Előszó
Ne gondold Kedves Olvasó, hogy percek alatt átfutod, végigolvasod e kis kötetet. Ne gondold, még akkor sem, ha az első belelapozásra látod: alig több mint három tucat verset tartalmaz. És a versek...
Tovább
Előszó
Ne gondold Kedves Olvasó, hogy percek alatt átfutod, végigolvasod e kis kötetet. Ne gondold, még akkor sem, ha az első belelapozásra látod: alig több mint három tucat verset tartalmaz. És a versek egyike, másika nem több néhány rövidke sornál. A megfogalmazott gondolat az, ami nem enged tovább lapozni. Megfog, megragad, újra kell olvasnod, értelmezned, ízlelned ritmusát, rejtett rímeit.
Igen, így fogod érezni, ha első ízben olvasod Tóth József verseit. És persze ezt igazolod vissza, ha már találkoztál költeményeivel. Ez az újabb kötet megragadóan szép gyűjteménye a vallomásoknak. Az igaz gondolatokban nem csak Őrá ismerünk, nem csak sajátos látásmódjára, hitére, örömeire és félelmeire, de ugyanúgy saját gondjainkra, bizonytalanságainkra is. A lelkünkből szól, legbelső titkaink néznek szembe velünk a sorok közül. Látásmódunk életről és halálról, kapcsolatunk Istennel és barátainkkal. Mindannyiunk által megélt, mégis egyedi történeteink, hangulataink.
A Tied is Kedves Olvasó, meg az enyémek is, de leginkább: Józsié.
Ahogy az már korábban is volt: a versekhez illusztrációk társulnak. Szabad asszociációban, de mindenképpen találó módon. Dóri fotóművészi kvalitásokról tett most tanúbizonyságot. Mintha csak édesapja verseihez születtek volna...
Szívből ajánlom e kis kötetet: forgasd lapjait, olvasd sorait, gondolkodj el rajtuk, tisztulj meg benne!
Turai István
Vissza