Fülszöveg
Kétségtelen, hogy a 2. Világháború legizgalmasabb és
legkegyetlenebb küzdelmét a szabad világ hajói és a náci
Németország tengeralattjárói, Dönitz „szürke farkasai"
vívták. Ez a drámai párbaj az „Atlanti csata" néven vonult
be a történelembe.
Azoknak a kereskedelmi gőzösöknek, amelyek a nélkülözhetetlen utánpótlást szállították Angliának és a
Szovjetuniónak, nemcsak a viharos tengerrel kellett megküzdeniük, hanem egy másik, sokkal félelmetesebb ellenséggel is. Nyomukban járt állandó kísérőjük, a halál,
amely lopakodó tengeralattjárók (U-boot-ok) formájában
leselkedett rájuk.
A torpedók által hullámsírba küldött és fáklyaként lángoló
kereskedelmi és csatahajók fénye megvilágítja e 20. századi
„viking kalózok": Prien, Kretschmer, Schepke, Topp és a többiek kegyetlen, ám bátor elszántságot is sugárzó arcát, akik
az összes fegyvernem közül a legközelebb álltak ahhoz, hogy
megszerezzék Führerüknek a végső győzelmet.
Ezt a csatát hat éven át egyfolytában vívták egy elit...
Tovább
Fülszöveg
Kétségtelen, hogy a 2. Világháború legizgalmasabb és
legkegyetlenebb küzdelmét a szabad világ hajói és a náci
Németország tengeralattjárói, Dönitz „szürke farkasai"
vívták. Ez a drámai párbaj az „Atlanti csata" néven vonult
be a történelembe.
Azoknak a kereskedelmi gőzösöknek, amelyek a nélkülözhetetlen utánpótlást szállították Angliának és a
Szovjetuniónak, nemcsak a viharos tengerrel kellett megküzdeniük, hanem egy másik, sokkal félelmetesebb ellenséggel is. Nyomukban járt állandó kísérőjük, a halál,
amely lopakodó tengeralattjárók (U-boot-ok) formájában
leselkedett rájuk.
A torpedók által hullámsírba küldött és fáklyaként lángoló
kereskedelmi és csatahajók fénye megvilágítja e 20. századi
„viking kalózok": Prien, Kretschmer, Schepke, Topp és a többiek kegyetlen, ám bátor elszántságot is sugárzó arcát, akik
az összes fegyvernem közül a legközelebb álltak ahhoz, hogy
megszerezzék Führerüknek a végső győzelmet.
Ezt a csatát hat éven át egyfolytában vívták egy elit
fegyvernem rendkívül jól képzett kiválóságai, és a legtöbb
esetben ócska, védtelen teherszállító gőzösökön szolgáló
tartalékos vagy éppen csak kényszerből toborzott „tengerészek". Hogy ezt a sorsdöntő csatát mégis az utóbbiak
nyerték meg, csoda volt egy olyan időben, amikor már rég
nem hittek a csodákban.
E küzdelem helyszíne a tenger volt, amelyet sokan ezért
kegyetlennek neveztek.
Pedig a tenger nem kegyetlen.
Az emberek tették vagy teszik azzá.
Vissza