1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Földméréstan

Közlekedési építőipari technikumok számára

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 424 oldal
Sorozatcím: Közlekedési építőipari technikumok tankönyvei
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: 325 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi száma: 25724.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A földméréstan vagy geodézia a helymeghatározás tudománya. Tárgyalja a Föld alakjának, valamint a Föld felszíni pontjainak helymeghatározására szolgáló módszereket. Ismerteti a mérési és számítási... Tovább

Előszó

A földméréstan vagy geodézia a helymeghatározás tudománya. Tárgyalja a Föld alakjának, valamint a Föld felszíni pontjainak helymeghatározására szolgáló módszereket. Ismerteti a mérési és számítási eljárásokat, azok műszereit és eszközeit.
Az elvégzendő feladatnak megfelelően beszélhetünk felső- és alsógeodéziáról. A felsőgeodézia feladatkörébe tartozik a Föld alakjának és méreteinek meghatározása, továbbá egész országra kiterjedő mérések céljára a megfelelő alap szolgáltatása.
Az alsógeodézia ismerteti azokat a mérési eljárásokat és számítási módszereket, amelyek kisebb kiterjedésű földterületek felmérését és térképi ábrázolását szolgálják. Ismerteti továbbá a mérés műszereit és eszközeit és a számolás segédeszközeit.
A földméréstan körébe csupán az alsógeodéziai feladatok tartoznak. Ezért a felsőgeodéziai fogalmakkal csak oly mértékben foglalkozunk, amilyen mértékben szükséges az összefüggések felismerése, hogy az ország különböző részén végzett mérések eredményét beilleszthessük az ország egységes térképébe. Részletesen ismertetjük azokat a mérési és ábrázolási eljárásokkal, számítási módszereket, alkalmazott műszereket és eszközöket, amelyek a földi pontok egymáshoz viszonyított helymeghatározásához, azok ábrázolásához, továbbá a különféle létesítmények alakjelző pontjainak kitűzéséhez szükségesek.
A jelenlegi gyakorlatban alkalmazott mérési, számítási, térképészeti és kitűzési eljárások ismertetésén felül apróbetűs szedéssel közöljük azokat a tudnivalókat, amelyek alapot nyújtanak a szakköri munka helyes irányban való kifejlesztéséhez és a földmérés történelmi fejlődésének megismeréséhez szükségesek.
Az egyes eljárásokat és módszereket olyan részletességgel tárgyaljuk, hogy a technikum tanulói ezt a könyvet ne csak mint tankönyvet forgassák, hanem gyakorlati munkahelyeiken is eredményesen hasznosítsák. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
Első fejezet
ÁLTALÁNOS ISMERETEK ÉS ALAPFOGALMAK
I. A Föld alakjának meghatározásával kapcsolatos ismeretek 4
II. A Föld alakja 4
2. A Földet helyettesítő matematikai felöletek 5
3. Különféle vetületi rendszerek 7
4. Országos háromszögelési hálózat 11
5. Országos szintezési hálózat 13
II. A helymeghatározás fogalma 14
1. Függővonal és szintfelület 15
2. A függő 16
3. A libella 17
A libellával végezhető műveletek 23
III. Mértékegységek 22
1. A mérés fogalma 22
2. A gyakorlatban használt mértékegységek 24
a) A hossz- és területmérés mértékegységei 24
b) A szögmérés mértékegységei 25
Második fejezet
A VÍZSZINTES MÉRÉS ESZKÖZEI ÉS MŰSZEREI
I. Pontok ideiglenes és végleges megjelölése 27
1. Ideiglenes pontjelölések 27
a) A jelzőkaró (kitűzőrúd) 27
b) A jelrúd 28
c) A fajé) 29
d) A tetőjel 29
e) A bipód 29
f) A tripód, az egyszerű gúla és az árboc 30
g) Az állványos gúla 30
2. Pontok végleges megjelölése 31
a) Vascsővel, illetve csappal való állandósítás 31
b) Kővel való állandósítás 33
c) Vasszekrénnyel való állandósítás 34
II. A hosszmérés eszközei és végrehajtása 34
1. A hosszmérés eszközei 34
a) A mérőszalag 35
b) A mérőléc 36
c) Invárfémből készült hosszmérő eszközök 37
d) A mérőkerék 37
e) A mérőlánc és a mezeikörző 37
2. A mérőeszköz valódi hosszának megállapítása 37
3. A hosszmérés végrehajtása 39
4. Lejtőn mért hosszak vízszintesre való redukálása 42
III. A szögmérés fogalma, műszerei és végrehajtása 45
A) Szögkitűző műszerek 45
1. Különféle szögkitűző műszerek 45
a) A szögdioptra 45
b) A szögtükör 46
c) A szögprizma 47
2. Kettős szögprizmával végezhető műveletek 49
a) Egyenesbeállás 49
b) Talppontkeresés 50
c) Derékszögkitűzés 51
B) Szögmérő műszerek 51
1. A szögmérő műszer leírása 51
a) A lencse 51
b) A távcső 54
c) Leolvasó berendezések 60
(1) A nóniusz 61
(2) Á leolvasó mikroszkóp 65
(3) A becslő mikroszkóp 66
(4) A beosztásos mikroszkóp 67
(5) A nóniuszos mikroszkóp 69
(6) Az optikai mikrométeres mikroszkóp 69
2. A teodolit részletes ismertetése 72
a) A műszerállvány 75
b) A műszertalp 76
c) Az alhidádé 77
(1) Az állótengely és tengelyrendszerek 77
(2) A fekvőtengely és tartóoszlopai 78
(3) Kötő- és irányítócsavarok 79
(4) A távcső 79
(5) A magassági kör 80
(6) A libella 81
(7) A leolvasó berendezések 81
IV. A szögmérés végrehajtása 82
1. A teodolit vizsgálata 82
a) A műszer felállítása 83
b) Az állótengely függőlegessé tétele 83
c) A függőleges irány sík vizsgálata 85
d) A fekvő- és állótengely merőlegességének vizsgálata 86
2. A szögmérés 87
a) Az irányzás 88
b) Az index leolvasása 89
3. A vízszintes szögmérés módszerei 89
a) A tulajdonképpeni szögmérés végrehajtása 90
b) Az iránymérés végrehajtása 90
Harmadik fejezet
SZÁMÍTÁSOK ÉS FONTOSABB SEGÉDESZKÖZEI
I. A földméréstani számítások alapelve és alapképletei 96
1. Különféle koordináta-rendszerek 96
2. Síkgeometriai elemek a koordináta-rendszerben 99
a) A pont helyzete a síkon 99
b) Az egyenes helyzete a síkon r 99
c) A szög értelmezése a koordináta-rendszerben 101
3. A koordináta-számítás alapképlete 102
4. A koordináta-számítás alapfeladatai 105
a) Adott egyenesen levő pont koordinátáinak számítása 105
b) Két egyenes metszéspontjának meghatározása 107
c) Sokszögvonal töréspontjainak meghatározása 108
d) Köríven fekvő pontok koordinátáinak számítása 109
II. A számolás segédeszközei 109
1. Logaritmikus számítóléc 110
2. Földmértani logartábla 110
a) A szorzás műveletének végrehajtása logartáblával 112
b) Az osztás műveletének végrehajtása logartáblával 114
c) Összetett műveletek megoldása logartáblával 114
3. A számológép 115
a) A szorzás műveletének végrehajtása 117
b) Az osztás műveletének végrehajtása 119
c) Hatványozás 120
d) Négyzetgyök vonás 120
e) Összetett műveletek 121
4. Logaritmikus táblázat 124
5. Különféle táblázatok 126
Negyedik fejezet
KITŰZÉSEK
I. A kitűzés alapelve és különféle módszerei 128
1. Mérési vonalhálózatról való kitűzés 130
a) Poláris koordináta kitűzés 130
b) Derékszögű koordináta kitűzés 131
2. Kitűzés tájékozott főirányokról 134
II. Mérési vonalak kitűzése 136
1. A mérési vonal kitűzése beintéssel 136
2. A mérési vonal kitűzése beállással 1 138
3. A mérési vonal kitűzése segédkarókkal 138
4. Két egyenes metszéspontjának kitűzése 141
III. A kitűzés gyakorlati alkalmazása 141
A) Egyenesek kitűzése 142
1. Két végpontjával adott egyenes kitűzése 142
2. Egy pontjával és irányszögével adott egyenes kitűzése 148
B) Törtvonalú egyenesek - poligonok - kitűzése 149
1. Sarokpontjaival adott poligon kitűzése 149
2. Oldalaival adott poligon kitűzése 149
3. Adott poligonnal párhuzamos poligon kitűzése 151
C) Körívek kitűzése 152
1. A körív főpontjainak kitűzése 153
a) A körív főpontjainak kitűzése érintőkről 153
b) A körív főpontjainak kitűzése mérési vonalhálózatról 157
2. A körív részletpontjainak kitűzése 158
a) A részletpontok kitűzése derékszögű koordinátákkal 158
b) A részletpontok kitűzése kerületi szögekkel 161
c) A részletpontok kitűzése sokszögeléssel 163
d) A részletpontok kitűzése meghosszabbított húrról 165
e) A részletpontok kitűzése húrmagasság negyedelésével 166
f) A részletpontok kitűzése tetszőleges irányú egyenesről 167
3. Körívhez húzott érintő kitűzése 168
4. Két adott körhöz húzott közös érintő érintési pontjainak kitűzése 170
IV. Létesítmények kitűzése vízszintes és magassági értelemben 172
1. Kitűzés vízszintes értelemben 173
2. Kitűzés magassági értelemben 173
Ötödik fejezet
VÍZSZINTES RÉSZLETMÉRÉS
I. Alappontsűrítés 183
1. Ötödrendű háromszögelés 183
2. Sokszögelés 187
a) A sokszögpontok kitűzése és állandósítása 187
b) A sokszögoldalak és törésszögek mérése 188
c) A sokszögpontok koordinátáinak számítása 193
d) Sokszögvonalak mérésénél elkövetett durva hibák megkeresése 203
3. Keretpontok 204
a) A keretpontok kitűzése 205
b) A meghatározó irányok mérése 206
c) A keretpontok koordinátáinak számítása 206
II. Mérési vonalhálózat kifejlesztése 207
1. Kisalappontok meghatározása 207
2. Önálló mérési hálózat létesítése 210
III. Részletes felmérés 212
1. Részletpontok csoportosítása 213
2. Részletpontok bemérése 214
a) Derekszögű koordináta-mérés 214
b) Poláris koordináta-mérés 218
c) Részletpontok meghatározása előmetszéssel 219
IV. Mérési adatok feldolgozása 219
a) Mérési vázlat szerkesztése 220
b) Tömbrajzok szerkesztése 224
c) Utcarajzok szerkesztése 224
Hatodik fejezet
MAGASSÁGMÉRÉS
I. Alapfogalmak 225
II. A szintezés 226
1. A szintezés alapelve 226
2. A szintezőműszer 228
3. Közlekedőedényes szintezőeszközök 231
4. A szintezőléc és szintezősaru 232
5. A szintezőműszer vizsgálata és igazítása 233
6. Szintezési alappontok megjelölése 235
7. A szintezés végrehajtása 236
a) Magassági alappontok sűrítés 237
b) A vonalszintezés végrehajtásra 238
c) Az alappontok magasságának számítása 241
d) Hosszméréssel kapcsolatos magasságkülönbségek
megállapítása szintezéssel 242
III. Trigonometriai magasságmérés 243
1. A trigonometriei magasságmérés végrehajtása 248
2. A vízszintesen meghatározott pontok magasságának
számítása 251
3. Közelítő trigonometriai magasságmérés 252
Hetedik fejezet
KÜLÖNFÉLE MÉRÉSI ELJÁRÁSOK
I. A távmérés 253
1. Távmérés teodolittal és bázisléccel 253
II. Tahimetria 255
1. Egyszerű, állandó száltávolságú irányszálas tahiméter 256
a) A távolságmérés elve 256
b) A számítások segédeszközei 259
c) Az egyszerű irányszálas tahiméter használata 261
2. Redukáló diagramm-tahiméter 263
3. Tangens-beosztású tahiméter 266
III. A mérőasztal 272
1. A mérőasztal leírása 272
a) A rajztábla 272
b) A műszertalp 272
c) A műszerállvány 273
d) A távcsöves vonalzó 273
e) Különféle kisebb felszerelési tárgyak 274
2. A mérőasztal felállítása 274
3. A mérőasztal használata 276
Nyolcadik fejezet
TEREPFELMÉRÉS
I. A terepfelmérés feladata és alapfogalmak 277
1. A terepfelszín jellemző vonalai 280
a) Az esésvonal 280
b) A vízszintes vonalak 280
c) A vízválasztó és vízgyűjtő vonalak 281
2. A terepfelszín jellegzetes felületelemei 282
a) A lejtőfelület és lej tőidom 283
b) Vízválasztó idomok 284
c) Vízgyűjtő idomok 285
3. A meghatározandó pontok kijelölése 288
4. Magassági részletpontok csoportosítása 290
: 5. A terepfelszín ábrázolása 291
II. Különféle terepfelmérés! eljárások 294
A) Telimé teres felvétel 294
1. A tahiméteres felvétel elve 294
2. Kisalapponthálózat fejlesztése 295
3. Részletpontok meghatározása 296
a) Az idomváz szerkesztése 296
b) A részletpontok kiválasztása 297
c) A mérés végrehajtása 298
B) Területszintezés 300
1. A területszintezés elve 300
2. A mérési hálózat kifejlesztése 300
3. Vízszintes részletpontok meghatározása 303
4. Magassági részletpontok meghatározása 304
a) A négyzethálózat kifejlesztése 304
b) A részletpontok magasságának meghatározása 305
c) A részletpontok magasságának számítása 308
C) Terepfelmérés mérőasztallal 308
1. A mérőasztallal való terepfelmérés elve 308
2. Kisalapponthálózat fejlesztése 309
a) Kisalappontok meghatározása grafikus háromszögeléssel 309
b) Kisalappontok meghatározása grafikus sokszögeléssel 310
3. Részletpontok meghatározása 312
III. A mérési eredmények feldolgozása 313
1. A térképezéshez szükséges adatok számítása 313
2. A szintvonalak szerkesztése 314
IV. Nyomvonalas létesítmények felvétele 319
1. Hossz-és keresztszelvények felvételének 319
2. Keresztszelvények felvétele 321
3. A mérési eredmények feldolgozása 324
a) Hossz-szelvény szerkesztése 324
b) Keresztszelvények szerkesztése 326
4. Hossz- és keresztszelvények szerkesztése térképről lemért hosszak alapján 327
Kilencedik fejezet
TÉRKÉPSZERKESZTÉS
I. A térképek általános ismertetése 330
1. A térképek csoportosítása 331
2. A szelvény hálózatok 332
a) A sztereografikus és a hengervetület szelvényhálózata 332
b) Gauss-Krüger-vetület szelvényhálózata 335
11. A térképezés anyaga és eszközei 338
1. A térkép anyaga 338
2. A rajzi ábrázolás eszközei 338
3. Különféle felrakó eszközök 342
a) Hosszfelrakók 342
b) Szögfelrakók 342
c) Hálózatfelrakók 348
11. A térkép méretváltozásának megállapítása 349
1. A hosszváltozási együttható megállapítása 350
a) A hosszváltozási együttható megállapítása adott
egyenesen, adott távolságok felrakásánál 350
b) Hosszváltozási együttható megállapítása térképi
távolságok lemérésénél 350
c) A hosszváltozási együttható megállapítása alappontok felrakásánál 352
IV. A térkép szerkesztése 352
1. A szelvény keret szerkesztése 353
a) Négyszög alakú szelvénykeret szerkesztése 353
b) Trapéz alakú szelvénykeret szerkesztése 356
2. Koordinátáival adott pontok felrakása 356
a) Pontok felrakása felrakó-vonalzóval 356
b) Pontok felrakása Papp-féle felrakóval 357
c) Pontok felrakása Majzik-háromszögpárral 358
d) Pontok felrakása koordinátográffal 359
3. Részletpontok és síkrajzi idomok térképezése 359
a) Derékszögű koordináta-méréssel meghatározott pontok felrakása 360
b) Poláris koordináta-méréssel meghatározott pontok felrakása 361
c) Síkrajzi idomok szerkesztése 362
4. A térkép kirajzolása 363
V. Térképmásolatok készítése 364
Tizedik fejezet
TERÜLETSZÁMÍTÁS ÉS TERÜLETOSZTÁS
I. A területszámítás elve és módszerei 365
II. Számszerű - numerikus - területszámítás 366
1. Egyszerű idomok területének számítás 366
2. Törtvonallal határolt idomok területének számítása 368
III. Grafikus területszámítás 373
1. Egyszerű idomok területének meghatározása 373
2. Törtvonallal határolt idomok területének meghatározása 373
a) Területmeghatározás azonos területű háromszögek szerkesztése útján 373
b) Területmeghatározás háromszögekre bontással 374
c) Területmeghatározás négyzetekre bontással 375
3. Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása 375
a) Területmeghatározás négyzetekre bontással 376
b) Területmeghatározás egyenlő szélességű párhuzamos sávokra bontással 377
IV. Területmeghatározás területmérő módszerrel 379
1. A planiméter állandójának meghatározása 380
2. A planiméter részletes leírása 381
a) Prytz-féle baltás planiméter 382
b) Amsler-Coradi-féle poláris planiméter 383
3. Planiméterrel való területmérés 384
V. A területosztás feladata és alapelve 386
1. Parallelogramma felosztása 387
a) Téglalap felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel 388
b) Romboid felosztása az egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel 388
2. Háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel 389
3. Háromszög felosztása egyik csúcspontján áthaladó egyenesekkel 389
4. Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel 390
VI. Sokszögvonallal és körívekkel határolt idomok felosztása 393
1. Sokszögvonallal határolt idom felosztása adott irányú egyenesekkel 393
2. Sokszögvonallal határolt idom felosztása az elhatárolóvonal egy részével párhuzamos sokszögvonallal 397
3. Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása köríves osztóvonalakkal 398
4. Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása sugárirányú egyenesekkel 400
VII. A területosztási feladatok alkalmazása 401
1. Telekhatár-szabályozások 401
2. Telekmegosztások 403
3. Házhelyosztások és mezőgazdasági üzemrendezések 405
VIII. Szabálytalan idomok grafikus felosztása 408
Tizenegyedik fejezet
A MÉRÉSI HIBÁK ÉS A KIEGYENLÍTÉS FOGALMA
I. A mérési hibák fogalma 410
1. A mérési hibák csoportosítása 410
a) A durva hiba 410
b) A szabályos hiba 411
c) A szabálytalan hiba 412
d) Állandó hiba, véletlen hiba 412
2. A hibák hatásának vizsgálata 412
II. A kiegyenlítés fogalma 414
Felhasznált irodalom 416
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem