| Bevezetés | 3 |
| Általános ismeretek és alapfogalmak | |
| A Föld alakjának meghatározásával kapcsolatos ismeretek | 4 |
| A Föld alakja | 4 |
| A Földet helyettesítő matematikai felületek | 5 |
| Különféle vetületi rendszerek | 7 |
| Országos háromszögelési hálózat | 11 |
| Országos szintezési hálózat | 13 |
| A helymeghatározás fogalma | 14 |
| Függővonal és szintfelület | 15 |
| A függő | 16 |
| A libella | 17 |
| A libellával végezhető műveletek | 21 |
| Mértékegységek | 22 |
| A mérés fogalma | 22 |
| A gyakorlatban használt mértékegységek | 24 |
| A hossz- és területmérés mértékegységei | 24 |
| A szögmérés mértékegységei | 25 |
| A vízszintes mérés eszközei és műszerei | |
| Pontok ideiglenes és végleges megjelölése | 27 |
| Ideiglenes pontjelölések | 27 |
| Pontok végleges megjelölése | 31 |
| A hosszmérés eszközei és végrehajtása | 34 |
| A hosszmérés eszközei | 34 |
| A mérőeszköz valódi hosszának megállapítása | 37 |
| A hosszmérés végrehajtása | 39 |
| Lejtőn mért hosszak vízszintesre való redukálása | 42 |
| A szögmérés fogalma, műszerei és végrehajtása | 45 |
| Szögkitűző műszerek | 45 |
| Szögmérő műszerek | 51 |
| A szögmérés végrehajtása | 82 |
| A teodolit vizsgálata | 82 |
| A szögmérés | 87 |
| A vízszintes szögmérés módszerei | 89 |
| Számítások és fontosabb segédeszközei | |
| A földméréstani számítások alapelve és alapképletei | 96 |
| Különféle koordináta-rendszerek | 96 |
| Síkgeometriai elemek a koordináta-rendszerben | 99 |
| A koordináta-számítás alapképlete | 102 |
| A koordináta-számítás alapfeladatai | 105 |
| A számolás segédeszközei | 109 |
| Logaritmikus számítóléc | 110 |
| Földmértani logartábla | 110 |
| A számológép | 115 |
| Logaritmikus táblázat | 124 |
| Különféle táblázatok | 126 |
| Kitűzések | |
| A kitűzés alapelve és különféle módszerei | 128 |
| Mérési vonalhálózatról való kitűzés | 130 |
| Kitűzés tájékozott főirányokról | 134 |
| Mérési vonalak kitűzése | 136 |
| A mérési vonal kitűzése beintéssel | 136 |
| A mérési vonal kitűzése beállással | 138 |
| A mérési vonal kitűzése segédkarókkal | 138 |
| Két egyenes metszéspontjának kitűzése | 141 |
| A kitűzés gyakorlati alkalmazása | 141 |
| Egyenesek kitűzése | 142 |
| Törtvonalú egyenesek - poligonok - kitűzése | 149 |
| Körívek kitűzése | 152 |
| A körív főpontjainak kitűzése | 153 |
| A körív részletpontjainak kitűzése | 158 |
| Körívhez húzott érintő kitűzése | 168 |
| Két adott körhöz húzott közös érintő érintési pontjainak kitűzése | 170 |
| Létesítmények kitűzése vízszintes és magassági értelemben | 172 |
| Kitűzés vízszintes értelemben | 173 |
| Kitűzés magassági értelemben | 173 |
| Vízszintes részletmérés | |
| Alappontsűrítés | 183 |
| Ötödrendű háromszögelés | 183 |
| Sokszögelés | 187 |
| Keretpontok | 204 |
| Mérési vonalhálózat kifejlesztése | 207 |
| Kisalappontok csoportosítása | 213 |
| Önálló mérési hálózat létesítése | 210 |
| Részletes felmérés | 212 |
| Részletpontok csoportosítása | 213 |
| Részletpontok bemérése | 214 |
| Mérési adatok feldolgozása | 219 |
| Mérési vázlat szerkesztése | 220 |
| Tömbrajzok szerkesztése | 224 |
| Utcarajzok szerkesztése | 224 |
| Magasságmérés | |
| Alapfogalmak | 225 |
| A szintézis | 226 |
| A szintézis alapelve | 226 |
| A szintezőműszer | 228 |
| Közlekedőedényes szintezőeszközök | 231 |
| A szintezőléc és szinezősaru | 232 |
| A szintezőműszer vizsgálata és igazítása | 233 |
| Szintezési alappontok megjelölése | 235 |
| A szintezés végrehajtása | 236 |
| Trigonometriai magasságmérés | 243 |
| A trigonometriai magasságmérés végrehajtása | 248 |
| A vízszintesen meghatározott pontok magasságának számítása | 251 |
| Közelítő trigonometriai magasságmérés | 252 |
| Különféle mérési eljárások | |
| A távmérés | 253 |
| Távmérés teodolittal és bázisléccel | 253 |
| Tahimetria | 255 |
| Egyszerű, állandó száltávolságú irányszálas tahiméter | 256 |
| Redukáló diagramm-tahiméter | 263 |
| Tangens-beosztású tahiméter | 266 |
| A mérőasztal | 272 |
| A mérőasztal leírása | 272 |
| A mérőasztal felállítása | 274 |
| A mérőasztal használata | 276 |
| Terepfelmérés | |
| A terepfelmérés feladata és alapfogalmak | 277 |
| A terepfelszín jellemző vonalai | 280 |
| A terepfelszín jellegzetes felületelemei | 282 |
| A meghatározandó pontok kijelölése | 288 |
| Magassági részletpontok csoportosítása | 290 |
| A terepfelszín ábrázolása | 291 |
| Különféle terepfelmérési eljárások | 294 |
| Tahiméteres felvétel | 294 |
| Területszintézis | 300 |
| Terepfelmérés mérőasztallal | 308 |
| A mérési eredmények feldolgozása | 313 |
| A térképezéshez szükséges adatok számítása | 313 |
| A szintvonalak szerkesztése | 314 |
| Nyomvonalas létesítmények felvétele | 319 |
| Hossz- és keresztszelvények felvételének elve | 319 |
| Keresztszelvények felvétele | 321 |
| A mérési eredmények feldolgozása | 324 |
| Hossz- és keresztszelvények szerkesztése térképről lemért hosszak alapján | 327 |
| Térképszerkesztés | |
| A térképek általános ismertetése | 330 |
| A térképek csoportosítása | 331 |
| A szelvényhálózatok | 332 |
| A térképezés anyaga és eszközei | 338 |
| A térkép anyaga | 338 |
| A rajzi ábrázolás eszközei | 338 |
| Különféle felrakó eszközök | 342 |
| A térkép méretváltozásának megállapítása | 349 |
| A hosszváltozási együttható megállapítása | 350 |
| A térkép szerkesztése | 352 |
| A szelvénykeret szerkesztése | 353 |
| Koordinátáival adott pontok felrakása | 356 |
| Részletpontok és síkrajzi idomok térképezése | 359 |
| A térkép kirajzolása | 363 |
| Térképmásolatok készítése | 364 |
| Területszámítás és területosztás | |
| A területszámítás elve és módszerei | 365 |
| Számszerű - numerikus - területszámítás | 366 |
| Egyszerű idomok területének számítása | 366 |
| Törtvonallal határolt idomok területének számítása | 368 |
| Grafikus területszámítás | 373 |
| Egyszerű idomok területének meghatározása | 373 |
| Törtvonallal határolt idomok területének meghatározása | 373 |
| Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása | 375 |
| Területmeghatározás területmérő műszerrel | 379 |
| A planiméter állandójának meghatározása | 380 |
| A planiméter részletes leírása | 381 |
| Planiméterrel való területmérés | 384 |
| A területosztás feladata és alapelve | 386 |
| Parallelogramma felosztása | 387 |
| Háromszög felosztása az egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel | 389 |
| Háromszög felosztása az egyik csúcspontján áthaladó egyenesekkel | 389 |
| Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel | 390 |
| Sokszögvonallal és körívekkel határolt idomok felosztása | 393 |
| Sokszögvonallal határolt idom felosztása adott irányú egyenesekkel | 393 |
| Sokszögvonallal határolt idom felosztása az elhatárolóvonal egy részével párhuzamos sokszögvonallal | 397 |
| Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása köríves osztóvonalakkal | 398 |
| Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása sugárirányú egyenesekkel | 400 |
| A területosztási feladatok alkalmazása | 401 |
| Telekhatár-szabályozások | 401 |
| Telekmegosztások | 403 |
| Házhelyosztások és mezőgazdasági üzemrendezések | 405 |
| Szabálytalan idomok grafikus felosztása | 408 |
| A mérési hibák és a kiegyenlítés fogalma | |
| A mérési hibák fogalma | 410 |
| A mérési hibák csoportosítása | 410 |
| A hibák hatásának vizsgálata | 412 |
| A kiegyenlítés fogalma | 414 |
| Felhasznált irodalom | 416 |
Folytatás Microsoft-tal