A hetedik, az áruló

Előszó

Részlet a könyvből:

ELSŐ FELVONÁS

SZÍN: Kényelmesen berendezett antik hall. A háttérben modern férfiszoba, üveges tolóajtaja csukva van. A hallból több ajtó nyílik: balra az előszobába, ott van valahol a konyha is, aztán a fürdőszobába, valamint Helén szobájába; jobbra az irodába, Bálint szobájába. Jobboldalt lépcső vezet fel az emeleti szobákhoz, a lépcső pihenőjén keskeny ablak. A fenti ajtók, valamint az előttük lévő folyosó még láthatók a nézőtérről. A hallban pohárszék, középen tizenkétszemélyes asztal, székekkel. Jobboldalt kis kerek asztal, rajta ernyős lámpa, mellette két bőrfotel. A falon kétesértékű, mutatós képek és perzsák. Amikor a függöny felmegy, Bálint kilép a szobájából. Hatvanéves, jóvágású úriember, nappali öltözéke fölött házikabát, lábán papucs, kezében könyv. Erzsi, falusiasan öltözött szobalány, takarít.

ERZSI: Jó reggelt, doktor úr.
BÁLINT: Jó reggelt, Erzsi. A feleségem?
ERZSI: A nagysága a konyhában van, melegíti a kávét. (El a konyha felé.)
BÁLINT (leül a gazdagon megterített asztalhoz, azonnal olvasni kezd. Szünet. Helén jön a konyha felől. Ötvenöt éves. Kék-fehérpettyes ruha van rajta és magassarkú cipő. Ügyetlenül festett ajak, temérdek gyűrű, cicoma. Kulcscsomót rázogat. Bálint a tányérja mellé teszi könyvét. A feleségéhez): Jó reggelt, jó, hogy jön. Meguntam már, hogy mindig egyedül ülök asztalhoz. Az ember olyan itt egy idő óta, mint katona a strázsán. Egyedül őrzi a mások álmát. Vissza