Földjog - Szövetkezeti jog

Szerző

Bosánszky Lajos

Szép György

Lektor

Dr. Nagy László

Dr. Orbán Sándor

Budapest

'Bosánszky Lajos: Földjog - Szövetkezeti jog ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	367 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-17-9943-3
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 40111.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A föld az ember, a társadalom létrejötte és fejlődése szempontjából különös jelentőségű, az ember és a társadalom létét alapvetően meghatározó része a természetnek. Tény, hogy természetes környezetünk más létfontosságú „elemei" (így például a napfény, levegő, víz stb.) sem nélkülözhetők az emberek, a társadalom számára. A föld különös jelentőségét az a tény emeli ki, hogy a természet létfontosságú tárgyai közül a föld nem mozgó, legalábbis emberi léptékkel mérve nem, vagyis helyhez kötött szemben a levegővel, vízzel. Ennek következtében, mint később látni fogjuk, olyan módon sajátítható el, hogy tulajdonából, használatából más személyeket, embercsoportokat kizárhatunk. Ez az egyik oka annak, hogy a földre vonatkozó társadalmi viszonyok sajátos szabályozást igényelnek, és ezért is beszélhetünk földjogról, mint a jogrendszer sajátos, elkülönült területéről.
Ahhoz azonban, hogy a földjog tárgyát a földjogi viszonyokat, azok rendszerét megismerhessük e jogág szempontjából használható fogalmának pontosítására van szükségünk.
A föld többjelentésű szó. Fogalma alatt értjük naprendszerünk harmadik bolygóját a Földet, amely magában foglalja a szárazföldeket, az óceánokat, a levegőréteget, a föld mélyét. A föld szó jelenti az óceánokból kiemelkedő szárazföldet, vagyis a földfelszín szilárd felső rétegét a felszíni vizekkel együtt, és jelenti a más néven talajnak is nevezett termőréteget.
A földjog szempontjából a föld kifejezés alatt a Földnek mint bolygónak a szilárd felületi felszínét értjük a felszíni vizekkel együtt. Nem foglalkozunk a földfelszín egyéb képződményeivel (tengerekkel, óceánokkal) és a föld mélyével. Az ezekkel összefüggő viszonyokat más jogterülethez tartozó rendelkezések szabályozzák. Vissza

Tartalom

FÖLDJOG
Első rész: A földjog általános kérdései 9
I. fejezet: A föld fogalma, sajátosságai 11
II. fejezet: A földjogi viszony, a földjog rendszere, forrásai 16
Második rész: A földtulajdoni és földhasználati viszonyok 25
III. fejezet: A földtulajdoni és földhasználati viszonyok általános kérdései 27
IV. fejezet: Az állami földtulajdon és földhasználat 53
V. fejezet: A szövetkezeti földtulajdon és földhasználat 66
VI. fejezet: A személyi földtulajdon és földhasználat, a magánföldtulajdon 76
Harmadik rész: A földigazgatási viszonyok 99
VII. fejezet: A földügyi igazgatás rendszere 101
VIII. fejezet: A földmérési viszonyok 110
IX. fejezet: A földnyilvántartási viszonyok 124
Negyedik rész: A földrendezés és földvédelem 143
X. fejezet: A földrendezési viszonyok 145
XI. fejezet: A földvédelmi viszonyok 156
Irodalomjegyzék a földjog tanulmányozásához 174
SZÖVETKEZETI JOG
Első rész: Általános szövetkezeti jogi ismeretek 179
I. fejezet: A szövetkezetek fejlődésének története 181
II. fejezet: A szövetkezet fogalma 190
III. fejezet: A szövetkezetek osztályozása 194
IV. fejezet: A szövetkezetpolitika és a szövetkezeti jog elvei 200
V. fejezet: A szövetkezet jogi szabályozásának rendszere 207
Második rész: A szövetkezet szervezete és működése 213
VI. fejezet: A szövetkezet megalakulása. Az önkormányzat szervezete és működése 215
VII. fejezet: A szövetkezet gazdálkodása 232
VIII. fejezet: A szövetkezet munkaszervezete 241
IX. fejezet: A szövetkezet belső szabályozása és ellenőrzése 248
Harmadik rész: A szövetkezeti tagsági viszony 257
X. fejezet: A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 259
XI. fejezet: A tag jogai és kötelezettségei 262
XII. fejezet: A tag jogi felelőssége 272
XIII. fejezet: A tagsági vita 283
Negyedik rész: A szövetkezet státusváltozása és megszűnése 287
XIV. fejezet: A szövetkezet státusának (azonosságának) megváltozása 289
XV. fejezet: A szövetkezet megszűnése 295
Ötödik rész: A szövetkezetek külső kapcsolatai 301
XVI. fejezet: A szövetkezetek gazdasági kapcsolatai 303
XVII. fejezet: A szövetkezetek érdekképviselete 308
XVIII. fejezet: A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység célja és keretei 316
XIX. fejezet: A gazdaságirányítás és a szövetkezetek 321
XX. fejezet: Az állami törvényességi felügyelet 328
Irodalomjegyzék a szövetkezeti jog tanulmányozásához 335
1. függelék: A szövetkezeti törvény és végrehajtási rendelete 336
I. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 336
II. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. sz. rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege 364
2. függelék: Szövetkezeti jogszabályok jegyzéke 367

Témakörök

Közgazdaságtan > Vállalkozások > Szövetkezetek
Jogtudomány > Jogi ismeretek > Egyéb
Mezőgazdaság > Mezőgazdaság általában > Egyéb
Mezőgazdaság > Szervezetek > Szövetkezetek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem