírása 37
A kitűzőrúd tartozékai 38
A kitűzőrúd kezelése 40
A jelrúd 41
A fajel 41
A tető jel 43
A tripód, az egyszerű gúla és az árboc 44
Az állványos gúla 46
3. VÉGLEGES PONTJELÖLÉSEK 48
Birtokhatárpontok állandósítása faoszloppal 49
Birtokhatárpont állandósítása kővel vagy falicsappal 50
Alappontok állandósítása kővel 52
Állandósítás vasszekrénnyel, csappal, csővel; őrcsapok elhelyezése 56
Külpontos állandósítás 58
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK 58
A VÍZSZINTES MÉRÉS EGYSZERŰBB MÉRŐESZKÖZEI 60
1. A VETÍTŐK 61
A függő 62
A merev vetítő 66
2. A LIBELLA 66
A szelencés libella általános leírása 67
A szelencés libella alakjai 69
A csöves libella leírása 72
A libella beosztásai 74
A libella állandója 75
A csöves libellák csoportosítása 76
A talpas libella 78
A tengelylibella 78
A kötött csöves libella 79
A csöves libellákkal végezhető műveletek a csöves libellával végezhető feladatok 81
A fekvő tengely vízszintessé tétele 82
A libellák kezelésének szabályai 84
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
3. EGYSZERŰ hosszmérő eszközök és azok használata 86
A mérőléc 86
A mérőszalagok fajtái 87
A vaskeretes mérőszalag leírása 87
A vaskeretes szalag használatbavétele 91
A leolvasás végrehajtása vaskeretes szalaggal végzett mérés esetén 93
A mérőszalag és tartozékok mérés utáni elraktározása 93
Pontosabb mérésnél használt mérőszalag és tartozékai 95
A mezei körző, a mérőkerék 98
A mérőszalag valódi hosszának megállapítása 98
A vízszintes távolság számítása ferde mérőpályán mért távolságból 101
A lépcsőmérés eszközei, a mérés végrehajtása 104
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK 107
4. SZÖGPRIZMÁK 108
Néhány földmérési fogalom 108
A szögkitűző műszerek 110
Az egyszerű vetítés és a kettős vetítés 112
A szögprizmákkal kapcsolatos néhány optikai fogalom 114
Sugármenet a szögprizmában 117
Az egyszerű szögprizma 122
Az egyszerű szögprizma használata 123
A kettős szögprizma jelentősége 123
A kettős szögprizma 126
A kettős szögprizma használata 127
Egyenesbeállás 127
Derékszögkitűzés 128
Talppontkeresés 129
A szögprizmák kezelése 130
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK 132
EGYSZERŰ KITŰZÉSEK ÉS HOSSZMÉRÉSEK VÉGREHAJTÁSA 133
1. AZ EGYSZERŰ KITŰZÉSEK ÉS HOSSZMÉRÉSEK ESZKÖZEI 133
2. MÉRÉSI VONALAK KITŰZÉSE KITŰZŐRUDAKKAL 133
A mérési vonal kitűzésének feladata 133
Kitűzés beintéssel 134
Beintés különleges esetekben 135
Kitűzés beállással 136
Kitűzés segédkitűzőrudakkal 137
Egyenesek metszéspontjának kitűzése 139
Egyenes kitűzése, ha a végpontok közötti összelátást valamilyen épület akadályozza 140
3. A HOSSZMÉRÉS GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSA 142
A mérendő vonal kitűzése 142
A mérőszalagnak a mérési vonalban való tartása 143
A mérési vonalpont fogalma 144
A mérési pálya előkészítése a méréshez, a mérés végrehajtása 145
A mérés végrehajtása, a szegek kezelése 145
A mérési vonalon végzett mérés eredményeinek feljegyzése 149
A mérési vonalon végzett mérés eredményének feljegyzése mérési jegyzőkönyvben 149
A mérési vonalon végzett mérés eredményének feltüntetése mérési jegyzetben 151
Pontos megjegyzés a mérési vonalon végzett hosszméréshez 133
4. TÁVOLSÁGOK KITŰZÉSE 157
Távolságok kitűzése az egyenesen 157
Távolság kitűzése adott irányon 159
Megosztási adatok kitűzése azonos szélességű házhelyek esetén 159
Megosztási adatok kitűzése nem azonos szélességű földrészletek esetén 160
5. A MÉRÉSI JEGYZET KÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ, EDDIG TANULT SZABÁLYOK ÖSSZEFOGLALÁSA 161
6. egyszerű KITŰZÉSEK ÉS HOSSZMÉRÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK MUNKACSOPORTJAI 'ÉS MUNKASZERVEZÉSE 163
Mérési vonalak kitűzésének munkacsoportja és munkaszervezése 163
Hosszmérés végrehajtásának munkacsoportja és munkaszervezése 165
Távolságok és megosztási adatok kitűzésének munkacsoportja és munkaszervezése 166
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK 167
DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTAMÉRÉS 169
1. A RÉSZLETMÉRÉS MÓDSZEREI 169
A részletmérés 169
A derékszögű koordinátamérés 169
A poláris koordinátamérés 170
A számszerű részletmérési eljárások 170
A szabatos felmérés 171
2. A RÉSZLETPONTOK CSOPORTOSÍTÁSA 171
A csoportosítás szükségessége 171
A részletpontok csoportjai 172
A különböző rendű részletpontok mérésének élessége 173
3. A DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTAMÉRÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 174
Alappontok, kisalappontok, mérési hálózat 174
A kisalappontok megjelölése és számozása 174
A kisalappontok meghatározása vonalpontként 175
Kisalappont meghatározása derékszögű koordinátaméréssel 176
Néhány megjegyzés a kisalappontok meghatározásáról 177
A mérési hálózat tervezése 178
4. A DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTAMÉRÉS VÉGREHAJTÁSA 179
A részletek bemérésének általános szabályai 179
A mérési jegyzet, mérési vázlat 182
A mérési jegyzetnek és mérési vázlat szerkesztésének fontosabb szabályai 183
A részletmérésre vonatkozó további fontosabb szabályok 185
Különleges részlet bemérésére vonatkozó fontosabb előírások 189
5. A derékszögű koordinátamérés alkalmazása területek önálló felmérésénél 191
Területek önálló felmérésének fogalma 191
Példák önálló felmérésékre 192
A derékszögű koordinátamérés eredményeinek feltüntetése mérési jegyzőkönyvben 199
6. A DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTAMÉRÉS MUNKACSOPORTJA ÉS MUNKASZERVEZÉSE 202
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK 204
FELHASZNÁLT IRODALOM 206

Témakörök