Fókuszban a neurológia és a pszichiátria

Tartalom

Kiadói oldal II
Szerzők, lektorok III
Tartalomjegyzék VII
Szerkesztői előszó XV
Előszó a neurológiai fejezetekhez XVII
Előszó a pszichiátriai fejezetekhez XIX
A könyvben használt rövidítések jegyzéke XXI
A bizonyítékok erejének és az ajánlások szintjének besorolása XXV

Neurológia
I. AZ EPILEPSZIA KEZELÉSE 3
1.1 Az epilepszia jellemzői és osztályozása 4
1.2 Az epilepszia kezelése 5
1.2.1 Életkori, biológiai sajátosságok az epilepszia kezelésekor 6
1.2.2 Az antiepileptikumok farmakológiai tulajdonságai 7
1.2.3 Az epilepszia egyes formáinak kezelése 10
1.3 Hatóanyagok felosztása 12
I.3.1 Az antiepileptikumok csoportosítása 12
II. PARKINSON-KÓR ÉS EGYÉB MOZGÁSZAVAROK GYÓGYSZEREI 27
2.1 Parkinson-kór jellemzése és a kezelésben használt dopaminerg gyógyszerek 28
2.1.1 Dopamin substitutio, levodopa kezelés 28
2.1.2 Adamantán származékok 31
2.1.3 Dopamin agonisták 32
2.1.4 MAO-B gátlók 34
2.1.5 Egyéb dopaminerg szerek (COMT gátlók) 35
2.1.6 Anticholinerg szerek 37
2.1.7 Neuroprotektív kezelés 38
2.1.8 A Parkinson-kór egyéb, nem kardinális tüneteinek kezelése 38
2.1.9 Sebészi eljárások 39
2.1.10 Kezelési javaslatok életkor szerint 39
2.1.11 Egyéb extrapyramidalis betegségek gyógyszerei 40
III. SCLEROSIS MULTIPLEX 43
3.1 A sclerosis multiplex etiológiája és kezelése 44
3.1.1 Akut exacerbatio kezelése 45
3.1.2 A betegség progressziójának mérséklése 47
3.1.3 Sclerosis multiplex tüneteinek kezelése 53
IV. A FÁJDALOM KEZELÉSE 60
4.1 Migrén és tenziós típusú fejfájás 60
4.1.1 A migrén etiológiája és tünetei 60
4.1.2 A migrén kezelésének irányelvei 60
4.1.3 A tenziós típusú fejfájás 68
4.2 A neuropátlás fájdalom 73
4.2.1 A neuropátiás fajdalom osztályozása 74
4.2.2 Anatómia és kórélettan 75
4.2.3 Tünetek 76
4.2.4 A neuropátiás fájdalom kezelésének irányelvei 77
4.2.5 Kezelési stratégiák különböző kórképekben 79
4.3 Egyéb fájdalom szindrómák 83
4.3.1 A fájdalom etiológiája, anatómiája 84
4.3.2 A fájdalomérzet szubjektív oldala 86
4.3.3 A fájdalom típusai 87
4.3.4 A fájdalom következményei 94
4.3.5 A fájdalmak csillapítása 94
4.3.6 A fájdalomcsillapítók hatástani csoportok szerint 95
4.3.7 Adjuváns terápiás lehetőségek 110
4.3.8 A tumoros fájdalmak és kezelésük 113
V. SZÉDÜLÉS-VERTIGO KEZELÉSE 115
5.1 A szédülés okai, tünetei 116
5.1.1 Perifériás eredetű vertigot okozó fontosabb betegségek 117
5.1.2 Centrális eredetű vertigot okozó fontosabb központi idegrendszeri betegségek 117
5.2 A vertigo neurokémiája 117
5.3 A vertigo gyógyszeres kezelési elvei 118
5.3.1 A vertigo kezelésében alkalmazott gyógyszerek 119
5.3.2 Vestibuláris szuppresszáns gyógyszerek 119
5.3.3 Hisztaminerg facilitáció - a vestibuláris adaptáció elősegítése 124
5.4 Szédülés és vertigo központi idegrendszeri kórképekben 125
5.4.1 Migrén 125
5.4.2 Epilepszia 126
5.4.3 Sclerosis multiplex 127
5.4.4 Vaszkuláris eredetű szédülés 127
5.4.5 Krónikus agyi hipoperfuzió - következményes szédülékenység, bizonytalanságérzés, egyensúlyzavar 127
5.4.6 Időskori szédülés 129
5.4.7 Pszichogén szédülés 129
VI. ISCHAEMIÁS STROKE 131
6.1 Az akut stroke típusai, tünetei 132
6.2. Farmakoterápiás eljárások a stroke kezelésére és megelőzésére 133
6.2.1 Szempontok a kezelés eredményességének megítélésére 138
6.2.2 Elsődleges prevenció 138
6.2.3 Akut stroke ellátás 179
6.2.4 Másodlagos prevenció 189
VII. AGYI VÉNÁS KERINGÉSI ZAVAROK 193
7.1 Agyi vénás thrombosis 194
7.1.1 Az agyi vénás thrombosisok hátterében álló okok 194
7.1.2 Az agyi vénás thrombosisok gyakorisága 194
7.1.3 Agyi vénás thrombosisok diagnosztizálása 194
7.1.4 Az agyi vénás thrombosisok kezelése 195
7.2 Az agyi vénás thrombosisok kezelésében használt gyógyszerek 195
7.2.1 Antikoaguláns szerek 195
7.2.2 Ozmotikus diuretikumok 196
7.2.3 Corticosteroidok 196
7.2.4 Carboanhydrase bénítók 196
7.2.5 Antiepileptikumok 196
7.3 Status epilepticus kezelése 198
VIII. CEREBROVASZKULÁRIS BETEGSÉGEKHEZ TÁRSULÓ KOGNITÍV- ÉS
HANGULATZAVAROK 201
8.1 A post-stroke depresszió és kezelése 202
8.2 A vaszkuláris (stroke következtében kialakuló) demencia 202
8.2.1 Vaszkuláris demencia klinikai és pathológiai diagnózisa: NINDS-AIREN kritériumok 204
8.2.2 Vaszkuláris demencia klinikai diagnózisa: DSM-IV kritériumok 204
8.2.3 Vaszkuláris demencia klinikai diagnózisa, a Hachinski-skála 204
8.3 A vaszkuláris demencia kezelése 204
8.3.1 Prevenció 204
8.3.2 Kezelés 205
8.4 A kevert típusú dementia kezelése 205
IX. PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZERI- ÉS IZOMBETEGSÉGEK (MYASTHENIA,
NEUROPATHIÁK) 207
9.1. Myasthenia gravis 208
9.1.1 A myasthenia gravis kialakulása 208
9.1.2 Klinikai tünetek 208
9.1.3 A myasthenia gravis kezelése 208
9.1.4 Gyógyszerek okozta rosszabbodás myasthenia gravisban 214
9.2 Neuropathiák 215
9.2.1 Guillain-Barré szindróma és variánsai 215
9.2.2 Krónikus Gyulladásos Demyelinisatiós Polyneuropathia 215
9.3 A perifériás neuropathiák kezelése 216
9.3.1 A betegség természetes lefolyását befolyásoló terápia 216
9.3.2 Plasmapheresis 216
9.3.3 Nagydózisú, intravénás immunglobulin (IvIg) 217
9.3.4 Corticosteroid 219
9.3.5 Azathioprin 220
9.3.6 Cyclophosphamid 220
9.3.7 Cyclosporin 220
9.3.8 Thiamin 220
9.3.9 B12 vitamin 221
X. GYULLADÁSOS KÓRKÉPEK (ENCEPHALITIS, MENINGITIS) 223
10.1 Encephalitisek 224
10.1.1 Herpes simplex encephalitis 225
10.1.2 Kullancsencephalitis 225
10.2 Encephalitisek kezelése 225
10.3 Meningitisek 225
10.3.1 Meningitis purulenta 226
10.3.2 Meningitis lymphocytica 231
10.3.3 Subakut meningitis szindróma 231
10.3.4 Meningitis basilaris tuberculosa 231
10.3.5 Meningitis - ritkább kórokozók 231
10.4 Neuroinfekciókban alkalmazott antimikróbás szerek 231
10.5 Mit tegyen a beteget először észlelő orvos, ha neuroinfekcióra gondol 235
XI. ALVÁSZAVAROK (NEUROLÓGIAI VONATKOZÁSOK) 237
11.1 Az alvás-ébrenléti zavarok diagnosztikájának sajátos vonásai 238
11.1.1 A rövid távú és krónikus alvás-ébrenléti zavarok 238
11.1.2 Az obstruktív alvási apnoe és a felső légúti rezisztencia szindróma 239
11.2 A nyugtalan láb és a periodikus lábmozgászavar 240
11.2.1 Az RLS és PLMD kezelése 242
11.3 A narcolepsia jellemzői 246
11.3.1 A narcolepsia jellemző tünetei 247
11.3.2 Tüneti narcolepsia és diagnosztikai tévedések lehetősége 248
11.3.3 A narcolepsia ellátása 248
XII. FARMAKOTERÁPIA A NEUROREHAJBILITÁCIÓBAN 251
12.1 A rehabilitáció, neurorehabilitáció fogalma 252
12.2 Spaszticitás 252
12.2.1 A spaszticitás típusa és mértéke 253
12.2.2 A spaszticitás kezelése 253
12.3 Beszédzavarok 255
12.3.1 Beszédzavarok kezelése 255
12.4 Nyelészavarok 255
12.4.1 Nyelészavarok kezelése 255
12.5 Depresszió 256
12.5.1 Depresszió kezelése 256
12.6 Agyi keringésre ható szerek 257
12.7 Heterotop ossificatio 257
12.8 Általános megfontolások 258

PSZICHIÁTRIA
I. AZ ALVASZAVAROK GYÓGYSZERES KEZELÉSE 263
1.1 Az inszomnia 264
1.2 Az inszomnia kezelése 265
1.2.1 A primer inszomniák gyógyszeres kezelése 265
1.3 Egyéb nem altatószerként törzskönyvezett gyógyszerek használata alvászavarokban 274
1.3.1 Antipszichotikumok 274
1.3.2 Antihisztaminok 274
1.3.3 Benzodiazepin típusú anxiolitikumok 274
1.3.4 Antidepresszívumok 274
1.4 Az inszomniák kezelésének sajátságai időskorban 275
1.5 Inszomnia pszichiátriai betegségekben 276
1.5.1 Szorongásos zavarok 276
1.5.2 Hangulatzavarok és inszomnia 276
1.5.3 Szkizofrénia 278
1.6 Pszichoaktív szer abúzus 278
1.6.1 Demencia és zavartsági állapotok 278
1.6.2 A cirkadián ritmus zavarai 278
1.6.3 CRZ késleltetett alvás fázis - típus 278
1.7 CRZ időzóna-típus (jet lag) 279
1.7.1 CRZ váltott műszak típus 279
1.7.2 Paraszomniák 279
1.7.3 Alvajárás és alvási rémület zavar 279
1.7.4 Lidérces álom zavar 279
1.7.3 REM viselkedés-zavar 279
1.7.4 Alvási paralízis 280
II. A SZORONGÁSOS ZAVAROK GYÓGYSZERES KEZELÉSE 281
2.1 Az alkalmi, átmeneti vagy tüneti szorongás kezelése 282
2.1.1 Szorongásoldásra használt hatóanyagok csoportosítása 282
2.1.2 Korszerű, elsőként választandó szerek 282
2.1.3 Speciális indikációban szorongáscsökkentésre használt szerek 290
2.1.4 Egyéb szerek 291
2.2 A szorongásos zavarok felosztása és kezelésük általános szempontjai 293
2.2.1 Pánikbetegség és farmakoterápiája 295
2.2.2 A pánikbetegség kezelésének menete 297
2.2.3 Specifikus fóbia 298
2.2.4 Generalizált szorongásos zavar 298
2.2.5 A szociális fóbia 302
2.2.6 Kényszerbetegség 305
2.2.7 Poszttraumás stresszbetegség 308
III. A PSZICHOTIKUS KÓRKÉPEK GYÓGYSZERES KEZELÉSE 311
3.1 A pszichózis definíciója 312
3.2 A szkizofrénia jellemzői és diagnosztikus kritériumai 312
3.2.1 A szkizofrénia altípusai és elkülönítése más pszichotikus kórképektől 313
3.3 Az antipszichotikus kezelésről általában 314
3.3.1 Az antipszichotikus kezelés alapelvei 314
3.4 Az antipszichotikumok hatástani felosztása 322
3.4.1 Első generációs szerek 322
3.4.2 Második generációs (atípusos) szerek 331
3.4.3 Pszichotikus betegségekben is alkalmazott hangulatstabilizáló szerek 338
IV. A DEPRESSZIÓK GYÓGYSZERES KEZELÉSE 341
4.1 A depresszió definíciója, jellemzése 342
4.2 Legfontosabb szempontok a depressziós epizód kezelésének megkezdése előtt 343
4.3 A depresszió kezelése 343
4.3.1 A depressziós epizód akut terápiás fázisa 343
4.3.2 A depressziós epizód fenntartó terápiás fázisa 345
4.3.3 A depressziós epizód profilaktikus terápiás fázisa 345
4.4 Antidepresszívumok 346
4.4.1 Napjainkban használatos AD-k 346
4.4.2 A depressziós epizód kiegészítő kezelési lehetőségei 366
4.5 Depresszió kezelése más pszichiátriai betegség együttes fennállása esetén 366
4.5.1 Szorongásos zavarok 366
4.5.2 Alkohol/drog abúzus/dependencia 367
4.5.3 Időskori depresszió 367
4.5.4 A depresszió kezelése szomatikus betegség fennállása esetén 367
4.5.5 Terhesség és szoptatás alatt fennálló depresszió 367
4.6 Terápiarezisztencia 368
4.7 Költséghatékonyság 368
V. A MENTÁLIS HANYATLÁS GYÓGYSZERES KEZELÉSE 371
5.1 A mentális hanyatlás definíciója, jellemzése 372
5.2 A megelőzéstől a gyógyításon át a gondozásig 377
5.2.1 A mentális hanyatlás aetiopathogenesise és kockázati tényezői 377
5.2.2 A kezelés fő területei, célkitűzései és hatékonysága megállapítása 379
5.2.3 A gyógykezelés repertoárja 380
5.2.4 A demencia neuropszichiátriai tüneteinek (BPSD) kezelése 380
5.2.5 A kognitív tünetek farmakoterápiája 382
5.2.6 Demencia ellenes szerek 387
5.2.7 Egyéb demenciaellenes terápiák (neuroprotekció) 392
5.2.8 Egyéb kezelési lehetőségek napjainkban és a közeljövőben 392
5.3 Gondozás 393
5.4 összefoglalás 393
VI. A DEPENDENCLÁK KEZELÉSE 395
6.1 A drogfüggőség 396
6.1.1 A függőségek („szenvedélybetegségek") mint mentális zavarok 396
6.1.2 A drogfüggőség meghatározása 396
6.1.3 A drogfüggőség jellemzői 396
6.1.4 A drogfüggőség diagnózisa 398
6.1.5 A drogfüggőség kezelése 399
6.1.6 Hatóanyagok felosztása 400
6.1.7 Költséghatékonyság 409
6.2 Az alkoholfüggőség 412
6.2.1. Az alkoholfüggőség jellemzői 412
6.2.2 Az alkoholfüggőség diagnózisa 413
6.2.3 Az alkoholfüggőség kezelése 414
6.2.4 A hatóanyagok felosztása 414
6.2.5 Költséghatékonyság 419
6.3 A nikotinfüggőség 421
6.3.1 A nikotinfüggőség jellemzői 422
6.3.2. A kémiai szerfüggőség diagnózisa 422
6.3.3 A nikotinfüggőség kezelése 423
6.3.4 A hatóanyagok felosztása 423
6.3.5 Költséghatékonyság 428
VII. FARMAKOTERÁPIA A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGPSZICHIÁTRIÁBAN 431
7.1 A pszichofarmakonok gyermekkori alkalmazása 432
7.1.1 A pszichofarmakonok gyermekkori alkalmazásának speciális kérdései 432
7.2 Pszichofarmakonok alkalmazási területei gyermekkorban 433
7.2.1 Jellegzetesen gyermekkori mentális zavarok 433
7.2.2 Pszichiátriai kórképek gyermekkori kezdettel 433
7.2.3 Tüneti kezelés, akut beavatkozások 433
7.3 Hatóanyagcsoportok szerinti felosztás 434
7.3.1 Pszichostimulánsok 434
7.3.2 Antidepresszívumok 436
7.3.3 Antipszichotikumok 436
7.3.4 A hangulatstabilizáló szerek 436
7.3.5 Anxiolitikumok 436
7.3.6 Adrenerg szerek 436
7.3.7 Egyéb központi idegrendszerre ható szerek 437
7.3.8 Egyéb hatóanyagok 437
7.3.9 A preventív alkalmazás 438
7.3.10 Összefoglalás 438
7.4 Az egyes gyermekpszichiátriai kórképek kezelése 438
7.4.1 Az autizmus és az autizmus spektrum zavarok gyógyszeres kezelése 438
7.4.2 A gyermekkori figyelemhiányos-hiperkinetikus zavar kezelése 440
7.5 Magatartászavarok 442
7.5.1 A magatartászavarok jellemzői 442
7.5.2 A magatartászavarok terápiája 442
7.6 Tic-Tourette szindróma 443
7.6.1 Tic-Tourette szindróma jellemzői 443
7.6.2 Tic-Tourette szindróma kezelése 443
7.7 A gyermekkori depresszió 444
7.7.1 A gyermekkori depresszió jellemzése 444
7.7.2 A gyermekkori depresszió kezelése 444
7.8 A gyermekkori kényszerbetegség 445
7.8.1 A gyermekkori kényszerbetegség jellemzői 445
7.8.2 A gyermekkori kényszerbetegség kezelése 445
7.9 A gyermeki agresszivitás gyógyszeres kezelése 446
VIII. GYÓGYSZERES ÉS NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSEK A PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓBAN 449
8.1 Medikáció 450
8.2 Nem-gyógyszeres (pszichoszociális) beavatkozások 450
8.3 A pszichiátriai rehabilitáció során használt készítmények 452
8.3.1 Antipszichotikumok 452
8.3.2 Gyógyszerelhagyás 453
8.4 A pszichiátriai rehabilitáció során (is) alkalmazott hatóanyagok 453
8.4.1 Antipszichotikumok 453
8.4.2 Anxiolitikumok 455
8.4.3 Antidepresszívumok 456
8.4.4 Hangulatstabilizálók (fázis-profilaktikumok) 457
8.4.5 Antikolinerg szerek 457
8.5 Farmakoterápiás szempontok az egyes pszichiátriai zavarok rehabilitációjában 457
8.5.1 A szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok 457
8.5.3 Paranoid (deluzív) zavar 460
8.5.4 Akut és átmeneti pszichotikus zavarok 460
8.5.5 Szkizoaffektív zavarok 460
8.5.6 Pszichoaktív szer okozta pszichotikus zavarok 462
8.5.7 Affektív zavarok 462
8.5.8. Bipoláris zavarok 463
8.5.9 Pszichoaktív szer okozta hangulatzavar 463
8.5.10 Kényszeres zavar 464
8.5.11 Demenciák, amnesztikus és kognitív zavarok 464
8.5.12 Pszichoaktív szerekkel kapcsolatos zavarok 465
8.5.13 Személyiségzavarok 465
INDEX (Készítmények, hatóanyagok szerint) 467-477

Témakörök