Földmérési és térképészeti alapismeretek

Tartalom

Bevezetés 11
1. Általános ismeretek és alapfogalmak 13
1.1. A geodézia feladata és felosztása 13
1.2. A helymeghatározás alapelve 13
1.3. A Föld alakja és a földalakot helyettesítő szabályos felületek 14
1.4. A mérés fogalma, a mértékegységek 15
1.4.1. A hossz- és területmérés mértékegységei 16
1.4.2. A szögmérés mértékegységei 16
1.5. Mérési hibák és kiegyenlítésük 17
1.5.1. A mérési hibák fogalma és osztályozása 17
1.5.2. A kiegyenlítés fogalma és alapelve 18
2. A vízszintes mérés eszközei és módszerei 20
2.1. A pontok helyének kiválasztása és a pontok megjelölése 20
2.1.1. Az ideiglenes (pont) jelek 21
2.1.2. Végleges pontjelek 23
2.2. Az egyenesek kitűzése 25
2.2.1. Mérési vonal kitűzése beintéssel 25
2.2.2. Mérési vonal kitűzése, illetve meghosszabbítása
egyenesbeállással 25
2.2.3. Mérési vonal kitűzése segédkitűzőrúddal 26
2.3. Vízszintes szögek kitűzése 26
2.3.1. A szögkitűző eszközök 26
2.3.2. Műveletek kettős szögprizmával 28
2.4. Műszerelemek 31
2.4.1. A vetítők 32
2.4.2. A libella 32
2.4.3. A geodéziai távcső 34
2.4.4. Leolvasó berendezések 37
2.4.4.1. A nóniusz 38
2.4.4.2. A leolvasó mikroszkópok 39
2.5. Vízszintes szögmérés 46
2.5.1. A teodolit szerkezete 47
2.5.2. A teodolit tartozékai 48
2.5.3. A teodolit részletes ismertetése 50
2.5.4. Vízszintes szögmérés teodolittal 54
2.5.4.1. A teodolittal szembeni követelmények 54
2.5.4.2. A teodolit felállítása 55
2.5.4.3. Az irányzás végrehajtása 57
2.5.4.4. Az irány és az irányérték fogalma 58
2.5.4.5. A vízszintes szögmérés módjai 59
2.6. A távolságok meghatározása 62
2.6.1. A hosszmérés eszközei 63
2.6.1.1. A hosszmérés menete 64
2.6.2. Ferdén mért távolságok redukálása vízszintesre 65
2.6.3. A távolságmérés eszközei 66
2.6.4. A geometriai alapú távmérés 67
2.6.4.1. Belső alapvonalú távmérés 68
2.6.4.2. Külső alapvonalú távmérés 70
2.6.4.3. Egyszerű, állandó száltávolságú távmérők 71
2.6.5. A fizikai alapú távmérés 74
3. A számításokkal kapcsolatos alapfogalmak 76
3.1. Földméréstani koordináta-rendszerek 76
3.2. A koordinátaszámítás alapképletei 78
3.2.1. Egy ismert távolság végponti koordinátáinak számítása egy pont
adott koordinátáiból, a távolságból és az irányszögből 78
3.2.2. Két pont távolságának és az egyenes irányszögének számítása
két pont adott koordinátáiból 79
4. Vízszintes részletmérés 81
4.1. Az országos háromszögelési hálózat 81
4.2. A vízszintes részletmérés feladata és alapelve 82
4.3. Alappontsűrítés 83
4.3.1. Ötödrendű háromszögelés 83
4.3.2. Pontkapcsolások 84
4.3.2.1. Előmetszés 85
4.3.2.2. Oldalmetszés 87
4.3.2.3. Hátrametszés 87
4.3.2.4. Kisháromszögelés (háromszögmérés) 88
4.3.3. Sokszögelés 89
4.3.3.1. A sokszögvonalak fajtái 91
4.4. Részletpontok bemérése 92
4.4.1. Részletpontok osztályozása 92
4.4.2. Részletpontok bemérésének módszerei 93
4.4.2.1. Derékszögű koordinátamérés 93
4.4.2.2. Poláris koordinátamérés 96
4.4.2.3. Előmetszés 97
5. A magasságmérés módszerei és műszerei 98
5.1. A magasság és a magasságkülönbség fogalma 98
5.2. Országos szintezési alapponthálózat 99
5.2.1. A szintezési alappontok megjelölése 100
5.3. A szintezés alapelve és végrehajtása 101
5.3.1. A szintezőműszer 102
5.3.2. A szintezőlécek 104
5.3.3. A szintezőműszer vizsgálata és igazítása 105
5.3.4. A szintezési feladatok osztályozása 106
5.3.5. Vonalszintezés (alappontszintezés) szabályai és végrehajtása 107
5.3.6. Részletpont szintezés 109
5.3.6.1. Területszintezés 109
5.3.6.2. Hossz- és keresztszelvény szintezés 111
5.4. Trigonometriai magasságmérés 114
5.4.1. A magassági és zenitszög fogalma és mérése 116
6. Egyidejű vízszintes és magassági részletmérés 118
6.1. A tahimetria alapelve 118
6.2. Az egyszerű irányszálas tahiméter használata 119
6.3. Redukáló tahiméterek 120
6.3.1. Redukáló diagramtahiméterek 121
6.4. A terepfelmérés feladata és alapfogalmai 124
6.4.1. A terepfelszín jellegzetes felületelemei 126
6.4.2. A magassági részletpontok csoportosítása 126
6.4.3. A tahiméteres terepfelvétel alapelve 128
6.4.4. A terepfelszín ábrázolása 128
7. A mérési eredmények térképi feldolgozása 130
7.1. A térkép fogalma, méretaránya, térképek csoportosítása 130
7.2. A magyarországi vetületek és szelvényhálózatok 131
7.2.1. Régebbi vetületi rendszerű földmérési-kataszteri térképek 132
7.2.2. Az egységes Országos Térképrendszer 133
8. A területszámítás és területosztás 136
8.1. A területszámítás alapelve 136
8.2. Számszerű (numerikus) területszámítás 137
8.2.1. Területszámítás derékszögű koordinátákból 138
8.3. Grafikus területszámítás 139
8.3.1. Területmeghatározás alapidomokra bontással 139
8.3.2. Területmeghatározás planiméterrel 141
8.4. Területelosztás feladata és alapelve 143
8.4.1. Négyzet és téglalap felosztása 144
8.4.2. A háromszög felosztása egyik csúcspontján
áthaladó egyenesekkel 144
8.4.3. A háromszög felosztása egyik oldalával
párhuzamos egyenesekkel 145
8.4.4. Trapéz felosztása legyező alakban 146
8.4.5. Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel 147
9. Kitűzések 149
9.1. A kitűzés fogalma 149
9.2. Vízszintes értelmű kitűzések 149
9.2.1. Szögek kitűzése 150
9.2.2. Távolságok kitűzése 152
9.2.3. Kitűzési módszerek 152
9.2.3.1. Kitűzés derékszögű koordinátákkal 152
9.2.3.2. Kitűzés hosszméréssel 154
9.2.3.3. Kitűzés ívmetszéssel 154
9.2.3.4. Kitűzés poláris koordinátákkal 155
9.2.3.5. Kitűzés előmetszéssel 157
9.3. Magassági kitűzés 158
9.4. Létesítmények kitűzése 161
9.4.1. Épületek, műtárgyak kitűzése 162
9.4.2. Vonalas létesítmények kitűzése 165
9.4.2.1. Utak kitűzése 167
9.4.2.2. Új csatornák kitűzési munkálatai 170
9.4.2.3. Vízfolyások rendezésével kapcsolatos kitűzések 172
9.5. A kitűzés pontossága 173
10. Térképészet a mezőgazdaságban 175
10.1. A mezőgazdasági térképezés története 175
10.1.1. A XVIII. századi mezőgazdasági térképezés 175
10.1.1.1. Balla Antal 175
10.1.1.2. Bedekovich Lőrinc 176
10.1.1.3. A szenei főiskola 177
10.1.2. A magyar „vízi kartográfusok" 177
10.1.2.1. Vedres, Beszédes, Vásárhelyi 178
10.1.3. A XIX. századi térképezés 178
10.1.3.1. Bauer Antal munkássága 178
10.1.3.2. Schéner György munkássága 179
10.1.4. Az állami földmérés 179
10.1.4.1. „Földadó ideiglen" 1850-1856 180
10.1.4.2. „Állandó kataszter" 1856-1894
és országos kataszteri felmérés" 1894-1918 180
10.1.5. A magyar talajtérképezés hagyományai 181
10.2. A tematikus térképek ábrázolási módszerei 182
10.2.1. A jelmódszer 182
10.2.2. A pontmódszer 188
10.2.3. A felületi módszer 190
10.2.4. A kartogram módszer 194
10.2.5. A kartodiagram módszer 197
10.2.6. Az izovonal módszer 199
10.2.7. A mozgásvonalak módszere (vektormódszer) 201
10.3. Ingatlan-nyilvántartás 203
10.3.1. Az ingatlan-nyilvántartás kialakulása és feladatai 203
10.3.1.1. Ideiglenes kataszter 204
10.3.1.2. Állandó kataszter 204
10.3.1.3. Az ingatlan-nyilvántartás feladata régen és ma 205
10.3.2. Megvalósulási térképek, változási vázrajzok 206
10.3.2.1. A változások átvezetése a nyilvántartási térképen
és annak átnézeti térképén 207
10.3.3. Üzemi földnyilvántartás 207
10.4. A földhivatalok tevékenységi köre 208
11. Távérzékelés 209
11.1. Térképezés légi és űrfelvételekkel 209
11.1.1. A távérzékelés alapjai 209
11.1.2. Felvételezési eljárások 211
11.1.2.1. Az analóg rendszerek 211
11.1.2.2. A digitális rendszerek 212
11.1.3. A felvételek színe 215
11.1.4. Távérzékelési módszerek és eszközök 216
11.1.4.1. A fotogrammetriai módszerek 216
11.1.4.2. Távérzékelés a világűrben 219
11.1.4.3. A tematikus kiértékelés (légifénykép-interpretáció) 222
11.1.4.4. A távérzékeléssel nyert adatok hasznosítása
a mezőgazdaságban 223
11.1.4.4.1. Az agroökológiai adottságok légi fényképpel
feltárható káros hatásai 224
11.1.4.4.2. A növénytermesztés komplex technológiai
rendszerének hiányosságaiból eredő légi fényképen
rögzíthető információk 225
11.2. A GPS globális helymeghatározó rendszer 226
11.2.1. A GPS általános jellemzői 226
11.2.2. A helymeghatározás elve 226
11.2.3. A mesterséges hold pályája 228
11.3. A GPS elemei 228
11.4. A jelfeldolgozás menete 229
11.5. A helymeghatározás észlelési módszerei 230
11.5.1. A geodéziai célú (fázisméréses) helymeghatározás hibái 230
11.6. A GPS geodéziai alkalmazásának lehetőségei 231
11.6.1. Alapponthálózatok létesítése 231
11.6.2. Mérnökgeodézia 231
11.7. A GPS fejlődése napjainkig 231
11.7.1. A GPS adathozzáférés módja 232
11.7.2. Geodéziai helymeghatározás félkinematikus módszerrel 232
11.7.3. A GPS és az információs rendszerek kapcsolata 233
12. Fizikai távmérő műszerek és mérőállomások 235
12.1. Bevezetés 235
12.2. Elektromágneses hullámok terjedése a légkörben 237
12.2.1. A légkör energiacsökkentő hatása 237
12.2.2. Elektromágneses hullámok terjedési sebessége a légkörben 239
12.3. A geodéziai távmérőkben alkalmazott távmérési eljárások 241
12.3.1. Távolságmérés fázisméréssel 241
12.3.2. Távolságmérés frekvencia mérésével 243
12.3.3. A távmérő műszerek vázlatos felépítése 244
12.4. A távmérés hibaforrásai és redukciói 246
12.4.1. A mérőfelszerelés összeadó állandója 246
12.4.2. A távmérő szorzóállandója 248
12.4.3. A fizikai távmérés egyéb hibái 250
12.4.4. A távolságmérések redukciói 251
12.5. Elektronikus teodolitok 252
12.6. A távmérő és szögmérő műszerek kapcsolata 255
12.7. Az elektronikus tahiméterek fontosabb beállításai
és beépített programjai 256
12.8. A mérőállomások 259
12.8.1. A mérőállomások fontosabb programjai 259
12.8.2. Mérőállomásokkal végzett felmérések 260
12.8.3. Kitűzés mérőállomással 263
12.8.4. Szabad álláspont 265
13. Térinformatika, térbeli információs rendszerek 267
13.1. A térbeli információs rendszer (térinformatikai rendszer)
fogalma és jelentősége 267
13.1.1. A térinformatika és a GIS szerepe
az információs rendszereken belül 267
13.1.1.1. GIS 268
13.1.1.2. AM 269
13.1.1.3. FM 269
13.1.1.4. LIS 269
13.1.2. A térinformatika, mint információtechnológia 270
13.2. A földrajzi információs rendszerek (GIS) alkalmazása
a mezőgazdaságban 272
13.2.1. Mezőgazdasági monitoring (MARS) 272
Irodalomjegyzék 279

Témakörök