Partizánemlékek

Fülszöveg

Harminc esztendővel ezelőtt egyenként vagy csoportosan sokan vágtak neki a határnak, keresték reménykedve a hármas határkőt, ahonnan az út szovjet földre vezet. Ezek közé tartozott Földes Pál is, aki a Kárpátokon átszökve a Szovjetunióban keresett politikai menedéket. Később a szovjet frontokon már tömegesen álltak át a Vörös Hadsereg oldalára a keletre küldött horhtysta hadosztályokból egyszerű katonák és tisztek. Földes Pál a moszkvai csatában esett át a tűzkeresztségen, majd repülőgépen a hitleristák hátába, a brjanszki erdőbe küldték. A brjanszki erdő legendás hírű partizánharcainak immár gazdag irodalma van. Nemegyszer olvashatunk ezekben a szovjet partizánokhoz átállt magyarokról, köztük Földes Pálról is, akit ott Paval Pavlovicsnak szólítottak. Most azonban ő maga mondja el kalandos útjait a brjanszki erdőben, találkozásait különböző partizáncsoportokban küzdő honfitársaival. Feleleveníti élményeiket, ahogy neki elmesélték, és megörökíti azok emlékét, akik már nem térhettek vissza. A fogságba esés drámai, olykor derűs epizódjai, a hadifogolytáborok, az antifasiszta iskolák élete bontakozik ki a könyv lapjain. A szerző mint felderítő is számos kockázatos vállalkozáson vett részt Nyugat-Ukrajna és Belorusszia területén. Az antifasiszta iskolák volt hallgatói közül sokan ekkor már a magyarországi, szlovákiai erdőségekben küzdenek vagy a határnál várnak bevetésükre, mások a Vörös Hadsereg soraiban harcolva térnek vissza a hazájukba. Vissza