Előszó
Az utóbbi évtizedekben a fizikai kémia fejlődését a fizikai kutatási módszerek térfoglalása jellemzi. Ezekhez sorolhatók - egyebek között - az elméleti fizika módszerei is, amelyeket egyre szélesebb körben alkalmaznak különböző, a fizika és a kémia határterületén fekvő kérdések megoldására.
Jelen monográfiánkban - amely a fizikai-kémiai hidrodinamika kérdéseivel foglalkozik - az elméleti fizika számítási módszereit alkalmaztuk a cseppfolyós fázis mozgásával kapcsolatos néhány fizikai-kémiai probléma tárgyalásánál.
Fizikai-kémiai hidrodinamikán azoknak a kérdéseknek összességét értjük, amelyek a folyadékok áramlásának a kémiai vagy fizikai-kémiai változásokra való hatásával, vagy pedig a fizikai-kémiai változóknak a folyadékok áramlására való hatásával foglalkoznak.
A könyv fő célja a fizikai-kémiai hidrodinamika alaptételei felépítésének ismertetése azoknak a kutatásoknak alapján, amelyeket az osztály kollektívájával szoros együttműködésben végeztünk az utóbbi évtizedekben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Fizikai-kémiai Intézetének elektrokémiai osztályán.
Ezek mellett rá akartunk világítani a szovjet tudósoknak a fizikai-kémiai hidrodinamika terén végzett legfontosabb kutatásaira és le akartuk szögezni a hazai fizikokémikusok prioritását az e tudományhoz tartozó legfontosabb kérdések fölvetésében és megoldásában.
E könyv keretein belül nem volt lehetőségünk számos, e tudományágba tartozó probléma tárgyalására. Ilyenek : az anomális folyadékok hidrodinamikája, a kolloid oldatok hidrodinamikájának sok kérdése, a halmazállapotváltozás közbeni hőátadás, valamint minden gázfázisban lefolyó jelenséggel kapcsolatos kérdés.
Az eredeti munkák nagy részét, amelyeken ez a könyv alapszik, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Fizikai-kémiai Intézetének elektrokémiai osztályán végeztük.
Őszinte hálámat fejezem ki az osztály vezetőjének, A. N. Frumkin akadémikusnak és tanáromnak, L. D. Landau akadémikusnak nagyszámú és rendkívül értékes tanácsaikért és útbaigazításaikért, amelyekkel kutatásaim és e könyv írása közben támogattak. Kellemes kötelességemnek tartom köszönetet mondani B. N. Kabanov professzornak, I. N. KuzminiJ professzornak, valamint T. A. Krjukova, I. A. Bagockaja, A. V. Gorogyeckaja és T. I. Popova tudományos munkatársaknak, akiknek kísérleti kutatásai elősegítették az alább tárgyalt kérdések elméletének kifejlesztését.
Vissza