1.067.017

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Földkérdés Rómában

Szerző
Budapest
Kiadó: Szerzői kiadás
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 212 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta Attila-nyomda részvénytársaság, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ebben a könyvben a római földkérdés történetének rövid összefoglalását adjuk; különös részletességgel kiterjeszkedünk a Gracchusok korára, mely Róma történetének egyik legmozgalmasabb és... Tovább

Előszó

Ebben a könyvben a római földkérdés történetének rövid összefoglalását adjuk; különös részletességgel kiterjeszkedünk a Gracchusok korára, mely Róma történetének egyik legmozgalmasabb és legérdekesebb korszaka.
A gazdasági krízis, a politikai és társadalmi forradalom, a senatoriális kormányzat megingása, mind olyan kérdések, melyek korunk olvasóit is érdekelhetik. A mult század nagy történeti összefoglalásai után, az elmult évtizedek folyamán a római történelem művelői főleg forráskutatásokkal foglalkoztak, ami bizonyos visszafejlődést jelent a mult század szintétikus irányzatával szemben. A római történelemnek ez a korszaka forráskutatások szempontjából újat nem nyujthat, s így főleg azoknak a gazdasági és szociális kérdéseknek a megoldása várakozik a huszadik század kutatóira, melyek ezt a korszakot foglalkoztatták. Ez általában áll az egész ókori történelemre, melynek forrásanyagát a mult század folyamán bámulatos tökéletességgel feldolgozták. Viszont azonban egy egész sereg gazdasági kérdés vár megoldásra. Ilyenek, hogy a sok közül néhányat említsünk, a régi Róma törzsi kollektív termelése, a kisüzemi mezőgazdálkodásról való áttérés a nagyüzemi ültetvényes gazdálkodásra és állattenyésztésre, az itáliai és provinciai gabonatermelés versenye, Rómának mint világvárosnak élelmiszer ellátása stb. A merev doktrinérizmus ékes példája az, hogy pl. az ókori gazdaság-történet terén is alkalmazni próbálták a thüneni körzettermelési elméletet, vagy hogy a marxi ideológia hatása alatt az ókori nagyüzemek óriási jelentőségét nem ismerték fel, mert ez nem talált bele abba a szegényes vázlatba, melyet a szociálidemokrata tudósok a világgazdaság történeti fejlődésről nyujtottak. Ma már nyilvánvaló, hogy a mult század filológiai kutatásai a nagy társadalmi és gazdasági összefüggések felismeréséhez csupán csak adattárul szolgálhatnak és sem mint kutató, sem mint történeti módszert formáló tényezők nem jöhetnek komolyan számításba. Mommsen az utána következő hosszú tudományos kutatások dacára is messze felette áll az későbbi kutatóknak nagy kultúrhistóriai és gazdaságtörténeti áttekintő képességénél fogva. Még E. Meyer is hamis vágányokra jutott akkor, amikor a Gracchusok korával száraz filológiai szempontokból foglalkozott.
A magyar könyvpiacon uralkodó szűkös viszonyok meggátolnak abban, hogy egy kisebb munka keretén belül részletekbemenően foglalkozhassam tárgyunk egyes feldolgozóinak külön véleményeivel, ezért eltérően a megszokástól az unos-untig ismert forrásutalások helyett az egész forrásanyagra nézve könyvem végén nyujtottam rövid összefoglalást.
Munkám megírásánál elsősorban gazdaság- és társadalomtörténeti szempontokra voltam tekintettel, mert meggyőződésem az, hogy egy korszak hűséges képét csak abból kaphatjuk meg.
A római gazdaságtörténet még megírásra vár s az eddigi kutatások és összefoglalások annak csak egyes részleteit világították meg.
E sorok írójának legnagyobb örömére szolgálna, ha végzett munkájával az ókori gazdaság- és társadalomtörténeti kutatást egy lépéssel előbbre vitte volna. Vissza

Tartalom

Előszó3
A római földkérdés története a Gracchusokig5
Az itálusok bevándorlása az Apenini félszigetre5
A település formája5
Földművelés8
Legelőgazdálkodás8
Szőlőművelés9
Az ager megoszlása9
Az egyéni földosztás11
A coloniális földosztás11
Heredium12
A coloniák feladalta, jogi helyzetük12
Közföldek (ager publicus)13
A közföldek elbirtoklása (Occupatio agri publici)15
Közlegelők occupálása16
Az agri occupatorii jogi helyzete16
Az első földosztások17
Sp. Cassius földtörvény javaslata (486)19
A plebeiusok évszázados küzdelme politikai egyenjogosításukért20
Lex Licinia-Sextia de modo agrorum21
A lex Licinia-Sextia kihatásai24
A liciniusi törvény utáni idők25
A római gazdasági élet átalakulása26
Az ager publicus helyzete27
Nagy- és középbirtok28
Szabad munkások29
Kisbérlők29
Rabszolgák30
Ültetvényes nagybirtokgazdálkodás32
A legelőgazdálkodás32
Parasztgazdaság33
A latin és szövetséges kisbirtokos34
A plebs rustica általánosságban34
A plebs rusticának nem áll módjában a maga sorsát intézni35
A háborúk és a plebs rustica36
A szabad földművelők számának a csökkenése38
A kormányzat merkantil-industriális politikát folytat39
A provinciális gabonaverseny41
A nagybirtok elnyomja a kisbirtokot45
A nemesség erőszakoskodása, a kisbirtok jogtalan occupálása45
Összefoglalás46
A földreform és Ti. Sempronius Gracchus49
Ti. Gracchus előhírnökei51
C. Licinius Crassus. C. Laelius52
Ti. Gracchus fellépése. Családja. Az idősebb Ti. Gracchus53
Cornelia55
A Gracchusok nevelői. C. Blossius és Diophanes57
Ti. Gracchus ifjúsága. Összeköttetése App. Claudius Pulcherrel58
Gracchus Hispaniában59
Tiberius Gracchus fellépésének indítóokai60
Az úgynevezett reformpárt63
P. Mucius Scaevola. P. Licinius Crassus. App. Claudius Pulcher64
Ti. Gracchus tribuná választása65
Ti. Gracchus benyujtja a földtörvényjavaslatot. A javaslat tartalma66
A javaslat bírálata. A jogi szempont. Mommsen véleménye70
Érvényben állónak tekinthető-e a lex LIcinia-Sextia?71
Az elidegenítési tilalom bírálata75
A forradalom. Ti. Gracchus bukása77
M. Octavius beígéri az intercessiót78
Az első népgyűlés79
Ti. Gracchus ellenintézkedései. Az intézkedések hatása80
A második népgyűlés. A megegyezés meghiúsul81
A harmadik népgyűlés. Octavius letétele82
A lex Sempronia agraria megszavazása. A földreform elfogadása után84
Attalus öröksége85
Rogatio Sempronia de pecunia Attali populo dividenda. Az ellenpárt aknamunkája86
Az ellenzék87
Ti. Gracchus újabb tribunátusának kérdése88
Gracchus testőrsége. Gracchus beszéde a néphez89
A tribunválasztások91
A gyűlés elhalasztása. Előkészületek93
A senatus ülése94
Ti. Gracchus meggyilkolása95
Az első siciliai rabszolgalázadás97
A reformmozgalom és a rabszolgalázadások kapcsolata97
A rabszolgakérdés. Sicilia helyzete98
Rabszolgagazdálkodás. Rabszolgakereskedelem99
Sicilia helyzete100
A lázadás kitörésének következményei102
A felkelés kezdetének időpontja. Róma ellenintézkedései (138-135-ig)103
A felkelés leverése104
Sicilia viszonyainak rendezése. Egyéb felkelések elfojtása105
Attalus öröksége és az ázsiai felkelés106
Az örökség. III. Attalus106
Aristonicus fellépése107
Az első felkelés leverése. A felkelés megszervezése. Aristonicus sikerei108
Scipio Nasica megbizatása. A fővezérlet kérdése109
P. Crassus kiküldetése. Hadvezetése és halála110
M. Perpenna megbizatása. M.' Aquilius hadviselése. A felkelés elfojtása111
A földosztó bizottság működése. Sc. Aemilianus113
Gracchus híveinek üldözése113
A megbékülés útja114
Scipio Nasica eltávolítása. A földosztó bizottság munkáját megkezdi. Scipio Aemilianus visszatérése és politikai állásfoglalása115
A mérsékelt optimaták116
A Gracchanusok. P. Crassus117
Carbo javaslatai. Javaslat a tribunok újraválasztásáról118
A javaslat megbukik. Metellus censorsága119
Atinius Labeo törvénye. Az új agrár triumvirek120
A földosztó bizottság működése. A bizottság működésének hatása121
Scipio a földreform ellen. A triumvirek bíráskodási jogát elveszik122
Scipio fellép a latinok érdekében124
Scipio halála. Jellemzése125
A szövetségesek szabadságmozgalma127
A helyzet Scipio halála után. A szövetségesek és a római ellenzék127
M. Iunius Pennus javaslata129
C. Gracchus eltávolítása130
Carbo átpártol a nemességhez. Flaccus consulsága és javaslata131
Fregellae lázadása132
A kormányzat eljáráse. A census. Összeredmény133
C. Gracchus visszatérése134
Gaius Gracchus fellépése és első tribunsága135
C. Gracchus politikai szereplése a tribunsága előtt139
Gracchus visszatér Rómába140
Gracchust tribunná választják142
Gracchus akcióba lépése, javaslatainak időrendje. Törvény a hivataltól való megfosztásról143
Lex de provocatione. A javaslat háttere144
A javaslat megszavazása és következményei. A lex frumentaria146
A javaslat tárgyalása és megszavazása. Lex agraria148
Lex viaria151
További reformok tervei. A nemesség megijed. C. Gracchus befolyása tetőpontján152
C. Gracchus alkotmányreformja153
Ujra tribunná választják153
Gracchus alkotmányreformja154
Lex militaris156
Coloniák alapítása. A lex Rubria157
Lex de provinciis consularibus159
Lex de provincia Asia. Az adók behajtásának módja161
Lex iudiciaria. A senatori bíráskodás163
Visszaélések. Gracchus beavatkozása. A javaslat politikai háttere164
A lovagrend kialakulása165
A lovagrend megkülöztető jelei. Ellentétek a lovagrend és a nemesség között166
A javaslat következményei169
A lex repetundarum171
Lex de suffragiis. A lex Acilia-Rubria. A szövetségesek egyenjogosítása172
Küzdelem a lex de sociis ellen173
A javaslat174
A javaslat bukása175
Összefoglalás176
C. Gracchus bukása177
Az első rogatio Livia178
A második javaslat. A harmadik javaslat179
Drusus akciójának következményei180
Gracchus Afrikában181
Gracchus visszatér, harmadszor pályázik a tribunságra182
Az ellentétek kirobbanása183
A katasztrófa186
A nemesség győzelme és bosszúja189
Befejezés190
A Gracchusok jellemzése192
A Gracchusok, mint szónokok194
C. Gracchus, mint államférfi195
A Gracchusok egyeduralmi törekvései196
Irodalom. Források200

Szász Béla

Szász Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szász Béla könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem