Fizika - Modern fizika, Csillagászat

Előszó

Mechanikai és hőtani tanulmányaink során már többször foglalkoztunk az anyag három halmazállapotával. A mechanikában eltekintettünk az anyag atomos, molekuláris szerkezetétől, mert a makroszkopikus mechanikai tulajdonságok leírásához (merev test, rugalmas test, áramló folyadék vagy gáz) nem volt szükségünk ennek figyelembevételére. A hőtanban is beértük egy leegyszerűsített - lényegét tekintve mechanikai - molekulafelfogással. A kinetikai hőelmélet keretében azt vizsgáltuk, hogy hogyan kaphatunk magyarázatot az egyes halmazállapotokat jellemző makroszkopikus anyagi tulajdonságokra (gáznyomás, hőmérséklet, belső energia stb.), ha a tapasztalatokat a parányi golyócskáknak képzelt molekulák kollektív mechanikai megnyilvánulásainak fogjuk fel.
Ezen vizsgálatok során vettük észre először, hogy ha az anyagot felépítő részecskék elég közel kerülnek egymáshoz, közöttük újabb, és a halmazállapotra jellemző tulajdonságokban döntő szerepet játszó olyan kölcsönhatások is fellépnek, amelyek nem értelmezhetők a mechanikában tanultak alapján. E kölcsönhatásokra a felületi feszültség, a fajhő, a mólhő, az atomhő, a párolgáshő stb. értékeiből vontunk le következtetéseket. Abban az időben azonban még nem vállalkozhattunk e kölcsönhatások tüzetesebb vizsgálatára, mert - mint ahogyan azt később, az elektrosztatikai alapjelenségek és a mágnesség elemzése során megállapítottuk e kölcsönhatások elektromágneses eredetűek, és akkor még az elektromágnességre vonatkozó ismereteink e jelenségkör tárgyalásához nem voltak elegendők. Vissza