Földfelszín és éghajlat

Tartalom

BEVEZETÉS 9
1. GEOMORFOLÓGIAI SZINTÉZIS
1.1 Előzmények 11
1.2 Az éghajlat szerepe a felszínalakulásban 15
1.21 A szelektív denudáció változatai 15
1.22 Az éghajlat szerepe a lejtőalakulásban 16
1.23 Az éghajlati felszínformák kérdése 16
1.3 A klimatikus geomorfológia általános elemei 17
1.31 Az éghajlat hatása 17
1.311 Az éghajlat közvetlen hatása 17
1.312 Az éghajlat közvetett hatása 18
1.32 A morfoklimatikus tartományok kijelölése 19
1.321 Geomorfológiai kritériumok 19
1.322 Bioklimatikus kritériumok 20
1.33 A Föld morfoklimatikus tartományai 20
1.331 Glaciális tartomány 21
1.332 Periglaciális tartomány 22
1.333 Mérsékelt övezeti folyóvízi-eróziós tartomány 23
1.334 Szubtrópusi (mediterrán és monszun) átmeneti jellegű tartomány 23
1.335 Pusztai tartomány 24
1.336 Sivatagi tartomány 25
1.337 Trópusi váltakozóan nedves-száraz tartomány 26
1.338 Trópusi állandóan nedves-forró tartomány 27
1.34 Három kiemelkedő jelentőségű tartomány 27
1.35 A felszín anyagának előkészítése a lepusztulásra 28
1.351 Aprózódás 29
1.352 Mállás 31
1.353 Az aprózódás-mállás kőzettani feltételei 31
1.354 Az aprózódás-mállás éghajlati feltételei 32
1.355 Az aprózódás-mállás övezetes rendje 33
1.36 Néhány fontosabb felszínalakító külső erő és az éghajlat 37
1.361 A lejtős tömegmozgások 37
1.362 A folyóvízi erózió 38
1.363 A szél munkája, a defláció 41
1.4 A geomorfológia újkoncepciója: a küszöbérték gondolata 42
Irodalom 48
2. NEDVES TRÓPUSI TERÜLETEK FELSZÍNALAKULÁSA
2.1 Nedves trópusi környezet 51
2.11 Meghatározás - típusok - határok 51
2.12 Éghajlati jellemzők és hatásaik 52
2.121 Hőmérséklet 53
2.122 Nedvesség 55
2.123 Evapotranspiráció
2.13 Az éghajlati elemek és a felszínalakító folyamatok 58
2.14 Növényzet 59
2.2 Mállás 62
2.21 Hidrolízis 62
2.22 Oxidáció-redukció 65
2.23 Komplexképződés 66
2.3 Aprózódás 66
2.4 Lejtős tömegmozgások 66
2.41 Lejtőkúszás (creep) 67
2.42 Csuszamlások 68
2.43 A felszín süppedése 68
2.5 Vízerózió 69
2.51 A felszín lemosása 69
2.52 A folyók munkája 70
2.6 Trópusi elegyengetett felszínek (tönkfelszín) 73
2.7 Szigethegyek 76
2.8 Duricrust 78
2.81 A vaskéreg kialakulása 78
2.811 Az „alacsony felszín" elmélet 79
2.812 A „magas felszín" elmélet 80
2.82 A kérgek morfológiája 80
Irodalom 82
3. A SZÁRAZ TERÜLETEK FELSZÍNALAKTANA
3.1 A sivatagi környezet fő tulajdonságai 85
3.2 A szárazság morfoklimatikus tényezői 85
3.21 Litológiai tényező 86
3.211 Edqfikus sivatagok 86
3.212 Kedvezőbb vízgazdálkodási körülmények 86
3.22 Éghajlati tényezők 88
3.221 Csapadék 88
3.222 Légnedvesség, kondenzációs vizek 92
3.223 Párolgás 92
3.224 Járulékos éghajlati elemek 93
3.3 A száraz területek lehatárolása és beosztása 95
3.31 Csapadékra és hőmérsékletre alapozott formulák 95
3.32 Párolgásra alapozott formulák 96
3.33 A száraz területek tipizálására szolgáló UNESCO rendszer 97
3.4 Kőzetelőkészítés száraz területeken 99
3.41 Aprózódás 99
3.411 Inszolációs aprózódás 100
3.412 Sóaprózódás 103
3.413 Térfogatváltozás víz hatására 104
3.414 Fagyaprózódás 105
3.42 Mállás 106
3.421 Sivatagi máz 106
3.422 Kéregtípusok 107
3.4221 Vasas kéreg 107
3.4222 Szilíciumos kéreg 107
3.4223 Meszes kéreg 107
3.5 A szél szerepe a sivatagi felszínalakulásban 109
3.51 A homoksivatagok keletkezése és elterjedése 109
3.52 Sivatagi homokformák kialakulásáról 112
3.521 Homokfodor 113
3.522 Barkán 114
3.523 Hosszanti dűne 116
3.524 Keresztdűne 117
3.525 Csillagdűne 117
3.526 Kényszerformák 118
3.53 A homoksivatagok szerkezettípusai 119
3.54 Deflációs területek 120
3.541 Maradéktakaró 120
3.5411 Sziklasivatag 120
3.5412 Kavicssivatag 121
3.542 Deflációs tanúhegy 121
3.6 A folyóvíz felszínalakító szerepe 122
3.61 A folyók szakaszos működése 122
3.62 A vádik felszínalakító munkája 126
3.63 Sós-agyagos sivatagok 127
3.631 Szebkha és sott 128
3.632 Kevir és takir 129
3.64 Hegylábfelszín 129
3.65 Szigethegy, pediplén 133
Irodalom 134
4. PERIGLACIÁLIS KÖRNYEZET FELSZÍNALAKULÁSA
4.1 Bevezetés 137
4.11 A periglaciális szó jelentése 137
4.12 A periglaciális környezet kiterjedése 138
4.13 A periglaciális kutatások jelentősége 140
4.2 Periglaciális éghajlat 141
4.21 Klíma-befolyásoló tényezők 141
4.211 A földrajzi szélesség és a tengerszint feletti magasság 142
4.212 A tengertől való távolság 143
4.213 A növénytakaró 143
4.214 A hótakaró 143
4.22 Fő periglaciális éghajlattípusok 145
4.221 Poláris tundra éghajlat 146
4.222 Hideg tajga éghajlat 147
4.223 Kis hőmérséklet-ingadozású hideg éghajlat 149
4.224 Magashegységi hideg éghajlat 149
4.3 Morfogenetikai adottságok 151
4.31 A fagyott föld 151
4.311 Évszakosai fagyott föld 151
4.312 Állandóan fagyott föld 152
4.313 Az örökfagy eredete és kora 156
4.32 A felszínalatti jég 157
4.321 „In situ" megfagyott víz 158
4.322 Szegregációs jég 158
4.323 A fágyék jege 159
4.324 Injekaós jég 161
4.325 Eltemetett jég 163
4.33 Jég a felszínen 164
4.331 A jégtűk (pipkrakes) 164
4.332 A rájegesedés (nálegy) 164
4.4 Fagyaprózódás 165
4.41 A kőzetben levő víz mennyisége 165
4.42 A kőzet típusa, szerkezete és összetétele 166
4.43 A fagy erőssége, hosszúsága, gyakorisága és hevessége 167
4.44 A kőzet porozitása 167
4.5 Periglaciális formák tulajdonságai a különböző jégfajták függvényében 168
4.51 Az injekciós jéghez kapcsolódó formák: pingók 169
4.52 A szegregációs jéghez kapcsolódó formák és folyamatok 170
4.521 Palsa 170
4.522 A fagy emelő hatása 171
4.523 Deformációk laza kőzetekben 173
4.524 Térfogatváltozás fagyás-olvadás hatására 173
4.525 Termokarsztos jelenségek 173
4.53 Jégékhez illetve a talaj termikus összehúzódásához kapcsolódó formák 177
4.531 Poligonális jégékek 177
4.532 Elsődlegesen jéggel és homokkal kitöltött fagyékek 179
4.533 Elsődlegesen kőzettörmelékkel kitöltött fagyékek 179
4.534 Jégékhez kapcsolódó termokarsztos jelenségek 180
4.6 Összetett (komplex) eredetű periglaciális formák és szerkezetek 180
4.61 A kriosztatikus nyomás formaképző szerepe 180
4.611 Krioturbáció 180
4.612 Tufur, bugur (hummocks) 183
4.713 Kőtörmelék-gyűrűk 183
4.62 Rendezett felszíni kőtörmelék 184
4.621 Kőpoligonok 184
4.622 Kősáncok, kőszalagok 185
4.623 A kőpoligonok és a kősáncok eredete 186
4.63 Szalagos lápok 188
4.7 Periglaciális lejtős tömegmozgások 188
4.71 Periglaciális lejtős folyamatok mozgásformái 189
4.711 Lavina. 189
4.712 Latyakfolyás, hófolyás (slushflow) 189
4.713 Olvadékcsuszamlás (thaw slumping) 190
4.714 Fagyos talajfolyás (gelisolifluxion) 190
4.715 A fagyos talajszőnyeg kúszás 192
4.716 Gravitációs törmeléklejtő 192
4.717 Kőfolyás 194
4.72 A periglaciális lejtős tömegmozgások morfológiai eredményei 195
4.721 Krioplanáció 195
4.722 Periglaciális lépcsők 195
4.723 Sziklaár (sziklagleccser) 197
4.73 Különleges periglaciális lejtős üledékek 199
4.731 Kőtenger 199
4.732 Rétegzett lejtőtörmelék 199
4.8. Nivációs folyamatok és formák 200
4.81 Meghatározása, részfolyamatai 200
4.82 Nivációs fülke 200
4.83 Nivációs terasz 201
4.84 Grézes litées, éboulis ordonnés (rétegzett lejtőtörmelék) 203
4.9 A folyóvíz munkája periglaciális környezetben 204
4.91 A folyóvíz tevékenységének néhány sajátos vonása 205
4.911 A jégpáncél jelentősége 205
4.912 A lapos völgytalpak kérdése 205
4.913 Aszimmetrikus völgyek 206
4.914 Szárazvölgyek 207
4.92 A periglaciális folyók típusai 208
4.921 Folyamatos örökfagy területén kialakult folyótípusok 208
4.922 A szaggatott és szigetszerű örökfagy területek folyótípusai 210
4.923 Folyótípusok mély évszakos fagy vidékén 211
4.10 A szél munkája periglaciális környezetben 212
4.11 A periglaciális formák térbeli megoszlása 213
4.12 Szubperiglaciális övezet 216
Irodalom 219

Témakörök