Föld és tengerrajz

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar

Szerző

Budapest

'Kuruc Andor: Föld és tengerrajz ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	368 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv 432 példányban jelent meg. 45 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: J7-962. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Föld felszínén a szárazföldek és tengerek nem oszlanak meg egyenletesen. Részesedési arányuk is más. A Világtenger az egész Föld 510 millió km2-nyi területéből 361 millió km2-rel (70,2 %) részesedik, vagyis a földfelszínnek közel 3/4 részét foglalja el.
Ha részletesebben - földrajzi szélességek szerint - tekintjük a Földön a tenger és a szárazföld megoszlását, alig találunk olyan szélességi kört, ahol a szárazföld túlsúlyba kerülne. Az északi pólust tenger borítja, a 90° é.sz.-en tehát a tenger részesedése 100%-os. A 80° é.sz.-en a tengerfelszín részesedése már csak 77%, mert ide belenyúlik Észak-Grönland, az Ellesmere-föld, továbbá az Északi-föld, a Ferenc József-föld és Svalbard É-i része. A 70° é.sz.-en a szárazföld részesedése eléri a 70%-ot, az Északi Sarkkörön (66,5° é.sz.) pedig a 72%-ot, tehát az egész Földön - a déli sarkvidék területétől eltekintve - a legnagyobb, tekintettel arra, hogy az Északi Sarkkörre jut az eurázsiai és észak-amerikai kontinens legszélesebb része. A 60° é.sz.-en ez az arány már csak 56% és kb. ugyanennyi az 50° é.sz.-en is. Innen kezdve azt lehet mondani, egészen a déli sarki szélességekig ez az arány folytonosan csökken, hiszen a kontinensek alakja dél felé haladva mind jobban' elkeskenyedik. A 40° é. sz. -en a szárazföldek részesedése 43%, a 30° é.sz.-en 40%, a 20° é.sz.-en pedig mindössze 30%. Afrika ugyan itt a legszélesebb, ezt azonban ellensúlyozza a kettős amerikai kontinensbe beékelődő Amerikai-középtenger, továbbá az, hogy Ázsiának erre a szélességi körre már csak a déli félszigetei jutnak. A 10° é.sz.-en a szárazföldek aránya 25%, és kb. ugyanennyi az Egyenlítőn is. Amennyit itt ti. Dél-Amerika szélességben nyer, ugyanannyit veszít Afrika. A 10° d. sz.-en az arány 20%-ra csökken, a 20° d.sz.-en azonban - Madagaszkár és főleg Ausztrália beékelődése miatt - visszaugrik 25%-ra. Innen kezdve rohamosan csökken a szárazföld részesedése. A 30° d.sz.-en 18%, a 40° d.sz.-en 5%, az 50°-on 3% és a 60°-on éri el a minimumot, itt gyakorlatilag nincsen is szárazföld. Innen kezdve a szárazföldek részesedése - az antarktikus kontinens miatt - mind nagyobbá válik: a 70° d.sz.-en 60%, a 8C°-on és magán a déli póluson is eléri a 100%-ot tekintettel arra, hogy e szélességi körök az antarktikus kontinens területén futnak. Vissza

Tartalom

A) TERMÉSZETI FÖLDRAJZI RÉSZ
I. A SZÁRAZFÖLDEK ÉS TENGEREK MEGOSZLÁSA A FÖLDFELSZÍNEN 5
II. A TENGERMEDENCÉK 7
1. A tengermedencék osztályozása. Ingressziós és transzingressziós tengermedencék 7
2. A tengermedencék fenékdomborzata. Hipszografikus görbe 9
a) A kontinentális lábazat (self) 10
b) Mélytengeri medencék 13
A tengerfenék kiemelkedéses formái 13
A tengerfenék besüllyedéses formái 14
3. A mélységmérés eszközei 18
4. A tengerfenék üledékei 20
Litorális üledékek 21
Hemipelagikus üledékek 22
Abisszikus üledékek 23
5. Partalakulatok és hajózásra való alkalmasságuk 25
Konkordáns partok 25
Diszkordáns partok 26
Neutrális partok 26
Ingressziós pártok 27
Ria partok 28
Limános partok 29
Fjordos partok 30
Skjäres partok 32
Bodden partok 33
Föhrdés partok 33
Kliff partok 34
Dűnés partok 35
Watt partok 37
Vulkánikus partok 38
Deltás partok 39
Lagúnás-turzásos partok 40
Korallos partok 42
Mangrovés partok 44
III. A TENGERVÍZ SAJÁTOSSÁGAI 46
1. A tengerszint 46
2. A tengervíz sótartalma 48
a) A tengervíz sótartalmának felszíni megoszlása 50
Óceáni medencék 50
Melléktengerek 53
b) A tengervíz sótartalmának vertikális - mélység szerinti - változása 54
Óceáni medencék 54
Melléktengerek 56
c) A tengervíz sótartalmának mérése 57
3. A tengervízben elnyelt egyéb ásványi anyagok 57
4. A tenger élővilága 61
a) Benthosz, plankton, nekton 61
b) Tengeri emlősök 63
c) Halak 65
d) Tüskésbőrűek 68
e) Puhatestűek 69
f) Ízeltlábúak 71
g) Tömlősök 73
h) Szivacsok 74
i) Egysejtűek 75
j) Mélytengeri halak 76
k) A tenger növényvilága 77
l) A jellemzőbb haszonhalak halászata, az ismertebb halászterületek 80
5. A tengervíz hőmérséklete 85
a) A vízhőmérséklet felszíni (horizontális) megoszlása 85
Óceáni medencék 85
Melléktengerek 89
b) A vízhőmérséklet mélységi (vertikális) megoszlása 89
Óceáni medencék 89
Melléktengerek 90
c) A tengervíz hőmérsékletének mérése 92
d) A tengeri jég 94
A tenger vizének befagyása. A sótartalom hatása a jégképződésre 94
A tengeri jég osztályozása 96
A tengeri jég tulajdonságai 98
A gleccserjég 100
A jéghegyek földrajzi elterjedése, vándorlásuk időszaka 101
IV. A TENGERVÍZ MOZGÁSAI 105
1. A tengeráramlások 105
a) A víz körforgalma az óceánokban I05
b) A tenger áramlások földforgás-okozta kitérülése és változása a mélységgel 111
2. A tengerjárás 117
a) A tengerjárás lefolyása 117
b) Az árkeltő erő 119
c) Szökőár, vakár, özönár. A vihardagály 126
d) A dagályhullám módosulásai 128
e) A partalakulatok befolyása az árapályra 132
f) Az árapály-okozta vízszintváltozások meghatározására szolgáló berendezések 133
3. A hullámzás 135
a) A hullámzás keletkezésének okai, a hullámzás mechanizmusa 135
b) Hullámhossz, hullámmagasság, a hullámok periódusa, a hullámok erőssége 138
c) Hullámmorajlás, hullámtörés 142
d) Különleges hullámtípusok (logohullám, tengerrengés és vulkánkitörési hullám, állóhullám) 143
d) A hullámok mérése 145
REGIONÁLIS RÉSZ 147
AZ EGYES ÓCEÁNOK, TENGEREK JELLEMZŐI 147
1. Atlanti-óceán I47
2. Az Atlanti-óceán melléktengerei 158
a) Északi Jeges-tenger 158
b) Északi-tenger 161
c) Balti-tenger 163
d) Földközi-tenger 166
e) Az Atlanti-óceán Ny-i (amerikai) melléktengerei 174
3. Indiai-óceán 175
4. Az Indiai-óceán melléktengerei 180
a) Vörös-tenger 180
b) Perzsa- (Arab) öböl 182
c) Andaman-tenger 183
5. Csendes-óceán 183
6. Csendes-óceán melléktengerei
B) GAZDASÁGI FÖLDRAJZI RÉSZ
I. A TENGERI ÁRUFORGALOMBAN SZEREPLŐ TÖMEGÁRUK FŐ SZÁLLÍTÁSI ÚTIRÁNYAI 193
1. A növényi eredetű nyersanyagok útirányai 193
2. Az ásványi eredetű nyersanyagok útirányai 199
II. A FÖLD FONTOSABB TENGERHAJÓZÁSI ÚTVONALAI 205
1. Atlanti-óceán 205
a) A Nyugat-Európa - Észak-Amerika közötti tengerhajózási útvonal 205
b) A Nyugat-Európa - Mexicoi-öböl közötti tengerhajózási útvonal 207
c) A Nyugat-Európa - Panama-csatorna közötti tengerhajózási útvonal 208
d) Az USA - Dél-Amerika K-i partjai közötti tengerhajózási útvonal 209
2. Indiai-óceán 210
a) A Japán - Európa közötti tengerhajózási útvonal 210
b) Az Ausztrália - Cape Town - Európa közötti tengerhajózási útvonal 212
3. Csendes-óceán 213
a) A Panamá - San Francisco - Japán közötti tengerhajózási útvonal 213
b) A Panamá - Honolulu - Japán közötti tengerhajózási útvonal 214
c) A Panamá - Ausztrália (Új-Zéland) közötti tengerhajózási útvonal 215
III. A KIKÖTÖK FÖLDRAJZA 217
1. A Földközi-tenger és melléktengereinek kikötői 217
Románia 217
Szovjetunió 218
Törökország 222
Bulgária 222
Ciprus 226
Szíria 226
Libanon 227
Izrael 228
Egyesült Arab Köztársaság 229
Líbia 230
Tunézia 231
Algéria 232
Marokkó 233
Spanyolország 234
Franciaország 236
Olaszország 238
Jugoszlávia 247
Albánia 249
Görögország 249
2. Az Atlanti-óceán kikötői 251
Spanyolország 251
Portugália 252
Franciaország 255
Egyesült Királyság 260
Írország 269
Belgium 270
Hollandia 272
Német Szövetségi Köztársaság 274
Dánia 276
Német Demokratikus Köztársaság 279
Lengyelország 279
Szovjetunió 281
Finnország 282
Svédország 283
Norvégia 286
Island 288
Grönland 290
Canada 290
Amerikai Egyesült Államok 292
Mexico 297
Belize 298
Guetemala 298
Honduras 298
Nicaragua 298
Costa Rica 298
Panamá 299
Cuba 299
Jamaica 299
Hispaniola 300
Puerto Rico 300
Kis Antillák 300
Bermudák 301
Columbia 301
Venezuela 302
Guayana 303
Surinam 303
Francia-Guayana 303
Brazília 303
Uruguay 307
Argentína 307
Dél-afrikai Köztársaság 309
Namíbia 309
Angola 310
Zaire 310
Kongó Köztársaság 311
Gabon 311
Kamerun 311
Nigéria 312
Bénin 313
Togo 313
Ghana 313
Elefántcsontpart 314
Libéria 314
Sierra Leone 315
Guinea 315
Bissau-Guinea 315
Gambia 316
Szenegál 316
Mauritánia 316
Nyugat-Szahara 317
Marokko 317
3. Az Indiai-óceán kikötői 319
Dél-afrikai Köztársaság 319
Mocambique 320
Malgas Köztársaság 321
Tanzánia 322
Kenya 323
Szomália 324
Etiópia 325
Szudáni Köztársaság 325
Egyesült Arab Köztársaság 326
Jordánia 326
Szaud Arábia 327
Jemen 327
Demokratikus Jemen 327
Ománi Köztársaság 328
Abu Dhabi 328
Szaúd-Arábia 329
Kuwait 329
Irak 329
Irán 330
Pakisztán 331
India 331
Sri Lanka 333
Banglades 335
Burma 335
Thaiföld 336
Malaysia 336
Singapore 336
Indonézia 337
Ausztrália 337
4. A Csendes-óceán kikötői 340
Ausztrália 340
Új-Guinea 341
Indonézia 342
Fülöp-szigetek 343
Thaiföld 344
Kambodzsa 344
Vietnam 344
Kína 345
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 347
Koreai Köztársaság (Dél-Korea) 347
Japán 348
Szovjetunió 351
Alaska 351
Canada 352
Amerikai Egyesült Államok 352
Mexico 354
Guatemala 355
Salvador 355
Honduras 355
Nicaragua 355
Costa Rica 355
Columbia 355
Ecuador 356
Peru 357
Chile 358
Óceánia 359
Új-Zéland 360

Témakörök

Kuruc Andor

Kuruc Andor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kuruc Andor könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem