Az igazi Zsukov

Fülszöveg

A "vörös Szuvorov", sőt a "vörös Napóleon" - hadvezér, aki "csatát soha nem veszített" - ezeket a jelzőket aggatták G. K. Zsukov marsallra a szovjet és a szovjetbérenc hadtörténészek. A gátlástalan hazug propaganda - mint mindig - ezúttal is megtette hatását, és Zsukov úgy vonult be a Nagy Honvédő Háború, majd a "felszabadító" harcok történetébe, mint a hadműveleti művészet zsenije.
De ha megtisztítjuk ezt a harsány és hazug színekkel festett ikont aa rárakott aranyos csillogástól, ott áll majd előttünk pőrén egy egyenruhát viselő közönséges tömeggyilkos, akit "szeretett katonái" így csak úgy emlegettek, mint "mjasznik" - azaz a mészáros.
Zsukov hazugságokkal telített "Emlékek, Gondolatok" címet viselő memoárjával ellentétben ott vannak a ma már hozzáférhető könyörtelen, rideg dokumentumok, amelyek más megvilágításba helyezik ennek a katonailag képzetlen és csak vérrel operáló marsallnak a portréját. Nem, nagy győzelmek, de annál nagyobb, megrendítő vereségek fűződnek nevéhez és tevékenységéhez.
Mint a Vörös Hadsereg vezérkarának főnökét súlyos felelősség terheli az 1941. évi német támadás minden sikeréért. A dokumentumokból kiderül, hgy Moszkva, Leningrád, Sztálingrád, Kurszk "győzőjének" vajmi kevés köze volt ezekhez a diadalokhoz. Annál inkább a megszállt Németország és Közép-Európa országainak kirablásához.
Gátlástalan és könyörtelen hatalomvágy jellemezte a kommunizmus eme jellegzetes képviselőjét, aki az 1950-es években nukleáris katasztrófába akarta taszítani a világot.
A könyvben felsorakoztatott tények és érvelések megismertetik az olvasóval az igazi Zsukovot. Vissza