1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Földméréstan

Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 424 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A földméréstan vagy geodézia a helymeghatározás tudománya. Tárgyalja a Föld alakjának, valamint a Föld felszíni pntjainak helymeghatározására szolgáló módsezreket. Ismerteti a mérési és számítási... Tovább

Előszó

A földméréstan vagy geodézia a helymeghatározás tudománya. Tárgyalja a Föld alakjának, valamint a Föld felszíni pntjainak helymeghatározására szolgáló módsezreket. Ismerteti a mérési és számítási eljárásokat, azok műszereit és eszközeit.
Az elvégzendő feladatnak megfelelően beszélhetünk felső- és alsógeodéziáról.
A felsőgeodézia feladatkörébe tartozik a Föld alakjának és méreteinek meghatározása, továbbá egész országra kiterjedő mérések céljára a megfelelő alap szolgáltatása.
Az alsőgeodézia ismerteti azokat a mérési eljárásokat és számítási módszereket, amelyek kisebb kiterjedésű földterületek felmérését és térképi ábrázolását szolgálják. Ismerteti továbbá a mérés műszereit és eszközeit és a számolás segédeszközeit.
A földméréstan körébe csupán az alsógeodéziai feladatok tartoznak. Ezért a felsőgeodéziazi fogalmakkal csak oly mértékben foglalkozunk, amilyen mértékben szükséges az összefüggések felismerése, hogy az ország különböző részén végzett mérések eredményét beilleszthessük az ország egységes térképébe.
Részletesen ismertetjük azokat a mérési és ábrázolási eljárásokat, számítási módszereket, alkalmazott műszereket és eszközöket, amelyek a földi pontok egymáshoz viszonyított helymeghatározásához, azok ábrázolásához, továbbá a különféle létesítmények alakjelző pontjainak kitűzéséhez szükségesek.
Az egyes eljárásokat és módszereket olyan részletességgel tárgyaljuk, hogy a technikum tanulói ezt a könyvet ne csak mint tankönyvet forgassák, hanem gyakorlati munkahelyeiken is eredményese hasznosítsák. Vissza

Tartalom

Bevezetés3
Általános ismeretek és alapfogalmak
A Föld alakjának meghatározásával kapcsolatos ismeretek4
A Föld alakja4
A Földet helyettesítő matematikai felületek5
Különféle vetületi rendszerek7
Országos háromszögelési hálózat11
Országos szintezési hálózat13
A helymeghatározás fogalma14
Függővonal és szintfelület15
A függő16
A libella17
A libellával végezhető műveletek21
Mértékegységek22
A mérés fogalma22
A gyakorlatban használt mértékegységek24
A hossz- és területmérés mértékegységei24
A szögmérés mértékegységei25
A vízszintes mérés eszközei és műszerei
Pontok ideiglenes és végleges megjelölése27
Ideiglenes pontjelölések27
Pontok végleges megjelölése31
A hosszmérés eszközei és végrehajtása34
A hosszmérés eszközei34
A mérőeszköz valódi hosszának megállapítása37
A hosszmérés végrehajtása39
Lejtőn mért hosszak vízszintesre való redukálása42
A szögmérés fogalma, műszerei és végrehajtása45
Szögkitűző műszerek45
Szögmérő műszerek51
A szögmérés végrehajtása82
A teodolit vizsgálata82
A szögmérés87
A vízszintes szögmérés módszerei89
Számítások és fontosabb segédeszközei
A földméréstani számítások alapelve és alapképletei96
Különféle koordináta-rendszerek96
Síkgeometriai elemek a koordináta-rendszerben99
A koordináta-számítás alapképlete102
A koordináta-számítás alapfeladatai105
A számolás segédeszközei109
Logaritmikus számítóléc110
Földmértani logartábla110
A számológép115
Logaritmikus táblázat124
Különféle táblázatok126
Kitűzések
A kitűzés alapelve és különféle módszerei128
Mérési vonalhálózatról való kitűzés130
Kitűzés tájékozott főirányokról134
Mérési vonalak kitűzése136
A mérési vonal kitűzése beintéssel136
A mérési vonal kitűzése beállással138
A mérési vonal kitűzése segédkarókkal138
Két egyenes metszéspontjának kitűzése141
A kitűzés gyakorlati alkalmazása141
Egyenesek kitűzése142
Törtvonalú egyenesek - poligonok - kitűzése149
Körívek kitűzése152
A körív főpontjainak kitűzése153
A körív részletpontjainak kitűzése158
Körívhez húzott érintő kitűzése168
Két adott körhöz húzott közös érintő érintési pontjainak kitűzése170
Létesítmények kitűzése vízszintes és magassági értelemben172
Kitűzés vízszintes értelemben173
Kitűzés magassági értelemben173
Vízszintes részletmérés
Alappontsűrítés183
Ötödrendű háromszögelés183
Sokszögelés187
Keretpontok204
Mérési vonalhálózat kifejlesztése207
Kisalappontok csoportosítása213
Önálló mérési hálózat létesítése210
Részletes felmérés212
Részletpontok csoportosítása213
Részletpontok bemérése214
Mérési adatok feldolgozása219
Mérési vázlat szerkesztése220
Tömbrajzok szerkesztése224
Utcarajzok szerkesztése224
Magasságmérés
Alapfogalmak225
A szintézis226
A szintézis alapelve226
A szintezőműszer228
Közlekedőedényes szintezőeszközök231
A szintezőléc és szinezősaru232
A szintezőműszer vizsgálata és igazítása233
Szintezési alappontok megjelölése235
A szintezés végrehajtása236
Trigonometriai magasságmérés243
A trigonometriai magasságmérés végrehajtása248
A vízszintesen meghatározott pontok magasságának számítása251
Közelítő trigonometriai magasságmérés252
Különféle mérési eljárások
A távmérés253
Távmérés teodolittal és bázisléccel253
Tahimetria255
Egyszerű, állandó száltávolságú irányszálas tahiméter256
Redukáló diagramm-tahiméter263
Tangens-beosztású tahiméter266
A mérőasztal272
A mérőasztal leírása272
A mérőasztal felállítása274
A mérőasztal használata276
Terepfelmérés
A terepfelmérés feladata és alapfogalmak277
A terepfelszín jellemző vonalai280
A terepfelszín jellegzetes felületelemei282
A meghatározandó pontok kijelölése288
Magassági részletpontok csoportosítása290
A terepfelszín ábrázolása291
Különféle terepfelmérési eljárások294
Tahiméteres felvétel294
Területszintézis300
Terepfelmérés mérőasztallal308
A mérési eredmények feldolgozása313
A térképezéshez szükséges adatok számítása313
A szintvonalak szerkesztése314
Nyomvonalas létesítmények felvétele319
Hossz- és keresztszelvények felvételének elve319
Keresztszelvények felvétele321
A mérési eredmények feldolgozása324
Hossz- és keresztszelvények szerkesztése térképről lemért hosszak alapján 327
Térképszerkesztés
A térképek általános ismertetése330
A térképek csoportosítása331
A szelvényhálózatok332
A térképezés anyaga és eszközei338
A térkép anyaga338
A rajzi ábrázolás eszközei338
Különféle felrakó eszközök342
A térkép méretváltozásának megállapítása349
A hosszváltozási együttható megállapítása350
A térkép szerkesztése352
A szelvénykeret szerkesztése353
Koordinátáival adott pontok felrakása356
Részletpontok és síkrajzi idomok térképezése359
A térkép kirajzolása363
Térképmásolatok készítése364
Területszámítás és területosztás
A területszámítás elve és módszerei365
Számszerű - numerikus - területszámítás366
Egyszerű idomok területének számítása366
Törtvonallal határolt idomok területének számítása368
Grafikus területszámítás373
Egyszerű idomok területének meghatározása373
Törtvonallal határolt idomok területének meghatározása373
Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása375
Területmeghatározás területmérő műszerrel379
A planiméter állandójának meghatározása380
A planiméter részletes leírása381
Planiméterrel való területmérés384
A területosztás feladata és alapelve386
Parallelogramma felosztása387
Háromszög felosztása az egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel389
Háromszög felosztása az egyik csúcspontján áthaladó egyenesekkel389
Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel390
Sokszögvonallal és körívekkel határolt idomok felosztása393
Sokszögvonallal határolt idom felosztása adott irányú egyenesekkel393
Sokszögvonallal határolt idom felosztása az elhatárolóvonal egy részével párhuzamos sokszögvonallal397
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása köríves osztóvonalakkal398
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása sugárirányú egyenesekkel400
A területosztási feladatok alkalmazása401
Telekhatár-szabályozások401
Telekmegosztások403
Házhelyosztások és mezőgazdasági üzemrendezések405
Szabálytalan idomok grafikus felosztása408
A mérési hibák és a kiegyenlítés fogalma
A mérési hibák fogalma410
A mérési hibák csoportosítása410
A hibák hatásának vizsgálata412
A kiegyenlítés fogalma414
Felhasznált irodalom416
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem