Fülszöveg
Ezerkilencszáztizennyolc őszén megcsikordult, majd nagy robajjal bedőlt Magyarország történelmének kétsasos érckapuja, s az Európa lövészárkaiból visszaözönlő katonák őszirózsát tűztek csukaszürke tábori sapkájuk mellé. Így ünnepelték egy elembertelenedett rendszer bukását a szenvedéseit megelégelő nép fiai. De milyen őt nyílott azok számára, akik eddig "felül a gályá"-n éltek? Amikor nehezebb volt eligazodni az embereken, életen, a mindennapokon, mint valaha? Az őszirózsás polgári forradalom és az 1919-es proletárdiktatúra történelme tanúsítja, kevesen látták s fogadták el közülük, hogy "a nép az úr".
E kevesek közül való Földes Mihály regényének főhőse, a gazdag krisztinavárosi patríciuscsaládból származó Marosffy Albin, vezérkari százados, aki az imperialista katonai főhadiszállásról jut el vörös hadseregbeli fontos beosztásáig, majd a proletárdiktatúra bukása után az ellenforradalmárok börtönéig. Számos, telitalálatszerű epizódfigura teszi még izgalmasabbá, még érdekesebbé a...
Tovább
Fülszöveg
Ezerkilencszáztizennyolc őszén megcsikordult, majd nagy robajjal bedőlt Magyarország történelmének kétsasos érckapuja, s az Európa lövészárkaiból visszaözönlő katonák őszirózsát tűztek csukaszürke tábori sapkájuk mellé. Így ünnepelték egy elembertelenedett rendszer bukását a szenvedéseit megelégelő nép fiai. De milyen őt nyílott azok számára, akik eddig "felül a gályá"-n éltek? Amikor nehezebb volt eligazodni az embereken, életen, a mindennapokon, mint valaha? Az őszirózsás polgári forradalom és az 1919-es proletárdiktatúra történelme tanúsítja, kevesen látták s fogadták el közülük, hogy "a nép az úr".
E kevesek közül való Földes Mihály regényének főhőse, a gazdag krisztinavárosi patríciuscsaládból származó Marosffy Albin, vezérkari százados, aki az imperialista katonai főhadiszállásról jut el vörös hadseregbeli fontos beosztásáig, majd a proletárdiktatúra bukása után az ellenforradalmárok börtönéig. Számos, telitalálatszerű epizódfigura teszi még izgalmasabbá, még érdekesebbé a regényt. Ezek között is elsőnek kell megemlíteni özvegy Marosffynét, a krisztinavárosi nagyasszonyt, Metzger őrnagyot, az idomított "közös hadsereg"-beli katonát.
A Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulójára meghirdetett pályázat bíráló bizottsága méltán jutalmazta Földes Mihály regényét.
A védőborítón levő rajz Derkovits Gyula "Felkelők" című műve.
Földes Mihály 1905-ben született Budapesten. Pályafutását baloldali újságíróként kezdte. 1945 előtt belső munkatársa volt a Népszavá-nak, 1945 után a Szabad Nép-nek, a Népszavá-nak, és szerkesztette a Falu és Város című hetilapot. Egy ideig az Irodalmi Újság szerkesztő bizottságának és az Írószövetség titkárságának tagjaként tevékenykedett. A felszabadulás előtt novellákat és tanulmányokat írt baloldali lapokba és folyóiratokba, egyfelvonásos darabjait főképp a munkásszínjátszók tartották műsorukon. Újabb színdarabjait fővárosi és vidéki színházak játszották. Ezek közül fontosabbak: Mélyszántás, Örök szerelem, Honvágy, Kétévi mátkaság, Hazatérés, Kőszívű ember fiai (dramatizálás). Az utóbbi években a következő regényei jelentek meg: Viharos tavasz (1963), Veszélyes élet (1965), Fekete front (1967), Nyugtalan nyár (1968), Hajnal Pákozdon (1968).
Irodalmi munkásságáért két ízben József Attila-díjat kapott.
Vissza