1.062.618

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizika - Modern fizika, Csillagászat

Fizika a humán érdeklődésű középiskolások számára

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 179 oldal
Sorozatcím: Fizika a humán érdeklődésű középiskolások számára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-18-9015-5
Megjegyzés: Tankönyvi száma: 13590. Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Humán érdeklődésű középiskolai tanulók számára írt fizikatankönyv-sorozatunk ötödik és egyben utolsó kötetéhez érkeztünk. Láthattátok, hogy előszót ez idáig csak az első kötet (tehát az egész... Tovább

Előszó

Humán érdeklődésű középiskolai tanulók számára írt fizikatankönyv-sorozatunk ötödik és egyben utolsó kötetéhez érkeztünk. Láthattátok, hogy előszót ez idáig csak az első kötet (tehát az egész sorozat) elé írtunk. Ott úgy gondoltuk, hogy a szokatlan alcím („humán érdeklődésűeknek") és a bemutatkozás illemszabályai egyaránt megköveteltek néhány bevezető mondatot. Most, az ötödik kötet elején nem az alcím, hanem a főcím (Modern fizika) teszi szükségessé, hogy előszóval (előmagyarázkodással) kezdjük kötetünket. Mert mit is jelent az, hogy modern? Egyike ez azon jelzőknek, amelyeket a lehető legkülönbözőbb dolgokra, helyzetekre stb. használnak. Éppen ezért ahány ember, annyiféle jelentése van a modern szónak. Modern lehet a divat, a viselkedés, a zene, az építészet... és, ami az egyik ember számára modern, a másik ember számára csak egy ajakbiggyesztés. Általánosságban megkockáztathatunk egy olyan megközelítést, hogy modernnek nevezzük azt, ami valamilyen szempontból új (újszerű), bizonyos igényekhez, követelményekhez, tapasztalatokhoz jobban alkalmazkodik, mint az, aminek a helyébe lép (tehát, ami nem modern). Ha a modern jelzőt ilyen értelemben használjuk, akkor is maradhat bennünk sok bizonytalanság. Hiszen, ami tegnap modern volt, mára már nem az. Tehát, ha modern fizikáról akarunk beszélni, valami időbeli vonalat kellene húznunk (jelképesen) és azt mondani, hogy innen számítjuk a modern fizika korát. Ami ehhez képest korábban volt, arra azt mondjuk, hogy klasszikus fizika.
Bizonyos mértékig a kialakult szokáshoz alkalmazkodunk, amikor ezt a határvonalat a XIX. és XX. század fordulója körül húzzuk meg. Erre talán az ad alapos okot, hogy a múlt század utolsó és e század első évtizedeiben születtek olyan fizikai felfedezések, amelyekre a Newton óta felépült és látszólag nagyon biztos alapokon nyugvó fizika nem tudott magyarázatot adni.
Komoly erőfeszítések történtek arra, hogy a felfedezett új jelenségeket, az anyag újonnan megismert tulajdonságait bármi áron megpróbálják beilleszteni abba a hatalmas és impozáns építménybe, amelyet ma úgy nevezünk, hogy „klasszikus fizika". E kísérletek kudarcából néhány merészen gondolkodó kutató azt a tanulságot szűrte le, hogy az addig ismeretlen és éppen ezért szokatlan jelenségek új magyarázatokat igényelnek. Igen ám, de az új magyarázatok komoly dilemma elé állították a tudományt: vagy azt kellett elfogadnia, hogy a „korábbi fizika" nem érvényes, vagy azt, hogy „kétféle fizika" létezik. Az előbbinek ellentmondott annak a bizonyos „korábbi fizikának" a működőképessége, tehát az, hogy a csillagászatban, a technikában és számos más területen megcáfolhatatlan eredményeket ért el. Az utóbbinak minden tudományos „érzék" ellentmondott. Az ember a természet, a világ megismerése során számos csetlés-botlása, tévedése ellenére, a „logikája mélyén" úgy érezte, hogy a világ egységes. Az tehát abszurdnak tűnt, hogy kétféle világ van, amely egymásnak sokszor ellentmondani látszó törvények szabályozása alatt működik. Vissza

Tartalom

Előszó3
Az atomelmélet a XIX. századig5
A természetes radioaktivitás16
Az energia is atomos szerkezetű32
A Rutherford-féle atommodell46
A Bohr-féle atommodell52
A röntgensugárzás65
Az atommag I.74
Az atommag II. (Mesterséges atommag-átalakítások, mesterséges radioaktivitás)91
Az atomenergia99
A relativitáselmélet I.113
A relativitáselmélet II.133
Csillagászat141
Kérdések, feladatok megoldása169

Dr. Karácsonyi Rezső

Dr. Karácsonyi Rezső műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Karácsonyi Rezső könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem