Fogyasztói magatartás

Tartalom

Előszó 9
Köszönetnyilvánítás 10
Bevezetés 11
I. rész. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁST BEFOLYÁSOLÓ
TÁRSADALMI TÉNYEZŐK 15
1. A kultúra és az értékek 17
1.1. A kultúra 17
1.1.1. A kultúra fogalma 17
1.1.2. A kultúra dimenzióinak mérése 19
1.1.3. A kultúra jellemzői 29
1.2. A kulturális értékek 33
1.2.1. Az értékkoncepció meghatározása 33
1.2.2. Az értékek megkülönböztetése más koncepcióktól 35
1.2.3. Az értékek és a fogyasztói magatartás kapcsolata 36
1.2.4. Az értékek mérése 43
1.2.5. Az értékek dinamikája és változása 49
2. Társadalmi szerkezet, életstílus 53
2.1. A társadalmi rétegződés 53
2.1.1. A társadalmi rétegződés mérése 56
2.1.2. A társadalmi osztály és a fogyasztói magatartás 58
2.1.3. A társadalmi osztálytól az életstíluscsoportokig 60
2.2. Életstílus 63
2.2.1. Az életstílus fogalmának eredete 63
2.2.2. Az életstílus-kutatások módszertana 65
2.2.3. Magyarországi életstílus-vizsgálatok 76
2.2.4. Életstílus-kutatások felhasználási területei 88
3. A csoport és a referenciacsoport 90
3.1. A fogyasztói magatartást meghatározó társadalmi és csoporthatások. 91
3.1.1. Csoportdinamika és fogyasztói magatartás 92
3.2. A referenciacsoport 93
3.2.1. A referenciacsoportok típusai 94
3.2.2. A konformitás, a csoporttal való azonosulás típusai 97
3.2.3. A csoportos befolyás fajtái 99
3.2.4. A referenciacsoportok befolyása a termékek és márkák
választására 101
3.3. Személyes befolyás 104
3.3.1. Véleményvezetők 105
3.3.2. Piacszakértők (market maven) 109
3.4. Szerepek 109
3.5. Státus 111
3.6. Az innováció terjedése 111
4. Család és háztartás 116
4.1. A háztartás fogalma, funkciói, szerkezete 117
4.1.1. Családformálódás, háztartásszerkezet, családstruktúra 118
4.1.2. A magyar háztartások kiadási szerkezete 120
4.2. Döntési szerepek a családban 129
4.3. Családi életciklus 132
4.4. A gyermek mint célcsoport 138
4.4.1. A gyerekek mint önálló fogyasztók 139
4.4.2. A gyerek mint befolyásoló 140
4.4.3. A gyerekek mint a jövő piaca 142
4.4.4. A gyerekek és a reklámok 144
II. rész. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁST BEFOLYÁSOLÓ
PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK 149
5. A percepció 151
5.1. A percepció meghatározása 151
5.2. Az abszolút, a végső és a különbségi küszöb 154
5.3. Az észlelés szelektivitása és a figyelem 157
5.3.1. A figyelem felkeltését befolyásoló külső tényezők 158
5.3.2. A figyelemre ható belső tényezők 163
5.4. A percepció rendező elvei 165
5.5. Szubliminális percepció 170
5.6. A percepciós folyamat marketingszempontból fontos területei 172
5.6.1. A fogyasztók árészlelése 172
5.6.2. A származási ország hatása 174
5.6.3. Márkaimázs és pozicionálás: észlelési térkép 176
6. Tanulási elméletek 179
6.1. A tanulás fogalma 179
6.2. A tanulás tényezői 180
6.2.1. Asszociáció 180
6.2.2. Megerősítés 181
6.2.3. Motiváció 181
6.3. Inger-válasz (S-R) elméletek 182
6.3.1. Klasszikus kondicionálás 182
6.3.2. Operáns kondicionálás 185
6.4. A kognitív tanulási elméletek 190
6.5. A tanulás és az agyféltekék működése 192
6.6. Memória és felejtés 194
6.6.1. A memória 194
6.6.2. A felejtés 196
6.7. A vásárló tanulási sebessége 197
7. Motiváció és személyiség 198
7.1. Motiváció 198
7.1.1. A motiváció fogalma és a motívumok osztályozása 199
7.2. Motivációs elméletek 203
7.2.1. Maslow motivációs elmélete 204
7.2.2. McClelland motivációs elmélete 206
7.2.3. Murray motivációs elmélete 208
7.2.4. Motivációs konfliktus 209
7.3. Motivációkutatások 210
7.3.1. Motivációkutatás a marketingben 211
7.4. A személyiség 212
7.4.1. Freud pszichoanalitikai elmélete 214
7.4.2. A neofreudi elmélet 217
7.4.3. Murray személyiségelmélete 218
7.4.4. Allport „traits"- (vonás/tulajdonság) elmélete 219
7.4.5. Cattel „faktor trait"--elmélete 220
7.4.6. Az énkép-elmélet 221
7.4.7. A standardizált személyiségtesztek és a fogyasztói magatartás-kutatások 225
7.4.8. Márkaszemélyiség 225
7.5. Az érzelmek szerepe 228
8. Az attitűd 232
8.1. Az attitűd fogalma és elméleti megalapozása 232
8.1.1. A különböző attitűddefiníciók közös vonásai 233
8.1.2. Az attitűd többdimenziós felfogása 234
8.2. Az attitűd jellemző vonásai 236
8.3. Az attitűd funkciói 237
8.4. Az attitűd és a sztereotípiák kialakulása 240
8.5. Az attitűd kialakításának forrásai 242
8.6. Az attitűd és a magatartás 245
8.7. Az attitűd mérése 246
8.8. Az attitűd megváltoztatása 253
III. RÉSZ. A VÁSÁRLÁSI DÖNTÉSI FOLYAMAT, FOGYASZTÓVÉDELEM, A VÁSÁRLÓI MAGATARTÁS MODELLJEI 255
9. A vásárlási döntési folyamat 257
9.1. A vásárlói döntések típusai 258
9.2. A vásárlási döntési folyamat szakaszai 262
9.2.1. Problémafelismerés 262
9.2.2. Információkeresés és -értékelés 263
9.2.3. Az értékelés és választás szakasza 269
9.2.4. Üzletválasztás és vásárlás 274
9.2.5. Vásárlás 284
9.2.6. Vásárlás utáni folyamatok 287
10. Fogyasztóvédelem 292
10.1. A fogyasztóvédelem alapfogalmai 292
10.2. A fogyasztóvédelmi szabályozás fejlődése 295
10.2.1. Fogyasztóvédelem az Európai Unióban 296
10.2.2. A fogyasztóvédelem kialakulása Magyarországon 297
10.3. A fogyasztóvédelem jelenlegi szabályozása Magyarországon 299
10.3.1. A fogyasztóvédelem legfontosabb szervei 299
10.3.2. Fogyasztóvédelmi jogharmonizáció az Európai Unióval 301
10.3.3. A fogyasztóvédelem előtt álló feladatok 309
11. A vásárlói magatartás modelljei 311
11.1. A Nicosia-modell 311
11.2. A Howard-Sheth-modell 313
11.3. Az Engel-Blackwell-Miniard-modell 316
11.4. Sheth családi döntéshozatali modellje 318
11.5. Hoffmann családi döntéshozatali modellje 320
11.6. A fogyasztói értékek Sheth-Newman-Gross-modellje 322
Irodalom 327
A szerzőről 339

Témakörök