Előszó
Diákéletünkben naponta meg kell küzdenünk gondolataink helyes és világos kifejezéséért. Hányszor mondjuk egy-egy kevésbé sikerült feleletünk után: "Pedig igazán megtanultam, csak nem tudtam jól kifejezni magam." A tanárainktól is sokszor hallhatjuk: "Látszik, hogy készültél, de nem fejezed ki magad elég világosan." Gyakran elismeréssel figyeljük egy-egy társunkat, aki kerek, jól szerkesztett mondatokban tud beszélni. A szabatos, világos kifejezésmód biztos, pontos ismeretekről tanúskodik, tehát a tudás egyik fokmérője is.
Tanulmányaink befejezése után is szükségünk lesz beszédkultúránk ápolására. Bárhol dolgozunk, munkánkról időnként be kell számolnunk, véleményt kell nyilvánítanunk, és a magánéletünkben is szükségünk van gondolataink világos, érthető közlésére. Köznyelvünkben sajnos gyakran megfigyelhető a pongyola, unalmas fogalmazás és a durva kifejezések használata.
A világos, hatásos, szép kifejezésmódhoz hozzátartoznak a nyelvtani, a nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek is; meg kell tanulnunk gondolatainkat rendszerezni, mondanivalónkat körülhatárolni, és meg kell választanunk a témához illő hangnemet és műfajt is. Ehhez szeretne segítséget nyújtani ez a könyv, amelyben találkozhatunk mindazon ismeretekkel, amelyekre szükségünk van a különböző fogalmazásfajták elkészítéséhez. Ezek azonban elsősorban elméleti ismeretek, s a tényleges fogalmazások (írásművek) elkészültében csak akkor segíthet, ha meg is születnek azok a fogalmazások. Ezért igyekeztem úgy összeállítani a könyv szövegét, hogy az gyakorlati segítséget is nyújtson a fogalmazás során. Minden fejezethez tartozik egy olvasmányrész, amelyben megfigyelhetjük az egyes fogalmazástípusok jellegzetességeit, és a hozzá kapcsolódó feladatok elvégzése során a saját gyakorlatunkban is kipróbálhatjuk a szövegalkotás néha fárasztó, de sokszor élvezetes tevékenységét. Az egyes fejezetekben kifejtett ismeretek közötti átfedések azt szolgálják, hogy ezek külön-külön, önállóan is értelmezhetőek legyenek.
Vissza