1.062.184

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizikai kémia I.

Fizikai kémia I.
Fizikai kémia I. Fizikai kémia I.
Szerző
Budapest
'Erdey-Grúz Tibor: Fizikai kémia I. ' összes példány
Kiadó: Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 608 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Második, átdolgozott kiadás. Nyomtatta Egyetemi Nyomda, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyv alapjainak lerakását ezelőtt több mint 15 évvel indítottam meg, midőn - mint a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára - a fizikai kémia egynémely fejezetét kezdtem előadni. Így készült... Tovább

Előszó

E könyv alapjainak lerakását ezelőtt több mint 15 évvel indítottam meg, midőn - mint a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára - a fizikai kémia egynémely fejezetét kezdtem előadni. Így készült el, mint részletesen kidolgozott előadási jegyzet, a halmazállapotokról, az oldatokról, a fázisszabályról, a kémiai mechanikáról, továbbá a kolloid rendszerekről szóló fejezet. a munka többirányú elfoglaltságom miatt lassan haladt. Gyorsítására az adta meg az impulzust, hogy negyedfélévvel ezelőtt ugyancsak a Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanárává neveztetvén ki, a fizikai kémia tanítása szorosabb értelemben vett hivatásommá lett.
Ekkor éreztem fokozott szükségét annak, hogy hallgatóink kezébe megfelelő tankönyvet adjunk, ha azt a célt akarjuk szolgálni, hogy ebben a tudományágban, mely a fejlődés mai fokán centrális helyet foglal el a kémiai tudományok között, az elemi ismereteken túlmenő, rendszeres tudásra tegyenek szert. A fizikai kémia rendkívüli fejlődése az utóbbi évtizedekben az anyagnak olyan terjedelmét eredményezte, hogy ennek a kívánatos mértékben való közlése túllépi az egyszerű egyetemi előadás kereteit. Ezért van szükség olyan tankönyvre, amelyből a hallgatóság a nagy vonásokra szorítkozó előadást csekély fáradsággal maga is kiegészítheti. Ilyen tankönyv eddig nemcsak magyar nyelven nem állt rendelkezésre, hanem a kevésszámú modern idegennyelvű tankönyv is vagy túl rövid, vagy pedig túl terjedelmes, illetőleg túl nagy előképzettséget tételez fel... Vissza

Tartalom

Bevezetés
Bevezetés az anyag szerkezetébe, fény és anyag kölcsönhatása
Az atomok szerkezete. Az elektronburok
Az elektromosság atomos szerkezete5
Az elektron7
A fényenergia természete; a Planck-féle kvantumelmélet és az Einstein-féle ekvivalencia-elv9
A korpuszkuláris sugárzás hullámtermészete14
A Rutherford-Bohr-féle atommodell15
Az atomok kvantumszerű energiafelvételének közvetlen kísérleti igazolása: Franck és Hertz kísérlete18
Az ionizálási energia20
A színképekről általában21
A vonalas színképek23
A hidrogénatom Bohr-féle modellje28
A magasabb rendszámú elemek színképe; a kvantumszámok29
A Pauli-féle elv32
A vonalas röntgenszínképek33
A periodusos rendszer felépítése37
Az atomok szerkezete. Az atommag
Az atommag. Rendszám és atomsúly42
Az atommagok átalakulásai I. A természetes radioaktivitás47
Az atommagok átalakulásai II. Mesterséges atomátalakítások53
Az atommagok átalakulásai III. A mesterséges radioaktivitás; a radioaktív indikáció58
Az atommagok összetétele és stabilitása60
A molekulák szerkezete; a kémiai kötés
Ionvegyületek és atomvegyületek63
Az ionvegyületek szerkezete64
Az atomvegyületek szerkezete70
A datív kötés; komplex vegyületek és ionok73
A hidrogénvegyületek szerkezete76
A molekulaspektrumok78
A Raman-effektus81
A fényabszorpció összefüggő közegben; Lambert és Beer törvénye84
Dielektromos és mágneses sajátságok
Dielektromos polarizáció és dielektromos állandó87
Az eltolódási és irányítási polarizáció szétválasztása; polarizálhatóság és mólrefrakció91
A refrakció additivitása; az atomrefrakció94
Az irányítási polarizáció; poláris molekulák96
A mágnesezhetőség; paramágneses, diamágneses és ferromágneses anyagok99
Az optikai forgatóképesség103
A termodinamika I. és II. főtétele
Termodinamikai alapfogalmak108
Az ideális gáz állapotegyenlete109
A gáztörvény kinetikus magyarázata111
A termodinamika I. főtétele113
Térfogatmunka; izotermfolyamatok reverzibilis munkája117
A hőtartalom (entalpia)121
Fajhők (mólhők); az átalakulási hők változása a hőmérséklettel (Kircchoff tétele)122
Termokémiai egyenletek; Hess tétele; az entrópia126
Izoterm egyensúlyok. A maximális munka elve134
Termodinamikai függvények137
A termodinamikai függvények változása az állapotjelzőkkel140
Számpéldák 1-10.143
A gázhalmazállapot
A gázhalmazállapot. Ideális és reális gázok144
A statisztikus mechanika alapjai; Boltzmann tétele145
A kinetikus-statisztikus elmélet és a termodinamika II. főtétele. A termodinamika statisztikus értelmezése148
A Maxwell-féle sebességeloszlás153
A molekulák közepes szabad úthossza. Az ütközések száma157
Avogadro tétele, az Avogadro-Loschmid-féle szám; a molekulák átmérője159
A gázok fajhője (mólhője)162
Ideális gázok adiabatikus állapotváltozásai167
Eltérések a gáztörvénytől, van der Waals egyenlete170
Extrapolálás az ideális állapotra. Gázhőmérő és termodinamikai hőmérsékletskála174
A gázok energiájának függése a térfogattól. A Joule-Thomsen-féle hatás176
Számpéldák 11-14.180
A folyékony halmazállapot
A folyékony halmazállapot általános jellemzése182
A folyadékmolekulákra ható erők184
A folyadék és gőz egyesített van der Waals-féle egyenlete188
A kritikus jelenségek és a van der Waals-féle egyenlet191
A redukált állapotegyenlet. A megfelelő állapotok tétele193
A tenziógörbe195
A Clapeyron-Clausius egyenlet. A párolgási hő197
A tenziógörbe kinetikus értelmezése201
A forráspont203
A felületi energia. A folyadékok felületi feszültsége206
A felületi feszültséggel összefüggő jelenségek208
Tiszta folyadékok felületi feszültsége és annak a hőmérséklettől való függése; Eötvös szabálya211
A szilárd halmazállapot
A szilárd halmazállapot általános jellemzése217
A kristályok, mint térrácsok217
A kristályrácsokban működő erők219
A szilárd testek fajhője; Dulong-Petit és Neumann-Kopp szabálya221
A szilárd testek fajhőjének változása a hőmérséklettel223
Az egyszerű szilárd testek jellemző frekvenciái227
Olvadás és allotrop átalakulások229
A szilárd testek párolgása (szublimálás)233
Halmazállapotok és módosulatok egyensúlya; hármaspontok236
Enantiotrópia és monotrópia240
Az oldatok törvényei
Az elegyekről és oldatokról általában243
Az oldatok összetételének (koncentrációjának) mértékegységei245
Parciális moláris mennyiségek247
Gázelegyek249
A kémiai potenciál és aktivitás251
Folyékony oldatok tenziója. Raoult törvénye253
Híg oldatok tenziócsökkenése254
A híg oldatok forráspontemelkedése257
A híg oldatok fagyáspontcsökkenése258
Az ozmózisnyomás260
Oldott anyagok diffuziója266
Gázok oldhatósága folyadékban; Henry törvénye270
Oldott anyagok megosztása két oldószer között272
Szilárd testek oldhatósága folyadékokban. Az oldáshők273
Eltérések az ideális viselkedéstől276
Számpéldák 15-28.278
Heterogén rendszerek egyensúlyi viszonyai
Bevezetés. A Gibbs-féle fázistörvény279
Kétkomponensű (binér) rendszerek
Nem illékony szilárd testek oldhatósága folyadékokban283
Vegyületképződés a komponensek között. A jód és a klór egyensúlyi viszonyai286
Kristályhidrátok oldhatósági viszonyai289
Kristályelegyek292
Ötvözetek termikus analízise297
Folyadékelegyek tenziója és oldódási viszonyai299
Illékony folyadékok elegyének párolgása és desztillálása302
Háromkomponensű (ternér) rendszerek
A rendszer három folyékony, nem minden arányban elegyíthető komponensből áll307
Olvadáspontviszonyok három komponens esetében309
Kettőssó-képződés310
A kettőssó-képződés térbeli ábrázolása312
Kémiai egyensúlyok
A tömeghatás törvénye315
Az egyensúlyi állandó változása a hőmérséklettel és nyomással. A le Chatelier-Braun-féle elv318
A tömeghatástörvény alkalmazásának néhány klasszikus példája. Homogén rendszerek322
Heterogén egyensúlyok328
Kémiai reakciók affinitása. Normálaffinitás és normálpotenciál331
A kémiai normálpotenciálok abszolút értékei. A termodinamika III. főtétele335
Egyensúlyok kiszámítása termikus adatokból341
Számpéldák 29-43.349
Az elektrokémia alapjelenségei s az elektrolitok vezetőképességei
Faraday törvénye351
Az elektrolitos disszociáció; az ionok hidratációja351
Fajlagos, molekula- és ekvivalens-vezetőképesség356
Az ionok vándorlási sebessége és mozgékonysága358
Az átviteli szám359
A molekulavezetőképesség kiszámítása az ionok mozgékonyságából363
Az ionok relatív mozgékonyságának kiszámítása365
A hidratáció hatása az ionmozgékonyságra367
Elektrolitok diffuziója oldatban368
A molekula- (ekvivalens) vezetőképesség változása a koncentrációval371
Az erős elektrolitok vezetőképessége és molekuláris állapota375
A feszültségesés és frekvencia hatása a vezetőképességre382
A hőmérséklet hatása a vezetőképességre 383
Az oldószer hatása a vezetőképességre (nem vizes oldatok)385
Szilárd és megolvasztott elektrolitok vezetőképessége386
Vezetőképességi (konduktometrikus) titrálás387
A kémiai és elektromos energia kölcsönös átalakulásai. (Galvánelemek)
A galvánelemekről általában388
Az e. m. e. és reakcióhő közötti összefüggés (Gibbs-Helmholtz-féle törvény)390
Az elektródpotenciál393
A normálpotenciál397
Az elektródpotenciál abszolút nullapontjának a kérdése; az elektrokapillárgörbe400
Gázelektródok403
Keverékelektródok405
Másodfajú elektródok408
Koncentrációs elemek410
Diffuziós potenciálok416
A potenciometrikus (elektrometrikus) titrálás419
Az e. m. e. kiszámítása az áramtermelő folyamat egyensúlyi állandójából420
Komplex ion- és szilárd sóképződés, mint elektródfolyamat422
Redoxi potenciálok425
A Luther-féle szabály431
Áramtermelésre gyakorlatilag használt galvánelemek432
Az elektrolízis és polarizáció jelenségei
Az elektrolízis feltételei; a bomlásfeszültség437
A határáram441
Túlfeszültség és passzivitás442
Az elektrolízis legfontosabb gyakorlati alkalmazásai446
Elektrolitoldatokban uralkodó egyensúlyok
Elektrolitoldatok ozmózisnyomása453
A tömeghatás törvényének alkalmazása elektrolitokra; elektrolitok aktivitási koefficiense456
Az aktivitási koefficiens meghatározása e. m. e. alapján459
Az elektrolitek disszociációs egyensúlyra461
Elektrolitok oldhatósága, s annak változása idegen elektrolitok hatására468
Nemelektrolitok oldhatóságának változása elektrolitok hatására471
A víz disszociációja471
A hidrolízis475
A savak és bázisok Brönsted-féle elmélete479
Az indikátorok481
Kiegyenlítő (Puffer) oldatok487
Amfoter-elektrolitok489
Számpéldák az elektrokémia köréből 44-51.492
Kémiai reakciók sebessége és mechanizmusa (reakciókinetika)
Homogén folyamatok
Alapfogalmak495
Másodrendű reakciók496
Elsőrendű reakciók498
Magasabbrendű reakciók, a reakciórend megállapítása499
Egyensúlyra vezető reakciók501
A reakciórend eltérése a reakció-úttól502
A reakciósebesség változása a hőmérséklettel; Arrhenius egyenlete506
Az aktiválási energia; bimolekulás gázreakciók sebességi állandójának kiszámítása508
Monomolekulás reakciók aktivitása514
Atomreakciók519
Láncreakciók522
Robbanások526
Homogén katalizis532
Homogén reakciók oldatokban536
Ionreakciók539
Sav-bázis katalizis541
Heterogén folyamatok
Heterogén reakciók sebességét meghatározó tényezők544
Új fázisok keletkezésének sebessége547
Heterogén katalizis és adszorpció551
A felületi reakciók kinetikája553
A kontaktkatalizátorok hatásmódja556
Fotokémia
Fotokémiai alapjelenségek; primérfolyamat, kvantumhasznosítási tényező, másodlagos folyamatok560
Néhány fotokémiai reakció mechanizmusa563
Szenzibilizált fotokémiai reakciók569
Kémiai lumineszcencia570
Számpéldák megoldása571
Energia-mértékegységek átszámítási táblázata586
Az atomfizikában használatos energia-egységek587
Néhány fontosabb fizikai állandó587
Tankönyvek és monográfiák jegyzéke587
Név- és tárgymutató590

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem