Előszó
Műszaki egyetemek hallgatóinak aligha kell hangsúlyozni, hogy a tudás nem öncélú. A mérnökjelölteknek nem képletek és adatok halmazát kell megtanulniuk, hanem azokat az alapvető természettudományos ismereteket kell elsajátítaniuk, amelyeknek a segítségével lépést tudnak tartani a technika rohamos fejlődésével, amelyeket a mérnöki gyakorlatban alkalmazni tudnak. Az alkalmazási készségfejlesztésének egyik legjobb módja: feladatok megoldása.
A feladatok megoldásának egyik célja az, hogy az elméleti eredményeket, összefüggéseket szemléletesebbé tegye, elmélyítse. A másik célja pedig: különböző módszerek gyakorlása. Egy-egy feladat megoldása kisebb-nagyobb önállóságot, találékonyságot kíván. Az ilyen feladatok megoldása kiváló előkészítés lehet a nagyobb problémák megoldására.
Ezt a célt kívánták szolgálni a feladatgyűjtemény összeállítói. A példatár elsődleges célja, hogy a számolási gyakorlatok számára anyagot, feladatokat biztosítson. Egyes feladatok megoldása nagyobb önállóságot, találékonyságot igényel. Ezeket a feladatokat csillaggal jelöltük meg.
A feladatok csoportosítása a reform-tantervhez igazodik. Minthogy az elsajátítandó anyag nem rögzíthető mereven, a tanterv és a feladattár kapcsolata sem lehet rugalmatlan. A fizika egyes fejezetei egymásra épülnek, egymáshoz kapcsolódnak, amint a természet jelenségei is összefüggenek egymással. Ennek megfelelően az egyes feladatcsoportok között sincs merev elkülönítés; a fejezetekre bontás inkább annak érdekében történt, hogy a feladattár könnyebben kezelhető, áttekinthetőbb legyen.
Ha a mérnök jelöltek olyan érdeklődéssel, a megértés olyan igényével foglalkoznak a példatár feladatainak a megoldásával, amilyen lelkiismeretes, gondos igyekezettel azokat a szerzők összeállították, az eredmény: tudásuk bővülése és elmélyülése, a fizika, a természet jobb megértése nem marad el.
A példatárat dr. Szecső Gusztávné tanszéki főmunkaerő gépelte, az ábrákat dr. Scholtz Péterné tanszéki technikai szakoktató készítette; fogadják ezen a helyen is a szerzők köszönetét.
Vissza