Előszó
A FÖLDMÉRÉSTAN FOGALMA ÉS FELADATA
Korábbi tanulmányainkból már tudjuk, hogy a síkidom számtalan pontból áll, akárcsak a Föld felszíne is. Ha Földünk egyes pontjainak helyét és fekvését meg...
Tovább
Előszó
A FÖLDMÉRÉSTAN FOGALMA ÉS FELADATA
Korábbi tanulmányainkból már tudjuk, hogy a síkidom számtalan pontból áll, akárcsak a Föld felszíne is. Ha Földünk egyes pontjainak helyét és fekvését meg akarjuk határozni, akkor mérést kell végeznünk. A földi pontok rendszerint nem egyes önálló pontok, hanem valamely síkidomnak, pl. háromszögnek, négyszögnek, sokszögnek stb.-nek egyes jellemző pontjai, amelyeket alakjelző pontoknak nevezünk, mert megadják a síkidom alakját, s ha ezeknek helyzete ismeretes, akkor a síkidom meghatározott.
A pontok meghatározása történhet vagy a Föld tengelyeire vonatkoztatva vagy egyes pontokra vonatkoztatva. Ha a földi pontokat a Föld tengelyeire vonatkozólag határozzuk meg, akkor abszolút helymeghatározásról van szó; ha pedig a pontokat egymáshoz viszonyítva határozzuk meg, akkor relatív (viszonylagos) helymeghatározásról beszélünk. Mi relatív meghatározást végzünk, tekintve, hogy kisebb terjedelmű területen hajtunk végre méréseket.
Földi pontok helyzetének meghatározásához ismernünk kell mindazokat a műszereket, eszközöket és mérési módokat (módszereket), melyek a mérés végrehajtásához szükségesek. A mérési módszerek, eszközök, valamint a mérési műszerek megismertetésével a földméréstan (geodézia) foglalkozik.
A földméréstan két csoportba osztható: alsó földméréstanra, és felső földméréstanra. Az előbbi a kisebb terjedelmű (helyi) méréseket, az utóbbi a nagyobb terjedelmű (országos) méréseket öleli fel.
Mi középiskolai tanulmányaink folyamán a mérési műszerekkel, eszközökkel, valamint a mérési módokkal, általában az alsó földméréstan anyagával fogunk megismerkedni.
A mérőműszerek elmélete, a mérési eljárások és a mért adatok kidolgozása egyaránt a matematika szabályain alapszik, ezért a földméréstan mint tudomány, a matematika mint alaptudomány ismereteit tételezi fel.
Vissza