A helyi önkormányzatok

Tartalom

ELŐSZÓ 5
I. fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL ÁLTALÁBAN
(Elvárás vagy realitás?) 7
1. Az önkormányzás jelentéstartalma 9
2. Az önkormányzati funkciók erősödése 13
3. Átpolitizálódó önkormányzatok 14
4. Az önkormányzati működés előfeltételei
a Helyi Önkormányzatok Európai Kartája tükrében 16
4.1. Magyary Zoltán által megkülönböztetett szervezési
elvek 16
4.2. Az önkormányzati működés előfeltételei 18
4.2.1. A jogi személyiség kérdése 19
4.2.2. Az önkormányzati hatáskörök sérthetetlensége 20
4.2.3. Az önkormányzat gazdasági önállósága 21
4.2.4. Önállóság a településfejlesztésben 24
4.2.5. A helyi jogalkotási hatalom kérdése 26
5. A magyar szabályozás főbb jellemzői 28
5.1. Az önkormányzatok alkotmányi szabályozása.
De lege lata és de lege ferenda 28
5.2. Önkormányzati alapjogok 31
5.3. Az alapjogok érvényesülése 31
II. fejezet
A TELEPÜLÉSEK ÉS A TERÜLETEK 35
1. A közigazgatás kapcsolata a településekkel és a területekkel 37
1.1. A település fogalma, definiálása 37
1.1.1. A települések és a közigazgatás kapcsolata 37
1.1.2. A hazai szabályozás differenciáltsága 38
1.1.3. A települések státusának jogi szabályozása 39
1.2. A közigazgatás és a területi egységek viszonyának elemzése - 40
2. A község 43
2.1. A község fogalma 43
2.2. Községszervezés 44
2.2.1. Új község alakításának előfeltételei és szabályai 44
2.2.2. Községegyesítés megszüntetése 46
2.3. A nagyközségi cím használata 47
3. A város 47
3.1. Törekvések a város meghatározására 47
3.2. Nagyközség várossá nyilvánításának kezdeményezése 48
3.3. Községek, városok státusának módosulásai 49
3.4. Főbb szabályok a településnevekkel kapcsolatban 51
3.5. A megyei jogú város 51
4. Az ország területi egységei 52
5. A területszervezési ügyek és eljárások 53
5.1. A területszervezési ügyek 53
5.2. A területszervezési eljárások közös szabályai 54
III. fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELADAT ÉS HATÁSKÖRE 57
1. A feladat- és hatáskör viszonya 59
1.1. A feladat- és hatáskör egymásmellettisége 59
1.2. Hatósági jogkör - hatósági hatáskör 61
1.3. A helyi önkormányzatok köre 61
2. A feladat- és hatáskör-telepítés rendszere 62
2.1. Centralizációs és decentralizációs törekvések 62
2.1.1. Az önkormányzati önállóság értelmezése 63
2.1.2. A közügyek intézése a jogszabályi keretek között 63
2.1.3. A hatáskörök terjedelme és az önállóság 64
2.2. A hatáskör-telepítést befolyásoló jelentősebb körülmények 64
2.3. A feladat- és hatáskörök összetevői 65
3. A helyi önkormányzatokhoz történő feladat - és hatáskör-telepítés szabályai 66
3.1. A helyi közügy fogalma 66
3.2. A feladatkijelölés és hatáskör-telepítés megvalósulási formái 68
3.3. A kötelező és szabadon vállalható feladat- és hatáskörök 68
3.3.1. A kötelezően ellátandó feladatok és hatáskörök 69
3.3.2. Szabadon vállalt feladat- és hatáskörök 70
4. A települési önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai 72
4.1. A törvényi szabályozás településcentrikussága 72
4.2. A kötelező feladatokról 72
4.3. A szabadon vállalt feladatokról 74
4.4. A megyei jogú város és önkormányzatának státusza 77
5. A hatásköri törvény 78
6. A hatáskör gyakorlása és átruházása 80
6.1. Általános kérdések 80
6.2. Az át nem ruházható hatáskörök 82
6.3. Az átruházott hatáskör gyakorlása 84
7. A hatósági feladatok az önkormányzati szervezetben 87
7.1. Az önkormányzati hatósági ügyek intézése 88
7.2. Az államigazgatási hatósági ügyek intézése 90
IV. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ 93
1. Az önkormányzati képviselő jogállása 95
1.1. Az önkormányzati képviselő választása 96
1.1.1. A választójog 96
1.1.2. A választójogosultság nyilvántartása 97
1.1.3. A választókerületek, szavazókörök kialakítása 99
1.1.4. A jelölt ajánlása 100
1.1.5. A szavazás 102
1.1.6. A választás rendszere és az eredmény megállapítása 104
1.1.6.1. Kislistás választás 104
1.1.6.2. Vegyes választási rendszer 104
1.1.6.3. A fővárosi közgyűlés tagjainak választása 105
111.6.4. A megyei közgyűlés tagjainak választása 106
1.1.7. A megüresedett képviselői helyek betöltése 106
1.7.1.1. A listán megüresedett képviselői helyek betöltése 106
1.1.7.2. Időközi választás 107
1.1.7.3. Megismételt választás 107
1.2. Az önkormányzati képviselő testületi tagsága 108
1.3. A képviselői tevékenység érdek-képviseleti jellege 108
1.4. A település egészéért vállalt felelősség 109
1.5. A képviselői megbízatás társadalmi jellege 111
1.6. A képviselői megbízatás és más tisztségek, megbízatások,
járandóságok összeférhetetlensége 112
1.7. A képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége 113
1.8. Az önkormányzati képviselő eskütételi kötelezettsége 114
2. Az önkormányzati képviselő joga és kötelessége 115
2.1. Az önkormányzati képviselő joga 116
2.1.1. Az Ötv. által nevesített képviselői jogok 116
2.1.2. A Ptv. által nevesített képviselői jogok 122
2.1.3. Az Ökjtv. által nevesített képviselői jogok 123
2.2. Az önkormányzati képviselő kötelessége 123
3. A képviselői megbízatás megszűnésének esetei 125
4. A tanácsnok 130
V. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 133
1. Az önkormányzati testület (a képviselő-testület) jogállása,
alakuló ülése, működésének alapdokumentumai 135
1.1. Az önkormányzati testület (a képviselő-testület) jogállása 135
1.2. A képviselő-testület alakuló ülése 138
1.3. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) 144
1.3.1. Jelentősége, megalkotásának kötelezősége 144
1.3.2. Megalkotásának határideje 145
1.3.3. Tartalma 146
1.3.4. Jogforrási jellege 149
1.3.5. Megalkotásának folyamata 150
1.3.6. Szerkezeti tagolása 152
1.4. Az önkormányzati program (ciklusprogram) 154
1.5. A képviselő-testület munkaterve 155
1.6. A képviselő-testület ülésterve 157
2. A képviselő-testület ülésének előkészítése 158
2.1. Az ülés összehívásának szükségessége 158
2.2. A testületi ülés javasolt napirendjének összeállítása 159
2.3. Az előterjesztések elkészítése 160
2.3.1. Az előterjesztők köre 160
2.3.2. Az előterjesztések összeállítása és el(ő)készítése 161
2.3.3. Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények 161
2.4. A meghívandók köre 163
2.5. Az ülés összehívása: a meghívók és az előterjesztések
kiküldése (postázása, kézbesítése) 165
2.6. Az ülés helye, az ülés nyilvánossága 166
2.7. Az ülés technikai feltételeinek biztosítása 168
3. A képviselő-testület ülése 168
3.1. A testületi ülés vezetője 168
3.2. A testület ülésének határozatképessége 169
3.3. Az ülés megnyitása, a résztvevők köszöntése 171
3.4. A jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése (felkérése) 171
3.5. Az ülés elnöksége 172
3.6. Az ülés napirendjének megállapítása 172
3.6.1. Általános szabályok 172
3.6.2. Kivételes szabályok 174
3.6.3. A tárgysorozat témasorrendjének meghatározása 176
3.6.4. A napirend meghatározásának eltérő szabályai
az egyes ülések típusa szerint 177
3.7. Napirend előtti kérdések 178
3.8. Az egyes napirendek tárgyalása 179
3.8.1. A tanácskozás résztvevői 179
3.8.2. A tanácskozás rendjének fenntartása 179
3.8.3. A tanácskozás (a napirendek tárgyalásának) vezetése 180
3.9. A szavazás elrendelése 182
3.10. A képviselő-testület határozata 186
3.10.1. Önkormányzati hatósági ügyben hozott testületi határozatok 187
3.10.2. Önkormányzati (nem hatósági) ügyben hozott
testületi határozatok 191
3.10.3. A képviselő-testület ügyrendi kérdésekben hozott határozatai 192
3.10.4. Sajátos elnevezésű testületi határozatok 192
3.10.5. A képviselő-testület határozatával szemben
támasztott tartalmi-formai követelmények;
a határozatok megjelölése 193
4. Az önkormányzati rendelet 197
4.1. Az önkormányzati rendeletalkotás keretei 197
4.2. Az önkormányzati rendelet szabályozási köre 197
4.3. Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezői 199
4.4. A rendelettervezet elkészítése, véleményezése és testület
elé terjesztése 199
4.5. Az önkormányzati rendelet jelölése 201
4.6. Az önkormányzati rendelet kihirdetése és hatálybaléptetése 203
4.7. Az önkormányzati rendeletek végrehajtása, illetőleg hatályosulása 205
4.7. Az önkormányzati rendeletek végrehajtása, illetőleg hatályosulása 205
5. A képviselő-testület ülését követő feladatok 206
5.1. A jegyzőkönyv elkészítése 206
5.1.1. A jegyzőkönyv 207
5.1.2. A jegyzőkönyv mellékletei 208
5.1.3. A zárt ülés dokumentumai 209
5.1.4. A hangszalagos rögzítés 209
5.2. A szükséges jegyzőkönyvi kivonatok elkészítése és megküldése 209
5.3. Gondoskodás az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és megküldéséről 210
5.4. A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartása 210
5.5. A képviselő-testület ülésén elhangzott felvilágosításkérések, interpellációk, javaslatok, bejelentések stb.
intézésének figyelemmel kísérése 211
5.6. A hivatalos lap szerkesztése 212
5.7. Az önkormányzati döntések végrehajtásának szervezése
és ellenőrzése; a lejárt határidejű határozatok
végrehajtásáról szóló beszámolók, tájékoztatók
döntéshozatali előkészítése 212
VL fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 213
1. A bizottság és tevékenységének jelentősége 215
2. A bizottság jogállása 217
3. A bizottság feladat- és hatásköre; rendeltetése, funkciója 219
3.1. A bizottság döntés-előkészítő tevékenysége 221
3.2. A bizottság részvétele a képviselő-testület döntési jogkörében 222
3.3. A bizottság feladatai a képviselő-testületi döntések
végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében 223
4. A bizottsági tevékenység szabályozása 224
5. A bizottság megalakítása 225
5.1. Kötelezően megalakítandó bizottságok 225
5.2. A képviselő-testület elhatározásától függően megalakítandó bizottságok 227
5.3. Ad hoc (ideiglenes) jellegű bizottságok 227
5.4. Az albizottság 228
6. A bizottság létszáma, összetétele 229
7. A bizottság működése 233
8. A településrészi önkormányzat és testülete 236
VII. fejezet
A POLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, A POLGÁRMESTERI
HIVATAL ÉS A KÖRJEGYZŐSÉG 239
1. A polgármester 241
1.1. A polgármester jogállása, feladatai 241
1.1.1. Az SZMSZ-ek a polgármester fő feladatait
különösen a következőkben látják 244
1.1.2. A polgármester részletes jogosítványai 244
1.1.2.1. A képviselő-testület működésével összefüggő feladatok 245
1.1.2.2. Az önkormányzat bizottságaival kapcsolatos feladatok 245
1.1.2.3. A polgármesteri hivatallal kapcsolatos feladatok 246
1.1.2.4. A lakossági kapcsolattartás feladatai 246
1.1.2.5. A gazdálkodással kapcsolatos feladatok 247
1.2. A polgármesteri pozíció „erőssége" 247
1.3. A polgármesteri közfunkcióval összefüggő előírások 249
1.3.1. Az összeférhetetlenség szabályai 249
1.3.2. A polgármester fegyelmi és kártérítési felelőssége 252
1.3.3. A polgármester díjazása, költségtérítése 254
2. Az alpolgármester 255
3. A jegyző (körjegyző) 258
3.1. A jegyzői jogállás elemei 258
3.2. A jegyző főbb feladatai 259
3.2.1. A körjegyző speciális jogköre 262
3.3. A jegyző (körjegyző) jelzési kötelezettsége jogszabálysértés észlelése esetén 263
4. A polgármesteri hivatal 264
4.1. Egységes hivatal 264
4.2. A hivatal belső tagozódása 265
4.3. A hivatal irányítása, vezetése 266
5. A körjegyzőség 267
VIII. fejezet
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI 271
1. Általános alapvetés 273
1.1. Történelmi előzmények 273
1.2. A hatályos szabályozás biztosította lehetőségek 278
1.3. A pozitív irányba történő elmozdulás akadályai 279
1.4. A megoldás lehetőségei 280
2. Az Ötv.-ben szabályozott társulások 282
2.1. A hatósági igazgatási társulás 282
2.1.1. Követelmények és törvényi szabályok 282
2.1.2. A társulás ügyrendje 284
2.1.3. A társulás és a megállapodó felek kapcsolata 285
2.1.4. A társulás szervezete; a vezető jogállása 285
2.1.5. A hatósági igazgatási társulás működésének főbb jellemzői 286
2.2. Az intézményi társulás 286
2.2.1. A feladat; a megoldás eszközei; típusok 286
2.2.2. A jogszabályi tartalom jellemzője 287
2.2.3. Jogok és kötelességek 288
2.2.3.1. Milyen kötelességeik vannak a társult önkormányzatoknak? 288
2.2.3.2. Milyen jogai vannak a társult önkormányzatoknak? 289
2.3. Társult képviselő-testületek 290
2.4. A szabad társulási jog 293
3. A Ttv.-ben szabályozott társulási alakzatok 294
3.1. A Ttv. Megalkotásának okai; általános szabályok 294
3.2. A társulási megállapodások típusai 296
3.2.1. Megbízás feladat-, hatáskör, szolgáltatás ellátására 297
3.2.2. Közös fenntartás, közös foglalkoztatás 297
3.2.3. Közös döntéshozó szerv 299
3.2.4. Jogi személyiséggel rendelkező társulás 300
4. Egyéb együttműködések 301
5. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai 301
IX. fejezet
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 307
1. A megyei önkormányzat helyzete a területi közigazgatásban 309
2. A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre 312
3. A területi közigazgatás fejlesztése 315
4. Az önkormányzati közigazgatás és a területi államigazgatási
szervek kapcsolata 317
X. fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS KÖZVETLEN
MEGVALÓSULÁSÁNAK FORMÁI ÉS FÓRUMAI 319
1. A helyi önkormányzás közvetlen megvalósulásának formái 321
1.1. Helyi népszavazás 321
1.2. Helyi népi kezdeményezés 326
2. A helyi közakarat formálásának fórumai 327
Közmeghallgatás 327
Falugyűlés 328
Városkörzeti tanácskozás 329
Képviselői fogadóóra 329
A testületi ülés nyilvánossága 330
A testület állandó és ideiglenes bizottságai 330
A helyi médiák szerepe 331
XI. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA, TULAJDONA, VÁLLALKOZÁSAI 333
1. Az önkormányzatok és a piacgazdaság 335
1.1. A tulajdon köre 335
1.2. Az önkormányzat bevételei 337
1.2.1. Saját bevételek 337
1.2.2. Átengedett központi adók 338
1.2.3. Az állami támogatások 340
1.3. Az önkormányzati gazdálkodás 342
1.3.1. A piacgazdaság alapkérdései 343
2. Az önkormányzatok piacgazdasággal összefüggő tevékenységének elemei 347
2.1. „Vállalkozó" és/vagy „vállalkozásbarát" legyen-e az önkormányzat? 348
2.2. A koncesszió szerepe az önkormányzati vállalkozásban 352
2.2.1. A helyi közutak és műtárgyaik működtetése 352
2.2.2. A helyi közművek hasznosítása 352
2.3. Gazdasági társaságokban való részvétel 353
3. Az önkormányzatok költségvetése 354
4. Az önkormányzatok közhatalmi eszközei a piacgazdaság szolgálatában 357
5. Felelősség a gazdálkodásért; a gazdálkodás ellenőrzése 359
XII. fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK 363
1. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek
kapcsolatának körülhatárolása 365
2. Az Országgyűlés kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 367
3. A köztársasági elnök kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 371
4. A kormány kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 373
5. A miniszterek kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 377
XIII. fejezet
A FŐVÁROSI, MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 381
11 Előzmények 383
2. A közigazgatási hivatal jogállása és irányítása 385
2.1. A közigazgatási hivatal jogállása 385
2.2. A közigazgatási hivatal irányítása 386
3. A közigazgatási hivatal vezetőjének jogállása, feladat- és hatásköre 388
3.1. A közigazgatási hivatal vezetőjének jogállása 388
3.2. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének ellátása 389
3.3. A közigazgatási hivatal, valamint az igazgatási szerv
vezetőjének hatósági jogköre 391
3.4. A közigazgatási hivatalvezető koordinációs feladata és hatásköre 393
3.5. A közigazgatási hivatal vezetőjének ellenőrzési feladatai 395
3.6. A közigazgatási hivatal vezetőjének a területfejlesztés
feletti törvényességi felügyelete 395
3.7. A közigazgatási hivatal vezetőjének egyéb feladatai 397
FÜGGELÉK 399
1. A Magyar Köztársaság Alkotmánya (kivonatos közlés) 401
2. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (Övjt.) 411
3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.)
(kivonatos közlés) 419
4. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 469
5. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről
szóló 2000. évi XCVI. törvény (Ökjtv.) (kivonatos közlés) 513
6. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és
az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló
1994. évi LXIV. törvény (Ptv.) 523
7. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló
1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.) 531
8. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény (Tetv.) 537
9. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet (kivonatos közlés) 543
10. A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII.23.)
Korm. rendelet 551
11. A polgármesteri munkakör átadása jegyzőkönyvének tartalmáról
szóló 26/2000. (IX.27.) BM rendelet 565
12. A Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma létrehozásáról
szóló 1121/2007.(XII.12.) Korm. határozat 567

Témakörök