Fizikatankönyv 6.

Előszó

FIZIKA... Mit jelent a szó, mit rejt magában a tantárgy? Hoz-e számunkra újat, jelent-e majd hasznosítható tudást, ha elmélyülten tanuljuk?
Sok kérdés fogalmazódik meg akkor, amikor új, eddig nem tanult tantárggyal találkozunk. A kérdésekre persze csak évek múlva lehetne pontosan válaszolni, s akkor sem tudnánk minden kérdésünkre a feleletet!
Mivel foglalkozik a fizika tantárgy? A valósággal! De ezzel foglalkozik a földrajz (természetismeret), a biológia, a környezetismeret, de a történelem, az irodalom, a művészetek is! Ezektől persze különbözik új tantárgyunk: a minket körülvevő világot más szempontok alapján vizsgáljuk.
A fizika, bár hosszú évszázadok óta neves tudósai vannak, igazából a múlt század és a XX. század tudománya (és még mit hoz a jövő.) Ez persze nem jelenti azt, hogy korábban nem volt fizika: csak azt, hogy e két század az, amelyikben a fizika alkalmazása olyan széles körű, hogy lehetővé tette világunk forradalmi átalakítását: űrhajózás, atomenergia, rádió, televízió, információs rendszerek, számítástechnika.
Ragadjunk ki néhány nevet a fizika nagyjai közül: Arkhimédész, Kopernikusz, Newton, Galilei, Volta, Boltzmann, Einstein és persze a magyar tudósokat is sorolhatjuk: Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szilárd Leó, Bay Zoltán, Teller Ede! Micsoda nevek, pedig ugyancsak önkényes kiemelés e hatalmas névsorból.
Nagyon sok jelenséget láthatunk, tapasztalhatunk nap mint nap. Van ezek között olyan, amelyet már ismerünk, tudjuk, hogyan és miért zajlik le. A jelenségek megismerésének első lépcsőfoka a megfigyelés. Példaként nézzük a hóolvadást! Melegszik a levegő, a föld, tehát olvad a hó. De mi a hó, és miért éppen olyan? Mi a kapcsolat a hó és a víz között? Mi a meleg? Mi a hőmérséklet? Szeretnénk tehát megismerni a jelenségek mélyebb értelmét, tartalmát. Megvizsgáljuk újból a jelenséget. Sőt, ha sikerül, magunk állítjuk elő azt, kísérletezünk.
Ezek segítségével és korábbi ismereteinkkel magyarázatot keresünk rá, és ha jó az elképzelésünk, akkor bizonyos eseményeket, azok lefolyását előre meg is tudjuk „jósolni" (modellalkotás).
Tankönyvünk ezen megismerési folyamatban segít eligazodni. Módszerünk a következő lesz: ismert jelenségből kiindulva, a jobb áttekintés érdekében kísérletet végzünk. Ennek alapján törvényszerűségeket állapítunk meg, felhasználjuk, segítségül hívjuk matematikai ismereteinket. Eközben fizikai mennyiségeket, fogalmakat értelmezünk. A kapott törvényeink alapján más jelenséget is megpróbálunk értelmezni. Vissza