A római jog története és institúciói

Tartalom

Előszó y
I. Szakirodalmi tájékoztató XXVI
II. Idézési útmutató és rövidítésjegyzék XXXV
Bevezetés
1. fejezet: A római jogi oktatás tárgya és jelentősége 3
1. §. A római jogi oktatás tárgya 3
1. A római jog fogalma. 2. A római jog oktatása. 3. Római jogi oktatásunk tárgya
2. §. A római jog oktatásának mai jelentősége 8
1. A római jog jelentősége a jogtanulás szempontjából. 2. A római jog jelentősége a jog művelése szempontjából
I. rész: A római jog külső története
2. fejezet: A RÓMAI JOG FEJLŐDÉSÉNEK KORSZAKAI 13
1. A történelmi korszakolás problémái. 2. A római jog történetének korszakolásai. 3. A római jog történetének korszakai a jogtudomány fejlődése alapján
3. fejezet: A RÓMAI ÁLLAM ÉS JOG AZ ARCHAIKUS KORBAN 16
1. §. Az archaikus Róma társadalma 16
1. A nemzetségi szervezet. 2. A társadalom tagozódása
2. §. Az államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején 18
1. A római állam és felépülése. 2. A királyság államszervezete. 3. A korai köztársaság államszervezete. 4. Itália területe az archaikus korban. 5. A patríciusok és a plebejusok küzdelmei a törvényhozás tükrében
3. §. Normarendszerek az archaikus Rómában (ius,fas, mos) 26
1. Társadalmi normák az archaikus kor elején. 2. A jog önálló normarendszerré válása. 3. A jog fogalmának differenciálódása. 4. A vallási normarendszer fejlődése. 5. Az erkölcs mint önálló normarendszer a rómaiaknál. 6. A jog erkölcsi megalapozottsága
4. fejezet: A RÓMAI ÁLLAM ÉS JOG A KÉSEI KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN 30
1. §. A kései köztársaság korának társadalma 30
1. Róma terjeszkedése Itáliában és a Mediterráneumban. 2. A római társadalom rétegződése. 3. Politikai küzdelmek a kései köztársaság korában
2. §. A kései köztársaság államszervezete 32
1. A római birodalom létrejötte. 2. Róma mint városállam jogi szervezete. 3. Itália jogi szervezete. 4. A provinciák jogi szervezete
3. §. A kései köztársaság jogrendszere (préklasszikus jog) 3g
1. Ius civile — ius praetorium. 2. A görög filozófia hatása a római jogra. 3. A római birodalomban egyidejűleg hatályos jogrendszerek
5. fejezet: A RÓMAI ÁLLAM ÉS JOG A PRINCIPÁTUS KORÁBAN 44
1. §. A principátus korának társadalma 44
1. Róma szabad társadalmának rétegződése. 2. A rabszolgák
2. §. A principátus államszervezete 46
1. A római állam szervei. 2. A birodalom területi igazgatása. 3. A constitutio Antoniniana
3. §. A principátus jogrendszere (klasszikus jog) 51
1. A ius civile és a ius praetorium a klasszikus korban. 2. Iuspublicum — ius privatum. 3. *Ius cogens — *ius dispositivuin. 4. A móres szerepe a császárkorban. 5. A magánjog fejlődése a provinciákban
6. fejezet: A RÓMAI .ÁLLAM ÉS JOG A KÉSŐ CSÁSZÁRKORBAN 55
1. §. A késő császárkor társadalma 55
1. A római birodalom felbomlása. 2. A római társadalom tagozódása
2. §. A késő császárkor államszervezete 56
1. A dominátus és a hagyományos római államszervek. 2. Az egységes birodalmi adminisztráció. 3. Az egyház szerepe a kései római birodalomban
3. §. A késő császárkor jogrendszere (posztklasszikus és iustinianusi jog) 61
1. Egységesülés a birodalmi jogrendszerben. 2. A vulgárjog. 3. A iustinianusi törvényhozás
7. fejezet: RÓMA ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATAI 64
1. §. Az archaikus Róma államközi kapcsolatai 64
1. Róma a latin szövetségben. 2. Az államközi érintkezés intézményei
2. §. Róma államközi kapcsolatai a kései köztársaság idején 65
1. A szövetségi rendszer Itáliában és a provinciai hódítások. 2. Az államközi érintkezés intézményei
3. §. A római birodalom államközi kapcsolatai a császárkorban 66
4. §. Az államközi kapcsolatok megjelenése a jogban 66
1. A ius fetiale. 2. A ius gentium
8. fejezet: A JOG (IUS) FOGALMA ÉS FORRÁSAI A RÓMAIAKNÁL 68
A) A jog (ius) fogalma 68
1. §. A jog (ius) fogalma és kategóriái 68
1. A jog fogalma a rómaiaknál. 2. A jogi dogmatika néhány alapfogalma. 3. A jog különböző felosztásai
2. §. A jogalkalmazás 72
1. A jogalkalmazás folyamata. 2. A jogszabály kiválasztása. 3. Az interpretatio. 4. Az *analógia
B) A római jog forrásai yg
1. A jogforrás fogalma. 2. A római jog egyes forrásai
3. §. A szokásjog (consuetudo) 77
1. Szokás, jogszokás, szokásjog. 2. A szokásjog ismérvei és hatása. 3. A szokásjog a császárkorban
4. §. A törvény (lex) 7g
1. A törvény a köztársasági korban. 2. A törvény a császárkorban. 3. A római törvényhozás emlékei
5. §. A senatusi határozat (senatus consuitum) 82
1. A senatus consuitum. 2. A senatus consuitum részei
6. §. A magistratusok hirdetményei (edicta magistratuum) 83
1. Az edictum fogalma. 2. A praetori edictum. 3. Az edictumok anyagának kodifikálása
7. §. A jogtudomány (iurisprudentm) 84
1. A jogtudomány mint jogforrás. 2. A római jogtudomány kezdetei. 3. A préklasszikus jogtudomány. 4. A klasszikus jogtudomány. 5. A posztklasszikus jogtudomány
8. §. A császári rendeletek (constitutiones) 92
1. A császári rendeletek típusai. 2. A császári rendeletek összegyűjtése. 3. A császári rendeletek viszonya a jogtudományhoz
9. §. A iustinianusi kodifikáció 94
1. Iustinianus kodifikációs célkitűzése. 2. A kodifikáció menete. 3. A klasszikus jogtudomány és a iustinianusi kodifikáció. 4. A iustinianusi kodifikáció hatása a jogéletre.
5. A Corpus iuris civilis
10. §. A római jog írásos emlékei 100
9. fejezet: A RÓMAI JOG TOVÁBBÉLÉSE A KÖZÉPKORBAN ÉS AZ ÚJKORBAN 103
1. §. A római jog Nyugaton a iustinianusi kodifikációig 103
1. Leges Romanae — leges barbarorum. 2. A Lex Romana Visigothorum. 3. A Lex Romana Burgundionum. 4. Az Edictum Theodorici
2. §. A római jog és jogtudomány a középkori Európában 105
1. A római jog továbbélése általában. 2. A római jog a görög területeken. 3. A római jog és jogtudomány Itáliában. 4. A ius commune. 5. A kánonjog (ius canonicum)
3. §. A római jog továbbélése Európában 112
1. Franciaország. 2. Az Ibériai-félsziget. 3. A Szent Római Birodalom. 4. Lengyelország és Litvánia. 5. A Brit-szigetek. 6. Észak-Európa. 7. A balkáni államok. 8. Oroszország és a Baltikum
4. §. A római jog hatása Európán kívül 125
1. Az Amerikai Egyesült Államok. 2. Kanada. 3. Latin-Amerika. 4. Dél-Afrika. 5. Ázsia
5. §. A római jog tudományának fejlődése az újkorban 131
1. A humanisták. 2. A római jog tudománya az újkori Németországban. 3. A civiljog európai művelői. 4. Modern irányzatok. 5. A jelenkori romanisztika
6. §. A római jog Magyarországon 140
1. A római jog a középkorban. 2. A római jog 1526-tól a XIX. századig. 3. A római jog tudománya a XIX. században. 4. A római jog szerepe a magánjogi kodifikációban. 5. A római jog oktatása Magyarországon
II. rész: Eljárásjog
10. fejezet: ÁLTALÁNOS TANOK ]5]
1. §. A jogérvényesítés eszközei 151
1. A jogérvényesítés általában. 2. Az önhatalmú jogérvényesítés. 3. Az állami úton történő jogérvényesítés. 4. Az eljárásjog fogalma és jelentősége a római jogban
2. §. A kereset (actio) fogalma a római jogban 154
I. A római kereset fogalma. 2. A kereset jelentősége a római magánjogban. 3. A kereset elnevezései a római jogban
3. §. Az elévülés 156
1. Az elévülés fogalma. 2. Az elévülés történeti kialakulása. 3. Az elévülés szabályai
4. §. A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fikció 158
1. Bizonyítás a perben. 2. Vélelem. 3. Fikció
5. §. A bírósági szervezet Rómában 160
1. A római bíráskodás általános jellemzése. 2. Bíráskodás magánjogi perekben. 3. Bíráskodás büntetőperekben
6. §. A római peres eljárás és a jogélet egyéb résztvevői 164
1. A római peres eljárás résztvevői. 2. A római jogélet további szereplői
11. fejezet: A PERES ELJÁRÁS 167
1. §. A civiljogi perrend (legis actiós eljárás) 167
1. A legis actiós eljárások. 2. A legis actio sacramento. 3. A legis actio per iudicis seu arbitri postulationem. 4. A legis actio per condictionem
2. §. A praetori perrend (formuláris eljárás) 171
1. A formuláris eljárás. 2. A formula alkatrészei. 3. A keresetek fajai. 4. Példák a fonto-sabb formulatípusokra. 5. A formuláris per lefolyása
3. §. A császári perrend (cognitiós eljárás) 187
1. Acognitiós eljárás kialakulása. 2. A cognitiós eljárás lefolyása
12. fejezet: A NEM PERES ELJÁRÁSOK 190
1. A peren kívüli eljárás Rómában. 2. A peren kívüli jogsegélyek fogalma. 3. A peren kívüli jogsegélyek típusai
13. fejezet: A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS 193
1. A végrehajtási eljárás fogalma és történeti fejlődése. 2. Végrehajtás a civiljogi perrendben. 3. Végrehajtás a praetori perrendben. 4. Végrehajtás a császári perrendben
14. fejezet: A RÓMAI ELJÁRÁSJOG TOVÁBBÉLÉSE 198
1. A perjog jogrendszerbeli helye a római jog továbbélése során. 2. A perbeli képviselet. 3. A császári perrend újjáéledése. 4. A peren kívüli eljárások. 5. A végrehajtási eljárás
III. rész: Személyi és családjog
1. szakasz: A személyek
15. fejezet: A személy fogalma a rómaiaknál 203
1. §. A jogképesség 203
1. A személyiség fogalma. 2. Szabadok és rabszolgák. 3. A személyiség kezdete és vége
2. §. A személyállapot (status) 205
1. Személyállapotok a római jogban. 2. A személyi jog anyagának tartalma
16. fejezet: A személyek kategóriái 207
1. §. A szabadok (liberi) 207
1. A római polgárok (cives Romani). 2. A latinjogúak (Latini, nomen Latinum). 3. Az idegenek (peregrini)
2. §. A rabszolgák (servi) 212
l.A rabszolgaság tartalma. 2. A rabszolgaság keletkezése. 3. A rabszolgaság megszűnése
3. §. A félszabadok 216
1. A korlátozott szabadság (félszabadság) fogalma. 2. A felszabadítottak (libertini). 3. A colonusok. 4. Egyéb félszabad állapotok
17. fejezet: A jogképességet befolyásoló tényezők 220
1. §. A capitis deminutio 220
1. A capitis deminutio fogalma. 2. A capitis deminutio formái
2. §. A jogképességet befolyásoló egyéb tényezők 222
1. Női nem. 2. „Becsületcsökkenés" (minutio existimationis). 3. Egyéb korlátozások
18. fejezet: A cselekvőképesség 225
1. §. A cselekvőképesség a római jogban 225
1. A cselekvőképesség fogalma. 2. A cselekvőképesség tartalma
2. §. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők 226
1. Az életkor számítása. 2. Az életkor jelentősége. 3. Női nem. 4. Elmeállapot. 5. Tékozlás. 6. Testi fogyatékosság
19. fejezet: Egyéb jogalanyok a római jogban 230
1. §. A jogi személyek általában 230
2. §. A jogalanyisággal felruházott személyegyesülések 231
1. A személyegyesülések általában. 2. A római állam. 3. Köztestületek a magánjog területén. 4. Magántestületek, egyesületek. 5. A testületek, egyesületek közös szabályai
3. §. A jogalanyisággal felruházott vagyontömegek 234
1. Az alapítványok kialakulása. 2. A pia causa szabályai
2. szakasz: A család
20. fejezet: A család fogalma a rómaiaknái %%
1. §. A családjogi állapot (*status familiae) 2%
1. A *status familiae a köztársasági korban. 2. A * status familiae a császárkorban.
3. A családjog tárgya
2. §. A család és a rokonság 238
1. Családi viszonyok az archaikus korban. 2. A família proprio iure. 3. Az agnatio.
4. A cognatio
21. fejezet: Az APAI HATALOM (PATRIA POTESTAS) 243
1. §. Az apai hatalom fogalma és tartalma 243
1. Az apai hatalom fogalma és személyi tartalma. 2. Az apai hatalom vagyonjogi tartalma
2. §. Az apai hatalom keletkezése és megszűnése 246
1. Az apai hatalom keletkezése. 2. Az apai hatalom megszűnése
22. fejezet: A HÁZASSÁG (MATRIMONIUM) 250
1. §. A házassági kötelék 250
1. A római házasság általában. 2. Az eljegyzés. 3. A házasság keletkezése és fajtái. 4. A házassághoz hasonló együttélési formák. 5. Házassági akadályok. 6. Házasságkötési kényszerintézkedések. 7. A házasság megszűnése
2. §. Házassági vagyonjog 256
1. A manus alá került nő vagyonjogi helyzete. 2. A manus nélküli házasságot kötött nő vagyonjogi helyzete. 3. A hozomány (dos). 4. Donatio ante nuptias. 5. Donatio propter nuptias
23. fejezet: A GYÁMSÁG ÉS A GONDNOKSÁG 261
1. §. A gyámság (tutela) 261
1. A gyámság fogalma. 2. A serdületlenek gyámsága (tutela impuberum). 3. A nők gyámsága (tutela mulierum)
2. §. A gondnokság (cura) 264
1. A gondnokság fogalma. 2. A gondnokság fajai
24. fejezet: A RÓMAI SZEMÉLYI ÉS CSALÁDJOG TOVÁBBÉLÉSE 265
1. A személyi és családjog helye a magánjog rendszerében. 2. A jogképesség. 3. A jogi személyek. 4. Az apai hatalom. 5. A házasság. 6. A férji hatalom. 7. Gyámság és gondnokság
IV. rész: Dologi jog
1. szakasz: Általános tanok
25. fejezet: A DOLGOK ÁLTALÁBAN 273
1. §. Dolog, vagyon, dologi jog 273
1. A dolog (res) fogalma. 2. A vagyon fogalma és megjelölései a római jogban. 3. A dologi jog tartalma
2. §. A dolgok osztályozása 276
1. A dologosztályozások. 2. Res in patrimonio — res extra patrimonium. 3. *Res in commer-cio — *res extra commercium. 4. Res divini i.uris — res humani iuris. 5. Res communes omni-um. 6. Res nullius. 7. Res corporal.es — res incorporales. 8. Res manápi — res nec mancipi. 9. Res immobiles — res m.obiles. 10. *Res consumptibiles. 11. *Resfungibiles. 12. *Res divisibil.es
— *res indivisibiles. 13. Res simplex — res composita — universitas rerum. 14. Instrumentum. 15. Pertinentia
26. fejezet: A TULAJDON (PROPRIETAS) 284
1. §. A tulajdon jelentősége 284
2. §. A római tulajdon története 285
1. A római tulajdon kialakulása. 2. A tulajdon megjelölései a római jogban. 3. Dominium exiure Quiritium. 4. Egyéb tulajdoni formák. 5. Posztklasszikus és iustinianusi változások
3. §. A római tulajdon fogalma 288
1. A római tulajdon meghatározása. 2. A tulajdon tartalma. 3. A tulajdon korlátai. 4. A tulajdonközösség (*condomi.nium). 5. Növedékjog (ius adcrescendi)
27. fejezet: A BIRTOK (POSSESSIO) 297
1. §. A birtok fogalma és eredete 297
1. A birtok fogalma. 2. A római birtok eredete
2. §. A birtok fajai 300
1. Possessio naturalis —possessio civilis. 2. Possessio iusta —possessio iniusta. 3. Possessio vitiosa
— possessio nec vitiosa. 4. Possessio bonae fidei —possessio malae jidei. 5. Possessio ad usuca-pi.onem. —possessio ad reliquas causas. 6. A birtokhoz kapcsolódó egyéb következmények
3. §. A birtok megszerzése 304
1. A birtok elemei. 2. A birtok elemeinek megvalósulása. 3. A birtok megszerzői. 4. A birtokszerzés módjai. 5. A birtok két elemének változásai a jogfejlődés során
4. §. A birtok megszűnése 309
1. A birtok megszűnése a corpus és az animus együttes megszűntével. 2. A birtok megszűnése a corpus megszűnte folytán. 3. A birtok megszűnése az animus megszűnte folytán. 4. A birtok megszűnése az alanyra tekintettel. 5. A birtok megszűnése a tárgyra tekintettel. 6. Az ingatlanokra vonatkozó különleges rendelkezések
5. §. A birtok védelme 311
1. A birtokvédelem fogalma. 2. A posszesszórius és a petitórius védelem. 3. A birtokvédelem indokai. 4. A birtokinterdictumok. 5. Posztklasszikus és iustinianusi változások
2. szakasz: A tulajdonjog részletes szabályai
28. fejezet: A TULAJDON MEGSZERZÉSE
1. §. A tulajdonszerzési módok általában
1. A tulajdonszerzési mód fogalma. 2. Tulajdonszerzési módok a római jogban. 3. *Singularis successio — *universalis successio. 4. A tulajdonszerzési módok további csoportosításai. 5. Egyéb tulajdonszerzési módok
A) A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok 32]
2. §. A mancipatio 32 j
1. A mancipatio fogalma. 2. A mancipatio természete. 3. A mancipatio sorsa a császárkorban
3. §. Az in iure cessio 323
1. Az in iure cessio fogalma. 2. Az in iure cessio alkalmazási lehetőségei
4. §. Az elbirtoklás (usucapio) 325
1. Az elbirtoklás fogalma. 2. Az elbirtoklás két fő esete. 3. Az elbirtoklás az archaikus jogban. 4. Az elbirtoklás a klasszikus jogban. 5. Praescriptio longi temporis. 6. Az elbirtoklás a iustinianusi jogban. 7. * Praescriptio longissimi temporis
B) A ius gentiumon (ill. a ius naturalén) alapuló tulajdonszerzési módok 330
5. §. A t\Ű2i]áoiúraditio 330
1. A tulajdontraditio jelentősége. 2. A birtoktraditio és a tulajdontraditio különbsége.
3. Posztklasszikus és iustinianusi változások
6. §. A foglalás (*occupatio) 333
1. A foglalás (*occupatio). 2. Vadon élő állatok elfogása. 3. A tengerpart elfoglalása.
4. Elhagyott dolgok elfoglalása. 5. Pénzszórás a nép közé. 6. Az ellenség dolgának elfoglalása
7. §. A kincstalálás (Hhesauri inventio) 335
1. A kincstalálás szabályai. 2. Különbségek a kincstalálás és a foglalás között
8. §. A dologegyesülés 335
1. A dologegyesülés általában. 2. A járulékos dologegyesülés (accessio). 3. Az építés (*in-aedificatio). 4. A folyókkal kapcsolatos accessiók. 5. Egyéb accessiók. 6. Kártérítés accessió-nál. 7. Egyenrangú dolgok egyesülése. 8. Commixtio
9. §. A gyümölcsszerzés (*fructuum perceptio) 340
1. A gyümölcs fogalma. 2. A gyümölcs fajai a tulajdonszerzés szempontjából. 3. A gyümölcsszerzés módjai. 4. Gyümölcsmegjelölések a peres eljárás során
10. §. A feldolgozás (*specificatio) 343
1. A feldolgozás szabályai. 2. Kártérítés feldolgozásnál
29. fejezet: A TULAJDON MEGSZŰNÉSE 344
1. A tulajdon megszűnése általában. 2. Tulajdonmegszűnés más tulajdonszerzése folytán. 3. Tulajdonmegszűnés új tulajdon keletkezése nélkül
30. fejezet: A TULAJDON VÉDELME 346
1. §. A tulajdonvédelem általában 346
2. §. A civiljogi tulajdonos védelme (rei vindicatio) 347
1. A rei vindicatio kialakulása és jellemzése. 2. Bizonyítás a rei vindicatióná\. 3. A rei vindi-catiót megelőző esetleges eljárások. 4. A passzív legitimáció kiterjesztése. 5. Alperesi magatartások a rei vindicatio in iure szakaszában. 6. A beruházások fajtái. 7. A beruházásai alapján az alperest megillető jogok. 8. Az alperes marasztalása
3. §. A bonitár tulajdonos védelme (actio Publiciana) 353
1. Az elbirtoklási helyzet különlegessége és védelme. 2. Az actio Publiciana általános jellemzése. 3. Az „erősebb jogosultság" megállapításának szabályai. 4. Civiljogi tulajdon kontra bonitár tulajdon. 5. Az actio Publiciana a posztklasszikus és a iustinianusi jogban
4. §. A tulajdon védelmét szolgáló egyéb jogi eszközök 356
1. Birtokinterdictumok. 2. Actio negatoria. 3. Actio communi dividundo és actio finium regund orum. 4. Actio aquae pluviae arcendae. 5. Cautio damni infecti. 6. Operis novi nunliatio. 7. Interdictum quod vi aut clam. 8. Actiones poenales
3. szakasz: Idegen dologbeli jogok
31. fejezet: A SZOLGALMAK (SERVITUTES) 358
1. §. A szolgalom kialakulása és fogalma 358
1. A szolgalom kialakulása. 2. A szolgalom fogalma és fajai
2. §. A szolgalmak főbb elvei 359
3. §. A szolgalmak keletkezése és megszűnése 361
l.A szolgalomalapítás. 2. A szolgalmak megszűnése
4. §. A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegélyek 361
1. Vindicatio. 2. Actio negatoria. 3. Interdictumok
5. §. A haszonjogok 362
1. A haszonélvezet (ususfructus). 2. A használat (usus). 3. Egyéb haszonjogok
6. §. Posztklasszikus és iustinianusi változások 364
1. A lakáshasználat (habitatio). 2. A személyes szolgalmak kategóriája. 3. A haszonélvezet tartalmi változásai. 4. A szolgalmak birtoka. 5. A szolgalmak általános keresete. 6. A törvényi szolgalmak kategóriája
32. fejezet: Az ÖRÖKHASZONBÉRLET (EMPHYTEUSIS) 366
1. Az örökhaszonbérlet kialakulása. 2. Az örökhaszonbérlet főbb szabályai. 3. A földtulajdonos és az örökhaszonbérlő viszonya
33. fejezet: A FELÜLÉPÍTMÉNYI JOG (SUPERFICIES) 368
1.A felülépítményi jog kialakulása. 2. A felülépítményi jog fogalma és főbb szabályai
34. fejezet: A ZÁLOGJOG 370
35. fejezet: A RÓMAI DOLOGI JOG TOVÁBBÉLÉSE 371
1. A dologi jog kategóriájának megjelenése. 2. A tulajdonjog fejlődése a középkorban. 3. A tulajdonjog fejlődésének általános tendenciái az újkorban. 4. A tulajdonszerzés módjainak újkori modelljei. 5. A birtokjog fejlődése a középkorban. 6. Az újkori (pan-dektista) birtokelméletek. 7. A birtokvédelem új tartalma a modern jogokban. 8. Az idegen dologbeli jogok továbbélése
V. rész: Kötelmi jog
1. szakasz: Általános tanok
36. fejezet: A KÖTELEM ÉS A JOGÜGYLET.
381
A) A kötelem (obligatio) 381
1. §. A kötelem fogalma és kialakulása 381
1.A kötelem fogalma. 2. A kötelem kialakulása
2. §. A kötelem fajai 335
1. Civűis obligatio — honoraria (praetoria) obligatio. 2. *Stricti iuris obligatio — *bonae fidei obligatio. 3. Natúralis obligatio. 4. Obligatio principális — * obligatio accessoria
3. §. A kötelem keletkezési forrásai 337
B) A jogügylet (*negotium) 388
4. §. A jogügylet általában 388
1. A jogügylet fogalma. 2. A jogügyletek osztályozásai
5. §. A jogügyletek érvényessége 390
1. Az érvényesség fogalma. 2. A nem létező jogügylet. 3. Az érvénytelen jogügylet
6. §. A jogügyletek hatályossága 396
1. A hatályosság fogalma. 2. A hatálytalan jogügylet
7. §. A jogügyletek alkatrészei 399
1. A jogügyleti alkatrészek fogalma és osztályozása. 2. A feltétel (condicio). 3. Az időhatározás (dies). 4. A meghagyás (modus)
37. fejezet: A kötelem alanyai 403
1. §. A kötelemben szereplő személyek 403
1. A kötelem főszemélyei. 2. A kötelem mellékszemélyei. 3. Segédszemélyek a kötelemben
2. §. Az ügyleti képviselet 405
1. A képviselet fogalma. 2. A képviselet fajai. 3. A járulékos keresetek
3. §. Több adós vagy több hitelező a kötelemben 409
1. Általános szabály. 2. Egyetemlegesség (*solidaritas v. *correalitas). 3. Halmozás (*cu-mulatio)
38. fejezet: A kötelem tárgya 413
1. §. A szolgáltatások általában 413
1. A kötelem tárgya: a szolgáltatás (praestatio). 2. A dare, facere, praestare szolgáltatások. 3. Specifikus (egyedi) szolgáltatás — generikus (fajlagos) szolgáltatás. 4. Határozott (certa) szolgáltatás — határozatlan (incerta,) szolgáltatás. 5. Főszolgáltatás — mellékszolgáltatás. 6. Elsődleges szolgáltatás — szubszidiárius szolgáltatás. 7. Osztható szolgáltatás — oszthatatlan szolgáltatás. 8. Vagylagos szolgáltatás (alternatio). 9. Vagylagos felhatalmazottság (*facultas alternatíva). 10. Teljesítés helyetti adás (*datio in solutum)
2. §. A kártérítés 419
1. A kártérítés a rómaiaknál. 2. A kár fogalma és fajai. 3. A kártérítési kötelezettség alapja. 4. A kártérítés mibenléte. 5. A kártérítés mértéke
39. fejezet: FELELŐSSÉG A SZOLGÁLTATÁSÉRT 427
1. §. A felelősség általában 427
1. A felelősség fogalmának kialakulása. 2. A szerződési felelősség a római jogban
2. §. Az adós felelőssége a stricti iuris szerződéseknél 429
3. §. Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél 430
1. Adóstípusok a felelősség szempontjából. 2. Az adósi felelősséget meghatározó körülmények. 3. Vis maior. 4. Az adósi felelősség szabályai a klasszikus jogban. 5. Posztklasszikus és iustinianusi változások. 6. Mentesülés a kártérítési kötelezettség alól
4. §. A késedelem (mora) 435
1. Az adósi késedelem fogalma és feltételei. 2. Az adósi késedelem hatása az adós felelősségére. 3. A hitelezői „késedelem"
40. fejezet: A KÖTELEM BIZTOSÍTÉKAI 440
1. §. A kötelem biztosítása általában 440
A) A kötelein biztosítékai fizetésképtelenség esetére 441
2. §. A kötelem személyi biztosítéka: a kezesség 441
1. A kezesség fogalma. 2. A kezesség története. 3. A fejlett kezesség főbb elvei
3. §. A kötelem dologi biztosítéka: a zálogjog 445
1. A zálogjog kialakulása. 2. A fiducia (cuvi creditore contracta). 3. A pignus („kézizálog"). 4. A hypotheca („jelzálog"). 5. A zálogjog keletkezése. 6. A zálogjog tárgya. 7. A zálogjog tartalma. 8. Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén. 9. A zálogjog megszűnése
B) A kötelem biztosítékai a fizetőkészség előmozdítása érdekében 453
4. §. A kötbér (poena) 453
1. A kötbér fogalma. 2. A kötbér fajtái
5. §. A foglaló (arrha) 455
41. fejezet: A KÖTELMEK MÓDOSÍTÁSA 456
1. §. A kötelmek módosítása a római jogban 456
2. §. Az újítás (novatio) 457
1. A novatio általában. 2. A *novatio necessaria. 3. A novatio a iustinianusi jogban
3. §. A kötelem alanyainak megváltozása 459
1. A kötelem átruházhatósága a római jogban. 2. A delegatio. 3. A *mandatum agendi. 4. Az engedményezés (*cessio). 5. A tartozásátvállalás (*expromissio).
42. fejezet: A KÖTELMEK MEGSZŰNÉSE 463
1. §. A kötelmek megszűnése általában 463
2. §. A teljesítés (solutio) 464
1. A teljesítés fogalma. 2. A teljesítés mint kötelemszüntető ok. 3. A teljesítés feltételei
3. §. A kötelemtől való megszabadulás (liberatio) egyéb esetei 467
1. Liberatio ipso iure. 2. Liberatio per exceptionem. 3. Vegyes jellegű liberatiok
2. szakasz: Kötelmek szerződésekből
43. fejezet: A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 472
A) A szerződések általában 472
1. §. A római szerződés fogalma és története 472
1. A szerződés fogalma. 2. A szerződés (contractus) fogalma a római jogban. 3. A peresíthető pactumok kialakulása. 4. A szerződési típuskényszer oldásának egyéb eszközei
2. §. A szerződések érvényessége 478
1 A szerződés érvényességének fogalma. 2. A nem létező szerződés. 3. Az érvénytelen szerződés
3. §. A szerződések hatályossága 480
1. A szerződés hatályosságának fogalma. 2. A hatálytalan szerződés
B) Az ügyleti hibák j
4. §. Az akarathibák 43 ]
1. Az akarathibák általában. 2. A tévedés (error). 3. Az egyoldalú fenntartás (*reservatio mentális). 4. A színlelés (simulatio). 5. A megtévesztés (dolus malus). 6. A kényszer és a megfélemlítés (vis ac metus)
5. §. A nyilatkozati hibák 437
6. §. A joghatáshoz kapcsolódás hibái 437
1. A joghatáshoz kapcsolódás hibái általában. 2. A lehetetlen tartalmú szerződés. 3. A törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés. 4. A meghatározhatatlan tartalmú szerződés. 5. A pénzben nem kifejezhető tartalmú szerződés. 6. A joghatáshoz kapcsolódás egyéb hibái
44. fejezet: AZ ARCHAIKUS JOG SZERZŐDÉSEI 491
1. §. Az archaikus jog szerződései általában 491
1. A szerződés az archaikus korban. 2. A legrégibb szerződések
2. §. A stipulatio 492
1. A stipulatio fogalma, története. 2. Astipulatio feltételei. 3. A stipulatio fajai. 4. A stipulatio keresete. 5. Astipulatio alkalmazási köre
45. fejezet: A CSÁSZÁRKOR SZERZŐDÉSRENDSZERE ÁLTALÁBAN 496
1. A klasszikus kor szerződései. 2. A reálszerződések (*contractus reales). 3. A verbál-szerződések (*contractus verbales). 4. A litterálszerződések (*contractus litterales). 5. A konszenzuálszerződések (*co?itractus consensuales). 6. A posztklasszikus és a iustinianusi kor szerződései
46. fejezet: A DOLOGÁTADÁSSAL LÉTREJÖVŐ SZERZŐDÉSEK (*CONTRACTUS REALES) 499
1. §. A kölcsön (mutuum) 499
1. A kölcsön kialakulása. 2. A kölcsön fogalma és elemei. 3. A tengeri kölcsön
2. §. A haszonkölcsön (commodatum) 501
1. A haszonkölcsön fogalma és elemei. 2. A haszonkölcsön és a kölcsön összevetése
3. §. A letét (depositum) 503
1. A letét fogalma és elemei. 2. A letét különös nemei
4. §. A zálogszerződés 505
5. §. A névtelen szerződések (*contractus innominati) 506
1. A névtelen szerződések kialakulása. 2. „Neves-névtelen" szerződések
47. fejezet: A PUSZTA MEGEGYEZÉSSEL LÉTREJÖVŐ SZERZŐDÉSEK (*CONTRACTUS CONSENSUALES) 510
1. §. Az adásvétel (emptio venditio) 510
1. Az adásvétel fogalma. 2. Az adásvétel története. 3. Az adásvétel lényegi elemei. 4. A felek kötelezettségei. 5. A veszélyviselés. 6. Az eladói szavatosság. 7. Az adásvételnél előforduló mellékegyezmények
2. §. A bérlet (locatio conductio) 523
1. A római bérlet fogalma. 2. A római bérlet általában. 3. A dologbérlet (*locatio conductio rei). 4. A munkaszerződés (Hocatio conductio operarum). 5. A vállalkozási szerződés (*locatio conductio operis). 6. Méltánytalan szabályok a locatio conductionál
3. §. A megbízás (mandatum) 533
1. A megbízás története. 2. A megbízás fogalma és főbb elvei. 3. A felek jogai és kötelezettségei. 4. A megbízás speciális alkalmazásai
4. §. A társaság (societas) 535
1. A római társaság fogalma. 2. A társaság történeti kialakulása. 3. A fejlett társaság szabályai
48. fejezet: PERESÍTHETŐ PACTUMOK (*PACTA VESTITA) 543
1. §. A pactumók általában 543
2. §. Járulékos pactumók (*pacta adiecta) 544
3. §. A „praetori" és „császári" pactumók 545
1. *Pacta praetoria. 2. *Pacta legitima
3. szakasz: Kötelmek szerződésen kívüli lényállásokból
49. fejezet: KÖTELMEK SZERZŐDÉSSZERŰ TÉNYEKBŐL (OBLIGATIONES QUASI EX CONTRACTU) 550
1. §. A szerződésszerű tények általában 550
2. §. A jogalap nélküli gazdagodás (Hocupletatio iniusta) 551
1. A jogalap nélküli gazdagodás fogalmának kialakulása. 2. A jogalap nélküli gazdagodás fogalma. 3. Condictio indebiti. 4. Condictio causa data causa non secuta. 5. Condictio ob turpem vei iniustam causam. 6. Condictio sine causa
3. §. A megbízás nélküli ügyvitel (negotium gestum.) 554
1. A negotium gestum fogalma. 2. A negotium gestum szabályai
4. §. Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből 556
1. Gyámság (tutela). 2. Kötelmi hagyomány (legatum per damnationem). 3. Véletlen közösség (*communio incidens)
50. fejezet: KÖTELMEK DELICTUMOKBÓL (OBLIGATIONES EX DELICTO) 558
1. §. Delictumok és crimenek a római jogban 558
1. Fogalmi alapvetés. 2. A deliktuális kötelmek kialakulása. 3. A delictumok és a crimenek viszonya
A) Delictumok a római jogban 562
2. §. A delictumok általában 562
1. A delictum fogalmi elemei. 2. A büntetőkeresetek
3. §. Az egyes delictumok 566
1. A civiljog szerinti delictumok. 2. A praetori jog szerinti delictumok
B) Crimenek a római jogban 575
4. §. Az egyes crimenek
1. Bevezetés. 2. Az archaikus kor „büntetőjoga". 3. A préklasszikus „büntetőjog". 4. A klasszikus kor „büntetőjoga". 5. A posztklasszikus és iustinianusi „büntetőjog"
51. fejezet: KÖTELMEK DELICTÜMSZERŰ TÉNYÁLLÁSOKBÓL (OBLIGATIONES QUASI EX DELICTO) 582
1. A lakás gazdájának delictumszerű felelőssége. 2. Felelősség a nyilvános helyen elhelyezett és leeséssel fenyegető tárgyakért. 3. A hajósok és fogadósok delictumszerű felelőssége. 4. A kötelességszegő bíró felelőssége
52. fejezet: VEGYES KÖTELMEK 584
1. Bevezetés. 2. Állatkárokból eredő kötelmek. 3. Tartási kötelmek. 4. Felmutatási kötelmek
53. fejezet: A RÓMAI KÖTELMI JOG TOVÁBBÉLÉSE
1. A kötelmi jog továbbélése általában. 2. A kötelmi jog fogalma és önálló rendszere. 3. A szerződési típus- és formaszabadság kialakulása. 4. A szerződési rendszer változásai. 5. A modern deliktuális felelősség és az önálló büntetőjog kialakulása. 6. A jogügyleti tan kialakítása
VI. rész: Öröklési jog
54. fejezet: ÁLTALÁNOS TANOK 597
1. §. Az öröklés eredete és lényege 597
1. Az öröklési jog fogalma. 2. Az öröklés az ókori Rómában. 3. A római öröklési jog jellemzése
2. §. Az öröklési jogképesség 601
1. Az öröklési jogviszonyok alanyai. 2. Az. öröklési jogképesség általában. 3. A törvényes öröklési képesség (*facultas ab intestato succedendi). 4. A végrendeleti öröklési képesség (testamenti factio)
3. §. Az öröklési viszonyok tárgya 605
4. §. Az öröklés folyamata 607
5. §. A római öröklési jog története 609
1. A civiljogi öröklési rend. 2. A praetori öröklési rend. 3. Az öröklés rendje a császárkorban
6. §. Az örökség megszerzésének módjai 612
1. Az örökség megszerzése a civiljog szerint. 2. Az örökség megszerzése a praetori jog szerint. 3. A megnyílt örökség átháramlása. 4. A nyugvó hagyaték (hereditas iacens). 5. Uratlan hagyaték (bona vacantia)
7. §. Az örökség megszerzésének és megtartásának akadályai 615
1. Incapacitas. 2. Indignitas
55. fejezet: A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS (SUCCESSIO AB INTESTATO) 617
1. §. A civiljogi törvényes öröklés rendje 617
1. A civiljogi törvényes öröklés lényege. 2. Az öröklési osztályok. 3. A civiljog törvényes öröklési rendjének sajátosságai
2. §. A praetori jog törvényes öröklési rendje (bonorurn possessio intestati) 621
1. Az öröklési osztályok. 2. A császárkori jogszabályok kiegészítő szerepe
3. §. A iustinianusi törvényes öröklés rendje 623
1. Az öröklési osztályok. 2. A iustinianusi törvényes öröklési rend dogmatörténeti jelentősége
4. §. Törvényes öröklés polgárjogot nyert libertinus után 627
56. fejezet: A VÉGRENDELETI ÖRÖKLÉS (SUCCESSIO SECUNDUM TABULAS) 628
1. §. A végrendeleti öröklés általában 628
1. A római végrendelet fogalma. 2. A római végrendelet tartalma. 3. A római végrendelet alakszerűségei
2. §. A végrendeletek érvényessége 634
1. A végrendelet érvényességének fogalma. 2. A nem létező végrendelet. 3. Az érvénytelen végrendelet
3. §. A végrendeletek hatályossága 541
1. A végrendelet hatályosságának fogalma. 2. A hatálytalan végrendelet
57. fejezet: A VÉGRENDELET ELLENÉRE VALÓ ÖRÖKLÉS (SUCCESSIO CONTRA TABULAS) 645
1. A végrendelet ellenére való öröklés indoka. 2. A végrendelet ellenére való öröklés lényege
1. §. Az alaki mellőzhetetlenség 646
1. Alaki mellőzhetetlenség a civiljogban. 2. Alaki mellőzhetetlenség a praetori jogban
2. §. Az anyagi mellőzhetetlenség 647
1. Az anyagi mellőzhetetlenség kialakulása. 2. A querela inofficiosi testamenti
3. §. Mellőzhetetlenség a iustinianusi jogban 648
1. A mellőzhetetlenség szabályai a iustinianusi jogban. 2. A kötelesrész iránti igény jogi természete
58. fejezet: Az ÖRÖKÖSÖK JOGI HELYZETE 652
1. §. Az örököstársak jogviszonyai 652
1. Az örököstársak jogi helyzete. 2. Osztályra bocsátás (collatio). 3. Növedékjog (ius ad-crescendi)
2. §. Az örökös és a hagyatéki hitelezők 654
1. A hagyatéki tartozások. 2. A túladósodott hagyaték örökösének védelme. 3. A hagyatéki hitelezők védelme. 4. A hagyatékkal szembeni követelések kielégítése
3. §. Az örökös jogvédelme 658
1. A civiljogi örökös keresete (hereditatis petitio). 2. A praetori jogi örökös jogsegélye (in-terdictum quorum bonorum). 3. Egyéb keresetek az öröklési jogban
59. fejezet: A HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KÜLÖNÖS JUTTATÁSOK 661
1. §. A hagyomány (legatum) 661
1. A halál esetére szóló különös juttatások általában. 2. A hagyomány (legatum)
2. §. A hitbizomány (fideicommissum) 664
3. §. Halál esetére szóló egyéb juttatások 665
1. A részhagyomány (partitio legata). 2. Az egyetemes hitbizomány (fideicommissum uni-versale). 3. Halál esetére szóló ajándékozás (viortis causa donatio). 4. Halál esetére szóló egyéb juttatás (mortis causa capio)
60. fejezet: A RÓMAI ÖRÖKLÉSI JOG TOVÁBBÉLÉSE 669
1. Az öröklési jog fejlődése a középkorban. 2. Az öröklési jog fejlődése az újkorban. 3. Az öröklési jog rendszerének önállósulása
Mutatók
I. Forrásmutató
II. Név- és címmutató 686
III. Tárgymutató 693
Short table of contents 718

Témakörök