Foglalkoztatáspolitika

Előszó

Részlet a tartalomból:
A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG ÁLLAPOTJELZŐI
A munkaerő-piac a korszerű piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen, szerves alkotóeleme. Fogalma tömören úgy határozható meg, mint a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. Ezen belül két fontos kategóriát lehet megkülönböztetni: a munkaerő-keresletet és a munkaerő-kínálatot. Munkaerő-keresleten általában azt értjük, hogy a gazdaság közvetlen szereplői egy meghatározott időszakban milyen létszámú és összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Ez a vevők oldala, amit a munkáltatók jelenítenek meg. Az eladói oldalt képviseli a munkaerő-kínálat, vagyis azok a munkavállalók, akik dolgoznak, illetve záros határidőn belül szeretnének munkába állni.
1. GLOBÁLIS EGYENSÚLYHIÁNY, MINT A MUNKAERŐPIAC NORMÁL ÁLLAPOTA
A munkaerő-piacon mindig bizonyos mennyiségű és összetételű munkaerő-kereslet áll szemben meghatározott számú és struktúrájú munkaerő-kínálattal. Amennyiben a kereslet összességében meghaladja a kínálatot, globális túlkeresletről, ellenkező esetben pedig globális túlkínálatról beszélünk. Akárcsak más piacokon, a munkaerő-piacon is a „rövidebb oldal" elve érvényesül. Globális munkaerő-túlkereslet közepette a munkaerő-kínálat, globális túlkínálat közepette a kereslet nagysága szab végső határt a foglalkoztatásnak. Továbbá, globális túlkereslet közepette a betöltendő munkahelyek és a betöltésükre alkalmas dolgozók egymásra találásához szükséges erőfeszítések inkább a vevőkre (a munkáltatókra), globális túlkínálat közepette inkább az eladókra (munkavállalókra) hárulnak. A kereslet és a kínálat egymáshoz való viszonyától, azaz a munkaerő-piac egyensúlyi állapotától függően változik az is, hogy a piac két oldala közül melyik alkupozíciója erősebb a foglalkoztatás feltételinek alakításában. A munkaerő iránti globális túlkereslet a munkavállalók, a globális túlkínálat a munkáltatók alkupozícióját erősíti.
Azt az állapotot, amikor a gazdaságban a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat akár rövid időszakra is - globálisan és struktúráját tekintve egyaránt - megegyezik, munkaerő-piaci egyensúlynak nevezzük. Vissza