Fizikai kémia I.

Szerző

Erdey-Grúz Tibor

Schay Géza

Gróh Gyula

Náray-Szabó István

Budapest

'Erdey-Grúz Tibor: Fizikai kémia I. ' összes példány

Kiadó:	Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1945
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	608 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	26 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	147 fekete-fehér ábrával illusztrált. Második, átdolgozott kiadás. Nyomtatta Egyetemi Nyomda, Budapest. A szerzők egyetemi ny. r. tanárok.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyv alapjainak lerakását ezelőtt több mint 15 évvel indítottam meg, midőn - mint a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára - a fizikai kémia egynémely fejezetét kezdtem előadni. Így készült... Tovább

Tartalom

Bevezetés
Bevezetés az anyag szerkezetébe, fény és anyag kölcsönhatása
Az atomok szerkezete. Az elektronburok
Az elektromosság atomos szerkezete	5
Az elektron	7
A fényenergia természete; a Planck-féle kvantumelmélet és az Einstein-féle ekvivalencia-elv	9
A korpuszkuláris sugárzás hullámtermészete	14
A Rutherford-Bohr-féle atommodell	15
Az atomok kvantumszerű energiafelvételének közvetlen kísérleti igazolása: Franck és Hertz kísérlete	18
Az ionizálási energia	20
A színképekről általában	21
A vonalas színképek	23
A hidrogénatom Bohr-féle modellje	28
A magasabb rendszámú elemek színképe; a kvantumszámok	29
A Pauli-féle elv	32
A vonalas röntgenszínképek	33
A periodusos rendszer felépítése	37
Az atomok szerkezete. Az atommag
Az atommag. Rendszám és atomsúly	42
Az atommagok átalakulásai I. A természetes radioaktivitás	47
Az atommagok átalakulásai II. Mesterséges atomátalakítások	53
Az atommagok átalakulásai III. A mesterséges radioaktivitás; a radioaktív indikáció	58
Az atommagok összetétele és stabilitása	60
A molekulák szerkezete; a kémiai kötés
Ionvegyületek és atomvegyületek	63
Az ionvegyületek szerkezete	64
Az atomvegyületek szerkezete	70
A datív kötés; komplex vegyületek és ionok	73
A hidrogénvegyületek szerkezete	76
A molekulaspektrumok	78
A Raman-effektus	81
A fényabszorpció összefüggő közegben; Lambert és Beer törvénye	84
Dielektromos és mágneses sajátságok
Dielektromos polarizáció és dielektromos állandó	87
Az eltolódási és irányítási polarizáció szétválasztása; polarizálhatóság és mólrefrakció	91
A refrakció additivitása; az atomrefrakció	94
Az irányítási polarizáció; poláris molekulák	96
A mágnesezhetőség; paramágneses, diamágneses és ferromágneses anyagok	99
Az optikai forgatóképesség	103
A termodinamika I. és II. főtétele
Termodinamikai alapfogalmak	108
Az ideális gáz állapotegyenlete	109
A gáztörvény kinetikus magyarázata	111
A termodinamika I. főtétele	113
Térfogatmunka; izotermfolyamatok reverzibilis munkája	117
A hőtartalom (entalpia)	121
Fajhők (mólhők); az átalakulási hők változása a hőmérséklettel (Kircchoff tétele)	122
Termokémiai egyenletek; Hess tétele; az entrópia	126
Izoterm egyensúlyok. A maximális munka elve	134
Termodinamikai függvények	137
A termodinamikai függvények változása az állapotjelzőkkel	140
Számpéldák 1-10.	143
A gázhalmazállapot
A gázhalmazállapot. Ideális és reális gázok	144
A statisztikus mechanika alapjai; Boltzmann tétele	145
A kinetikus-statisztikus elmélet és a termodinamika II. főtétele. A termodinamika statisztikus értelmezése	148
A Maxwell-féle sebességeloszlás	153
A molekulák közepes szabad úthossza. Az ütközések száma	157
Avogadro tétele, az Avogadro-Loschmid-féle szám; a molekulák átmérője	159
A gázok fajhője (mólhője)	162
Ideális gázok adiabatikus állapotváltozásai	167
Eltérések a gáztörvénytől, van der Waals egyenlete	170
Extrapolálás az ideális állapotra. Gázhőmérő és termodinamikai hőmérsékletskála	174
A gázok energiájának függése a térfogattól. A Joule-Thomsen-féle hatás	176
Számpéldák 11-14.	180
A folyékony halmazállapot
A folyékony halmazállapot általános jellemzése	182
A folyadékmolekulákra ható erők	184
A folyadék és gőz egyesített van der Waals-féle egyenlete	188
A kritikus jelenségek és a van der Waals-féle egyenlet	191
A redukált állapotegyenlet. A megfelelő állapotok tétele	193
A tenziógörbe	195
A Clapeyron-Clausius egyenlet. A párolgási hő	197
A tenziógörbe kinetikus értelmezése	201
A forráspont	203
A felületi energia. A folyadékok felületi feszültsége	206
A felületi feszültséggel összefüggő jelenségek	208
Tiszta folyadékok felületi feszültsége és annak a hőmérséklettől való függése; Eötvös szabálya	211
A szilárd halmazállapot
A szilárd halmazállapot általános jellemzése	217
A kristályok, mint térrácsok	217
A kristályrácsokban működő erők	219
A szilárd testek fajhője; Dulong-Petit és Neumann-Kopp szabálya	221
A szilárd testek fajhőjének változása a hőmérséklettel	223
Az egyszerű szilárd testek jellemző frekvenciái	227
Olvadás és allotrop átalakulások	229
A szilárd testek párolgása (szublimálás)	233
Halmazállapotok és módosulatok egyensúlya; hármaspontok	236
Enantiotrópia és monotrópia	240
Az oldatok törvényei
Az elegyekről és oldatokról általában	243
Az oldatok összetételének (koncentrációjának) mértékegységei	245
Parciális moláris mennyiségek	247
Gázelegyek	249
A kémiai potenciál és aktivitás	251
Folyékony oldatok tenziója. Raoult törvénye	253
Híg oldatok tenziócsökkenése	254
A híg oldatok forráspontemelkedése	257
A híg oldatok fagyáspontcsökkenése	258
Az ozmózisnyomás	260
Oldott anyagok diffuziója	266
Gázok oldhatósága folyadékban; Henry törvénye	270
Oldott anyagok megosztása két oldószer között	272
Szilárd testek oldhatósága folyadékokban. Az oldáshők	273
Eltérések az ideális viselkedéstől	276
Számpéldák 15-28.	278
Heterogén rendszerek egyensúlyi viszonyai
Bevezetés. A Gibbs-féle fázistörvény	279
Kétkomponensű (binér) rendszerek
Nem illékony szilárd testek oldhatósága folyadékokban	283
Vegyületképződés a komponensek között. A jód és a klór egyensúlyi viszonyai	286
Kristályhidrátok oldhatósági viszonyai	289
Kristályelegyek	292
Ötvözetek termikus analízise	297
Folyadékelegyek tenziója és oldódási viszonyai	299
Illékony folyadékok elegyének párolgása és desztillálása	302
Háromkomponensű (ternér) rendszerek
A rendszer három folyékony, nem minden arányban elegyíthető komponensből áll	307
Olvadáspontviszonyok három komponens esetében	309
Kettőssó-képződés	310
A kettőssó-képződés térbeli ábrázolása	312
Kémiai egyensúlyok
A tömeghatás törvénye	315
Az egyensúlyi állandó változása a hőmérséklettel és nyomással. A le Chatelier-Braun-féle elv	318
A tömeghatástörvény alkalmazásának néhány klasszikus példája. Homogén rendszerek	322
Heterogén egyensúlyok	328
Kémiai reakciók affinitása. Normálaffinitás és normálpotenciál	331
A kémiai normálpotenciálok abszolút értékei. A termodinamika III. főtétele	335
Egyensúlyok kiszámítása termikus adatokból	341
Számpéldák 29-43.	349
Az elektrokémia alapjelenségei s az elektrolitok vezetőképességei
Faraday törvénye	351
Az elektrolitos disszociáció; az ionok hidratációja	351
Fajlagos, molekula- és ekvivalens-vezetőképesség	356
Az ionok vándorlási sebessége és mozgékonysága	358
Az átviteli szám	359
A molekulavezetőképesség kiszámítása az ionok mozgékonyságából	363
Az ionok relatív mozgékonyságának kiszámítása	365
A hidratáció hatása az ionmozgékonyságra	367
Elektrolitok diffuziója oldatban	368
A molekula- (ekvivalens) vezetőképesség változása a koncentrációval	371
Az erős elektrolitok vezetőképessége és molekuláris állapota	375
A feszültségesés és frekvencia hatása a vezetőképességre	382
A hőmérséklet hatása a vezetőképességre	383
Az oldószer hatása a vezetőképességre (nem vizes oldatok)	385
Szilárd és megolvasztott elektrolitok vezetőképessége	386
Vezetőképességi (konduktometrikus) titrálás	387
A kémiai és elektromos energia kölcsönös átalakulásai. (Galvánelemek)
A galvánelemekről általában	388
Az e. m. e. és reakcióhő közötti összefüggés (Gibbs-Helmholtz-féle törvény)	390
Az elektródpotenciál	393
A normálpotenciál	397
Az elektródpotenciál abszolút nullapontjának a kérdése; az elektrokapillárgörbe	400
Gázelektródok	403
Keverékelektródok	405
Másodfajú elektródok	408
Koncentrációs elemek	410
Diffuziós potenciálok	416
A potenciometrikus (elektrometrikus) titrálás	419
Az e. m. e. kiszámítása az áramtermelő folyamat egyensúlyi állandójából	420
Komplex ion- és szilárd sóképződés, mint elektródfolyamat	422
Redoxi potenciálok	425
A Luther-féle szabály	431
Áramtermelésre gyakorlatilag használt galvánelemek	432
Az elektrolízis és polarizáció jelenségei
Az elektrolízis feltételei; a bomlásfeszültség	437
A határáram	441
Túlfeszültség és passzivitás	442
Az elektrolízis legfontosabb gyakorlati alkalmazásai	446
Elektrolitoldatokban uralkodó egyensúlyok
Elektrolitoldatok ozmózisnyomása	453
A tömeghatás törvényének alkalmazása elektrolitokra; elektrolitok aktivitási koefficiense	456
Az aktivitási koefficiens meghatározása e. m. e. alapján	459
Az elektrolitek disszociációs egyensúlyra	461
Elektrolitok oldhatósága, s annak változása idegen elektrolitok hatására	468
Nemelektrolitok oldhatóságának változása elektrolitok hatására	471
A víz disszociációja	471
A hidrolízis	475
A savak és bázisok Brönsted-féle elmélete	479
Az indikátorok	481
Kiegyenlítő (Puffer) oldatok	487
Amfoter-elektrolitok	489
Számpéldák az elektrokémia köréből 44-51.	492
Kémiai reakciók sebessége és mechanizmusa (reakciókinetika)
Homogén folyamatok
Alapfogalmak	495
Másodrendű reakciók	496
Elsőrendű reakciók	498
Magasabbrendű reakciók, a reakciórend megállapítása	499
Egyensúlyra vezető reakciók	501
A reakciórend eltérése a reakció-úttól	502
A reakciósebesség változása a hőmérséklettel; Arrhenius egyenlete	506
Az aktiválási energia; bimolekulás gázreakciók sebességi állandójának kiszámítása	508
Monomolekulás reakciók aktivitása	514
Atomreakciók	519
Láncreakciók	522
Robbanások	526
Homogén katalizis	532
Homogén reakciók oldatokban	536
Ionreakciók	539
Sav-bázis katalizis	541
Heterogén folyamatok
Heterogén reakciók sebességét meghatározó tényezők	544
Új fázisok keletkezésének sebessége	547
Heterogén katalizis és adszorpció	551
A felületi reakciók kinetikája	553
A kontaktkatalizátorok hatásmódja	556
Fotokémia
Fotokémiai alapjelenségek; primérfolyamat, kvantumhasznosítási tényező, másodlagos folyamatok	560
Néhány fotokémiai reakció mechanizmusa	563
Szenzibilizált fotokémiai reakciók	569
Kémiai lumineszcencia	570
Számpéldák megoldása	571
Energia-mértékegységek átszámítási táblázata	586
Az atomfizikában használatos energia-egységek	587
Néhány fontosabb fizikai állandó	587
Tankönyvek és monográfiák jegyzéke	587
Név- és tárgymutató	590