Erőss Zsolt

Fülszöveg

Ahogy Erőss Zsolt élete, úgy életrajzi könyve sem szokványos. A történetekből megismerhetjük a hegymászó kalandjait Erdélytől a Himalájáig, az első sziklamászástól a tragédiával végződő legutolsó expedícióig. Az alpinizmus mellett feltárulnak előttünk Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egzotikus vidékei, amelyek évtizedek alatt Erőss Zsolt második otthonává váltak. a könyv azonban akkor is lenyűgöző lenne, ha főszereplője ki sem lépett volna a kertjéből. Nem csak azt meséli el, hogyan hódította meg első magyarként a világ legmagasabb csúcsát, hanem azt is, miért nem esett kétségbe egyik lábának elvesztése után, és miért volt egyértelmű számára, hogy folytatnia kell a hegymászást.
A neves alpinista kalandjait, életét olyan bölcs eltökéltség hajtotta, amely ötleteket adhat számunkra is, hogyan váltsuk valóra vágyainkat a Föld egy távoli pontján, vagy akár egészen közel.
A regényes életrajz írója, Földes András amellett, hogy Erőss Zsolt barátja volt, hegymászó is. Elkísérte őt néhány expedíciójára, hogy belülről mutathassa meg ezt a félelmetes, ugyanakkor lenyűgöző világot.
"Feljebb irányt vesztett, nem tudta, merre kellene mennie, találomra haladt, mindig a legmagasabb pont felé. Egy kiszögellésen rongyfoszlányok csapkodtak a szélben, valami elhullott felszerelés lehetett talán.
Felkapaszkodott a rongyokhoz. Imazászlók voltak. A jellegtelen köves dombocskát zászlócafatok és meghatározhatatlan szövetdarabok borították. lefeküdt, a háta alatt ott volt az egész Nanga Parbat, arca előtt pedig a természetellenesen kék égbolt. 8125 méter magasból úgy tűnt, karnyújtásnyira van tőle a világűr." Vissza