1.060.504

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizikai laboratóriumi gyakorlatok

Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 213 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 7. kiadás. Tankönyvi-száma: 49918. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A modern technika nagyarányú fejlődése megköveteli, hogy a műszaki munkakörben dolgozó szakemberek biztos fizikai alapismeretekkel rendelkezzenek. A műszaki főiskolák fizika oktatásának célja a... Tovább

Előszó

A modern technika nagyarányú fejlődése megköveteli, hogy a műszaki munkakörben dolgozó szakemberek biztos fizikai alapismeretekkel rendelkezzenek. A műszaki főiskolák fizika oktatásának célja a tudományos és világnézeti szempontból helyes fizikai szemlélet kialakitása mellett olyan ismeretanyag nyújtása, amely a műszaki tudományok elméleti és gyakorlati elsajátításának alapvető feltétele. Ezen általános képzési cél elérését kivántuk elősegíteni a "Fizikai mérések" cimü jegyzet megírásával.
A jegyzet anyagának összeállításánál figyelembe vettük a fizikai előadások anyagát (különös tekintettel az egyes témaköröknek a képzési célnak megfelelő Suúyozottságára), a műszaki gyakorlati képzés szempontjait , és nem utolsó sorban a fizikai gyakorlatokra fordítható meglehetősen korlátozott időt. A mérések részben a fizikai alapismeretek elmélyítését, részben azok gyakorlati alkalmazásának ismertetését szolgálják. A laboratóriumi gyakorlatok célja továbbá, alapvető mérési eljárások, mérési berendezések megismerése, és bizonyos fokú méréstechnikai készség kifejlesztése.
A jegyzet áttekinthetőségét biztosítottuk azzal, hogy az egyes mérések ismertetését három részből építettük fel: 1. rövid
elméleti összefoglalás; 2. a mérés leírása; 3. feladatok.
Az első rész a méréssel kapcsolatos legfontosabb elméleti tudnivalókat, és a számításhoz szükséges összefüggéseket tartalmazza. Feldolgozása összefoglalás jellegű és feltételezi az előadási anyag részletes ismeretét.
A második részben a mérőberendezést és a mérési eljárást ismertetjük. Ezt a részt igyekeztünk olyan részletességgel kidolgozni, hogy mind a mérőberendezés használata, mind pedig a mérési folyamat végrehajtása a mérés előtt megismerhető legyen. Vissza

Tartalom

1. BE V E Z E T É S
1.1 A laboratóriumi gyakorlatok rendje 4
1.2 A Jegyzőkönyv elkészítésének módja 5
1.3 Hibaszámítás 9
1.31 Az abszolút és relativ hiba 9
1.32 Hibabecslés differenciálszámítással 11
1.33 A képlet alkalmazása néhány speciális függvényre 12
1.34 A "legkisebb négyzetek" módszere 14
1.35 Példák a hibaszámitásra 16
2. MECHANIKA
2.1 A mechanikus méréseknél leggyakrabban használt műszerek és mérőeszközök ismertetése 21
2.11 Hosszuságmérő eszközök 21
2.111 Térfogatmérő eszközök 24
2.12 Időmérő eszközök 26
2.13 Tömegmérés: mérleg 27
2.2 Alapmérések: hosszúság és tömeg mérése 37
2.3 A dinamika alaptörvényének igazolása 38
2.4 Csavarrugók fizikai tulajdonságainak vizsgálata 41
2.41 A Hook-törvény igazolása 43
2.42 A rugó rezgésidejének vizsgálata 44
2.5 A fonálinga lengéseinek vizsgálata 45
2.6 Súrlódási tényező meghatározása 46
2.61 A súrlódási tényező meghatározása a ferdehajítás elhasználásával 50
2.7 Fordulatszám és rezgésszám mérése stroboszkóppal 52
2.8 Tengely körül forgó merev test mozgásegyenletének igazolása 54
2.9 A tehetetlenségi nyomaték mérése Steiner-tét el igazolása 57
2.10 Szilárd testek és folyadékok sűrűségének meghatározása 62
2.101 Szilárd test sűrűségének meghatározása piknométerrel 63
2.102 Szilárd test és folyadék sűrűségének meghatározása, Archimedes törvénye alapján 65
2.103 Folyadékok sűrűségének mérése Mohr-Westphal mérleggel 69
2.104 Szilárd test relativ sűrűségének meghatározása Mohr-Westphal mérleggel 73
2.11 Felületi feszültség meghatározása buboréknyomás mérése alapján 74
2.12 Felületi feszültség mérése sztalagmométerrel 77
2.13 Oldatok belső súrlódásának mérése Ostwald-Fenske-féle viszkoziméterrel 79
2.14 A dinamikai viszkozitás mérése Stokes törvénye alapján 82
2.15 A viz dinamikai viszkozitásának változása a hőmérséklettel 85
3. HŐTAN
3.1 A hőtani mérésékről általában 87
3.11 Hőmérsékletmérés 87
3.111 Folyadék-hőmérők 88
3.1111 Üveghőmérők leolvasásánál előforduló hibalehetőségek 90
3.1112 A hőmérők kalibrálása 30
3.12 A nyomás mérése 93
3.121 Manométerek 92
3.122 Barométerek 93
3.13 Hőtani méréseknél használt egyéb fontos műszerek és berendezések 94
3.2 Fémek vonalas hőtágulási együtthatójának meghatározása 96
3.21 Lineáris hőtágulási együttható mérése mikrométer csavaros készülékkel 97
3.22 Lineáris hőtágulási együttható mérésének egyéb módszere 99
3.3 A hőmennyiség méréséről általában 101
3.31 Kaloriméter hőkapacitásának mérése 102
3.32 Szilárd testek fajhőjének mérése 104
3.4 A víz forráshőjének meghatározása adott barométer állás mellett 105
3.5 Boyle - Mariotte törvény igazolása 107
3.6 Gay-Lussac I. törvény vizsgálata 109
3.7 A levegő fajhőviszonyának mérése 112
3.8 A telített vízgőz nyomásának dinamikus módszerrel való mérése
3.9 A levegő páratartalmának meghatározása 118
3.91 Páratartalom mérése Combracht-féle higrométerrel 119
3.92 Páratartalom mérése egyéb berendezéssel 121
3.10 Gumicső hővezetés! tényezőjének mérése 122
4. VILLAMOSSÁGTAN
4.1 Bevezetés 126
4.11 Áramforrások 126
4.12 Ellenállások 131
4.13 Mérőműszerek 136
4.14 A méréseknél használatos műszerek ismertetése 146
4.15 Általános tudnivalók a műszerek leolvasásával kapcsolatban 151
4.2 Vezetők ellenállásának mérése 152
4.21 Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján 152
4.22 Ellenállásmérés ismert ellenállással történő összehasonlítás alapján 154
4.23 Ellenállásmérés hid-módszerrel 156
4.3 Ellenállások hőmérsékleti tényezőjének meghatározása 159
4.4 Izzólámpák karakterisztikájának felvétele 163
4.5 Az áramforrás elektromotoros- és kapocsfeszültségének mérése 164
4.6 Termoelem hitelesítése 167
4.7 A villamos munka hőegyenértékének meghatározása 169
4.8 Tekercs öninduktivitásának és kondenzátor kapacitásának meghatározása áramerősség és feszültség mérésével 171
4.9 Öninduktivitás és kapacitás mérése váltakozó áramú hiddal 173
4.91 Az induktivitás 174
4.92 A kapacitás mérése 175
4.10 Kondenzátor feltöltési és kisülési görbéinek felvétele 176
4.11 Kirchhoff törvényeinek igazolása váltakozó áramú körben 179
4.111 Kirchhoff I. törv. igazolása 180
4.112 Kirchhoff II. törv. igazolása 180
4.12 Egyenáramú és váltakozó áramú teljesítmény mérése 182
5. FÉNYTAN
5.1 Lencsék fókusztávolságának mérése 186
5.11 Gyűjtőlencse fókusztávolságának meghatározása tárgy- és képtávolság mérése alapján 188
5.12 Gyűjtőlencse fókusztávolságának mérése Bessel módszerrel 189
5.13 Szórólencse fókusztávolságának meghatározása 190
5.2 A mikroszkóp jellemzőinek mérése 192
5.21 A mikroszkóp nagyításának mérése 194
5.22 Az okulármikrométer hitelesítése 195
5,23 Az objektiv numerikus apertúrájának mérése 195
5.3 Lencse görbületi sugarának mérése interferencia alapján 196
5.4 A fény hullámhosszának mérése optikai ráccsal 199
5.5 Fotometriai mérések 203
5.51 Fényerősség mérése szubjektív fotométerrel 204
5.52 Fényerősség mérése objektiv fotométerrel 206
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem