Földméréstan I.

Tartalom

Bevezetés
( Bölönyi György)
Alapfogalmak
(Ráksi Miklós)
A földmérés céljai és feladatai 5
A mérés fogalma 6
A helymeghatározás alapelve 6
Mértékegységek 8
A hossz- és területmérés mértékegységei 9
A szögmérés mértékegységei 10
A térkép fogalma, csoportosítása, a méretarány 12
Földmérési térképek 12
Földrajzi térképek 12
A térkép méretaránya 13
Összefoglaló kérdések 13
Pontjelölések
( Bölönyi György)
A pontjelölések csoportosítása 14
Ideiglenes pontjelölések 14
Cövek 14
Kitűzőrúd (jelzőkaró) 15
Jelrúd (tokos pózna) 16
Tetőjel 18
Fajel 18
Tripód, egyszerű gúla és árboc 18
Állványos gúla 19
Végleges pontjelölések 19
Birtokhatárpontok állandósítása 20
Alappontok állandósítása kővel 21
Állandósítás vasszekrénnyel, csappal, csővel 23
Külpontos állandósítás 24
Összefoglaló kérdések 24
A vízszintes mérés egyszerűbb eszközei
(Bölönyi György)
A vetítők 25
A függő (zsinóros vetítő) 25
A merev vetítő 27
A libella 27
A csöves libella 27
A szelencés libella 27
A libella beosztásai 29
A libella állandója, érzékenysége 29
A libellák műszerhez kötöttsége, igazítottsága 30
A csöves libellákkal végezhető műveletek 30
Egyszerű hosszmérő eszközök 32
A mérőléc 32
A mérőszalag fajtái 33
Vaskeretes mérőszalag 33
Kéziszalagok 34
A mérőszalag valódi hosszának megállapítása (komparálás) 34
Összefoglaló kérdések 36
Egyszerű kitűzések és hosszmérések
(Bölönyi György)
Az egyszerű kitűzések és hosszmérések eszközei 37
Mérési vonalak kitűzése kitűzőrudakkal 37
Kitűzés beintéssel 37
Kitűzés beállással 38
Mérési vonal kitűzése segédkitűzőrúddal 38
Egyenesek metszéspontjának kitűzése 40
Egyenes kitűzése, ha a végpontok közötti összelátást épület, fa akadályozza 40
A hosszmérés gyakorlati végrehajtása 42
A mérendő vonal kitűzése 42
A mérőszalag mérési vonalban tartása 42
A mérési pálya előkészítése a méréshez 43
A mérés végrehajtása, a szegek kezelése 43
A mérési vonalon végzett méréseredmények feljegyzése 44
Vízszintes távolság számítása lejtős mérőpályán mért távolságból 46
A távolságok kitűzése 47
Megosztási adatok kitűzése azonos szélességű házhelyek esetén 48
Megosztási adatok kitűzése nem azonos szélességű földrészletek esetén 49
Az egyszerű hosszmérések és kitűzések munkaszervezése 49
Összefoglaló kérdések 50
A geodéziai eszközökkel és műszerekkel kapcsolatos
optikai alapismeretek
(Ráksi Miklós)
Fényvisszaverődés, tükrözés 51
Fénytörés 53
Teljes visszaverődés 54
A plánparalel üveglemez 54
A gömbtükör 55
A prizma 55
A lencsék 58
Lencsetípusok 58
A lencsék képalkotása 61
A lencsék képalkotásának élessége, a lencsék hibái 65
A lencsehibák megszüntetése 66
A távcső 66
A távcső elrendezése 67
Képalkotás a távcsőben 71
Tükrös-lencsés távcső 72
A szögprizma 73
Háromszög alapú prizma 73
Négyszög alapú prizma 75
Ötszög alapú prizma 76
A szögprizma kezelése 77
A leolvasóberendezések optikája 78
Egyszerű nagyító (lupe) 78
A mikroszkóp 79
Az optikai vetítő 80
Összefoglaló kérdések 81
Területszámítás és területosztás
(Bölönyi György)
A terület fogalma a geodéziában 82
A területmeghatározás feladata 83
Egyszerű síkidomok területének számítása 84
Egyenes vonalakkal határolt szabálytalan idomok területének megállapítása 84
A sokszögek területmeghatározásának elve 84
Területszámítás háromszögekre bontással 86
Területszámítás trapézokra bontással 87
Sokszög átalakítása azonos területű háromszög szerkesztésével 88
Területszámítás négyzetekre és trapézokra bontással 89
Görbe vonalakkal határolt idom területének meghatározása 91
A négyzetekre bontás módszere 91
Egyenlő szélességű párhuzamos sávokra bontás 91
A hárfa és ütközőkörző alkalmazása 92
Területmeghatározás planiméterrel 95
A planiméter működési elve 95
A poláris rudas planiméter 96
A korongos poláris planiméter 98
Az ortogonális planiméter 98
Az ortogonális gömbplaniméter 99
A planiméterrel végzett területmeghatározás gyakorlati szabályai 100
A planiméter állandójának meghatározása 101
Az állandó kerekszámúvá tétele 102
A planiméter gyakorlati használata 102
Területszámítás koordinátákból 103
Összefoglaló kérdések 104
Területosztás 105
Egyszerű idomok felosztása 106
Négyzet és téglalap felosztása 106
Rombusz és romboid felosztása az egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel 108
Háromszög felosztása egyik csúcspontján átmenő egyenesekkel 109
Trapéz osztása legyező alakban 110
Háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel 111
Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel szabatos eljárással 113
Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel fokozatos közelítéssel 116
Trapéz felosztása az alapra merőleges egyenesekkel 118
Szabálytalan alakú területek felosztása 120
A terület felbontása sávokra 120
Összefoglaló kérdések 122
Derékszögű koordinátamérés
(Ráksi Miklós)
A részletpontok és a részletmérés fogalma 193
A részletmérés általános elvei 124
A részletpontok csoportosítása 125
A csoportosítás szükségessége 125
A részletpontok csoportjai 125
A részletpontok mérésének élessége 126
A részletmérés módjai 126
A derékszögű koordinátamérés módszerének lényege 127
A poláris koordinátamérés 128
Részletpontok felvétele előmetszéssel 128
A derékszögű koordinátamérés előkészítése 129
Mérési vonalhálózat 129
A kisalappontok megjelölése, számozása 130
A kisalappontok meghatározása 130
Kisalappontok meghatározása vonalpontként 130
Kisalappontok meghatározása derékszögű koordinátaméréssel 130
Kisalappontok meghatározása poláris koordinátaméréssel 131
A mérési eredmények rögzítése 132
Mérési vázlat 132
A részletmérés további fontosabb szabályai 134
A derékszögű koordinátamérés végrehajtása 136
Derékszögű koordinátamérés alkalmazása területek önálló felmérésénél 138
A derékszögű koordinátamérés munkaszervezése 141
Összefoglaló kérdések 141

Témakörök