Föld felett - Ég alatt

Fülszöveg

Valahol egy kis délfrancia halászfalu határában holtan találnak egy csavargót, afféle bolond apostolt. Végrendeletében egyetlen vagyonát, egy köteg magyar nyelvű irományát az Íróra hagyja, aki még sohase hallott róla. Hazatérve, az örökös gyanakodva bontja fel a csomagot, de aztán átadja magát a kéziratok sodrásának, hogy utána - átdolgozás és javítás nélkül - közreadja azokat.
A hagyaték két kézirata közül az elsőben, a Föld felett címűben Dr. K., Nobel-díjas magyar tudós meséli el életét és küzdelmeit a világ megváltásáért, a múlt század végétől szinte haláláig. Élete alkonyán, kutatásai betetőzéseként elhatározza, hogy megszabadítja az emberiséget a hazugságtól, amely - szerinte - minden társadalmi baj okozója. Megszerkeszt egy hazugságtól, gépet, ám ezzel vissza nem fordítható események sorozatát indítja el.
A második emlékirat, az Ég alatt az előzőnek szinte ellenpárja. Szerzője Homonovus (Új Ember), dr. K. asszisztense szembefordul a professzorral, mert a hazugság kiírtását az emberiség elleni bűncselekménynek tartja. Vége van a világnak - hírdeti - ha a költészetet száműzik belőle. Vitája a már meghasonlott tudóssal tragikus véget ér, kénytelen külföldre kibújdosni, magával víve a professzor emlékiratait is, hogy megsemmisítse. Végül azonban megmenti a világnak a kéziratot, maga pedig hátralévő életét a civilizációból kivonulva, mint az új, emberközpontú világ apostola kívánja leélni.
Kellenek-e a világnak megváltók, apostolok? Tehetünk-e valamit is az elanyagiasult, -gépiesedett, agyonszervezett, környezetpusztító emberiség megmentésére? Kell-e a világnak a hazugság? Lehet és érdemes-e költészet nélkül élni? Kinek van igaza: a racionális gondolkodású embereknek, vagy a költőknek?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ Gedényi Mihály ebben az ötvenes évek végén írt, ám mindeddig kéziratban maradt regényében. Vissza