Fizikai kémia I-II./Függelék/Bevezetés

Tartalom

Bevezetés.
1.§. A fizikai kémia tárgyköre.
I. AZ ANYAG SZERKEZETE.
A./ Az atom felépítése. Az elektronhéj szerkezete.
2.§. Az elektromosság atomos szerkezete. Millikan kisérlete. 2
3.§. Az elektron. 4.
4.§. A fényenergia természete. A kvantum-elmélet alapelve. 6.
5.§. Az elektron- és atomsugarak hullámtermészete 9.
6.§. A Rutherford-Bohr -féle atom-modell. 10.
7.§. Franck és Hertz kisérlete. 11.
8.§. A vonalas szinképek. 12.
9.§. A magasabb rendszámú elemek szinképe. Kvantumszámok.. 14.
10.§. Pauli elve. 15.
11.§. Röntgenszinképek. 17.
12.§. A periodusos rendszer alapja. 17.
B./ Az atommag.
13.§. Az atommag felépítése. Atomsuly. Rendszám. 21.
14.§. A radioaktivitás. 23.
15.§. Atommagreakciók. 27.
16.§. Mesterséges radioaktivitás. 30.
17.§. Radioaktív indikátorok és alkalmazásuk 31.
18.§. Az atommagok stabilitása. 33.
C./ A molekulák szerkezete. A kémiai kötés.
19.§. Ionvegyületek. 36.
20.§. Az atomvegyületek. 33.
21.§. A fémes-kötés. 40.
22.§. A dativ-kötés. Komplex vegyületek. 41.
23.§. A kémiai kötés kvantum-elméletének elemei 43.
24.§. A hidrogén-kötés. 43.
25.§. Molekula szinképek. 49.
26.§. A Raman-effektus. 50.
27.§. Folyadékok, illetőleg oldatok fényelnyelése 52
28.§. A dielektromos polarizáció és dielektromos állandó.. 54
29.§. A mólrefrakció 56
30.§. Az atomrefrakció 57
31.§. A mágnesezhetőség 58
32.§. Az optikai forgatóképesség 60
II. TERMODINAMIKA._
33.§. Termodinamikai alapfogalmak 61
34.§. Az ideális gázok állapotegyenlete 62
35.§. A gáztörvény kinetikus magyarázata. 63
36.§. A termodinamika I.főtétele 65
37.§. Külső munka. 67
38.§. A hő tartalom-függvény /entalpia/. 69
39.§. Fajhő, mólhő. Kirchhoff tétele 70
40.§. Termokémiai egyenletek. Hess tétele. Képződési hők.. 72
41.§. A termodinamika II.főtétele. Az entrópia. 74
42.§. Izoterm egyensúlyok. 77
43.§. A szabad energia és a termodinamikai potenciál. 78
III. A GÁZHALMAZÁLLAPOT.
44.§. A gázhalmazállapot statisztikus elmélete. 80
45.§. A termodinamika II.főtételének statisztikus értelmezése 82
46.§. A Maxwell-féle sebességeloszlás ' 84
47.§. A közepes szabad úthossz 85
48.§. Az Avogadro-Loschmidt-féle szám 86
49.§. Adiabatikus folyamatok. 87
50.§. van der Waals egyenlete. 89
51.§. A termodinamikai hőmérséklet-skála 91
52.§. A Joule-Thomson-féle hatás 93
IV. A FOLYÉKONY HALMAZÁLLAPOT.
53.§. A folyadékmolekulákra ható erők. 94
54.§. A kritikus állapot és a van der Waals egyenlet 96
55.§. A redukált állapotegyenlet. 99
56.§. A tenziógörbe. 100
57.§. A Clapeyron-Clausius egyenlet, párolgási hő. 101
58.§. A forráspont. 103
59.§. A felületi feszültség 104
60.§. Eötvös szabálya. 105
V. A SZILÁRD HALMAZÁLLAPOT.
61.§. A kristály, mint térrács. 106.
62.§. Dulong-Petit és Neumann-Kopp szabálya. 108.
63.§. A fajhő, mint a hőmérséklet függvénye. 109.
64.§. Olvadás. Allotróp átalakulás. 110.
65.§. A szublimálás. 113.
66.§. A hármas pont. 113.
67.§. Enantiotrópia és monotrópia. 116.
VI. AZ OLDATOK TÖRVÉNYEI.
68.§. Elegy-oldat. A koncentráció mértékegységei 118.
69.§. A kémiai potenciál. Az aktivitás fogalma 122.
70.§. A tenziócsökkenés. 123.
71.§. A forráspontemelkedés. 125.
72.§. A fagyáspontcsökkenés. 127.
73.§. Az ozmózisnyomás. 129.
74.§. Oldott anyagok diffúziója. 131.
75.§. Henry törvénye. 132.
76.§ A megoszlás. 133.
77.§. Az oldáshő. 133.
VII. HETEROGÉN RENDSZEREK EGYENSÚLYA.
78.§. A Gibbs-féle fázistörvény. 134.
79.§. Szilárd testek oldhatósága. 138.
80.§. Vegyületképződés a komponensek között 140.
81.§. Kristályhidrátok. 140.
82.§. Kristály el egyek. 142.
83.§. Ötvözetek termikus analízise. 145.
84.§. Folyadékelegyek. 146.
85.§. Három komponensü rendszerek. 148.
VIII. KÉMIAI EGYENSÚLYOK.
86.§. A tömeghatás törvénye. 150.
87.§. Az egyensulyi állandó függése a hőmérséklettől és nyomástól. /A Le Chatelier-Braun-féle elv./ 153.
88.§. A tömeghatás törvény alkalmazása homogén rendszerekre. 156.
89.§. A tömeghatás törvény alkalmazása heterogén rend 158.
90.§. A normálaffinitás és a normálpotenciál. 162.
91.§. A kémiai normálpotenciálok abszolút értékei. A termodinamika III. főtétele. I65.
IX. ELEKTROKÉMIA.
92.§. Faraday törvénye. 168.
93.§. Az elektrolitos disszociáció. Hidratáció. 169.
94.§. Fajlagos-, molekula- és ekvivalens vezetőképesség 171.
95.§. Ionmozgékonyság. 172.
96.§. Az átviteli szám. 172.
97.§. A relativ ionmozgékonyság. 175.
98.§. Elektrolitok diffúziója oldatban. 178.
99.§. A gyenge elektrolitok vezetőképessége. 178.
100.§. Az erős elektrolitok vezetőképessége. 180.
101.§; A hőmérséklet hatása a vezetőképességre. 183.
102.§. Vezetőképesség nem-vizes oldatokban. 184.
103.§. Szilárd- és olvadékelektrolitok vezetőképessége.. 184.
104.§. A vezetőképességi titrálás. 185.
105.§. Galvánelemei 186.
106.§. A Gibbs-Helmholtz-féle törvény. 188.
107.§. Az elektródpotenciál. 191.
108.§. A normálpotenciál 193.
109.§. Az abszolút potenciál problémája. 194.
110.§. Gázelektródok. 197.
111.§. Keverékelektródok. 198.
112.§. Másodfajú elektródok. 200.
113.§. Koncentrációs elemek. 201.
114.§. A diffúziós potenciál. 203.
115.§. A potenciometrikus titrálás. 204.
116.§. Komplex képződés, mint elektród-folyamat 205.
117.§. Redoxi-potenciálok. 207.
118.§. Az áramtermelésre használatos galvánelemek. 209.
119.§. Az elektrolízis. Bomlásfeszültség.'Határáram. ... 211.
120.§. A túlfeszültség. Passzivitás. 213.
121.§. A polarográf. 216.
122.§. Az elektrolízis néhány gyakorlati alkalmazása. 217.
123.§. Elektrolit oldatok ozmózisnyomása. 220.
124.§. Elektrolitok aktivitási koefficiense. 223.
125.§. Az elektrolitok disszociációs egyensúlya. 223.
126.§. Elektrolitok és nem-elektrolitok oldhatóságának változása idegen elektrolitok hatására 225.
127.§. A savak és bázisok Brönsted-féle elmélete 226.
128.§. Kiegyenlitő oldatok. 227.
X. REAKCIÓKINETIKA.
A./ Homogén folyamatok.
129.§. A reakciósebesség. 228.
130.§. Másodrendű reakciók 229.
131.§. Elsőrendű reakciók. 231.
132.§. Magasabbrendü reakciók. 232.
133.§. A reakciósebesség változása a hőmérséklettel. Arrhenius egyenlete. 234.
134.§. Az aktiválási energia. 235.
135.§. Láncreakciók. 237.
136.§. A robbanás. 238.
137.§. Homogén katalízis. 239.
138.§. Ionreakciók. 241.
B./ Heterogén folyamatok.
139.§. Heterogén reakciók sebessége. 242.
140.§. Uj fázisok keletkezésének sebessége. 243.
141.§. Heterogén katalízis. 245.
C./ Fotokémia.
142.§. Fotokémiai alapjelenségek. 247.
143.§. A fotokémiai klórdurranógáz reakció mechanizmusa 248.
144.§. Szenzibilizált reakciók. 249.
145.§. Kémiai lumineszcencia. 250.

Témakörök