kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Műegyetemi Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 843 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 18 cm |
ISBN: | 963-420-443-0 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | |
Útmutató a könyvet tankönyvként használók számára | |
Idézett és ajánlott irodalom | |
Tartalomjegyzék | |
A műszaki fizika alapjai | 1 |
A fizikai megismerés útja | 1 |
A fizikai forgalmak (mennyiségek) | 3 |
A fizikai rendszer, környezet és ezek kölcsönhatásai | 8 |
A fontosabb fizikai modellek | 11 |
A fizikai törvények, axiómák. A fizikai törvények érvényességi köre; az (ún Bohr-féle) korreszpondencia elv | 12 |
Néhány fizikai rendszer jellemzése | 14 |
Kis szabadsági fokú mechanikai (tömegpont) rendszerek | 14 |
Nagy szabadsági fokú, kényszerfeltételekkel nem korlátozott tömegpont rendszerek leírása statisztikus fizikai illetve termodinamikai módszerekkel | 16 |
Kvantummechanikai rendszerek, mikrorészecskék | 22 |
Lineáris rendszerek | 27 |
Megmaradási törvények és szimmetriák | 29 |
Impulzusmegmaradás | 30 |
Impulzusmomentum megmaradás | 34 |
Az energiamegmaradás törvénye | 34 |
A mérlegegyenletek | 36 |
A tömegpont és a pontrendszer mechanikája | 39 |
A tömegpont kinematikája | 40 |
A sebesség | 41 |
A gyorsulás | 44 |
A szögsebesség és a szöggyorsulás | 45 |
Sebesség és gyorsulás általános kifejezése inerciarendszerben. | |
Vonatkoztatási rendszerek | 57 |
Vonatkoztatási és koordinátarendszerek | 57 |
Inerciarendszerek | 57 |
A Galilei-féle relativitási elv | 58 |
Az Einstein-féle relativitási elv | 65 |
Dinamika | 82 |
A tömegpont dinamikája. A Newton-axiómák | 82 |
A Newton-féle általános gravitációs törvény | 93 |
A tömegpont dinamikája gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben. Tehetetlenségi erők. Súly és súlytalanság | 97 |
Erőtörvények | 107 |
Munka és teljesítmény | 112 |
Az erőterekről általában. Térerősség | 120 |
Pontrendszerek finamikája | 126 |
Merev testek kinematikai és dinamikai leírásának alapjai | 137 |
A merev testek kinematikai leírása | 137 |
A merev testek mozgásának dinamikai leírása | 138 |
Merev testek egyensúlya | 139 |
A tehetetlenségi nyomaték. Merev testek tehetetlenségi nyomatéka. Molekulák egyszerű modellje és tehetetlenségi nyomatékának számítása | 140 |
A merev test haladó ill. forgó mozgására vonatkozó megfelelő mennyiségek összefoglalása | 147 |
Az energia | 148 |
A kinetikus (mozgási) energia és munkatétel. Forgó tstek kinetikus energiája | 150 |
A konzervatív erőtér fogalma és jellemzői. A potenciális (helyzeti) energia. A potenciál. Az ún. potenciáldiagrammok | 153 |
A mechanikai energia megmaradásának tétele. "Potenciáldiagramok" | 166 |
Nem konzervatív erőterek | 173 |
A belső energia. Kötési energia, kötött állapot | 174 |
A munka, a kinetikus energia és az energiamegmaradás a relativitáselméletben, tömeg-energia ekvivalencia, tömegdefektus | 177 |
A munka relativisztikus kifejezése | 177 |
A kinetikus és teljes energia relativisztikus kifejezése | 179 |
Néhány fontos mechanikai törvény összefoglalása | 186 |
Kinetikus gázelmélet | 189 |
A kinetikus gázelmélet alapfeltevései | 191 |
A kinetikus gázelmélet alapegyenlete (a nyomás mikrofizikai értelmezése) | 192 |
Az anyagmennyiség mértékegysége és az Avogadro-állandó | 194 |
A hőmérséklet fogalma, hőmérsékleti skálák | 197 |
Az ideális gáztörvény, az ideális gáztörvényen alapuló abszolút hőmérséklet | 199 |
A hőmérséklet kinetikus mikrofizikai értelmezése | 201 |
A barometrikus formula és a Boltzmann-faktor | 205 |
Molekuláris ütközések klasszikus közelítésben | 208 |
Transzportfolyamatok nem egyensúlyi rendszerekben | 212 |
A driftsebesség, a mozgékonyság és fajlagos vezetés mikrofizikai kifejezése | 213 |
A diffúzió | 217 |
Az Einstein-féle bolyongási és az abból leszármaztatott közelítő diffúziós képlet | 222 |
Hővezetés | 226 |
A statisztikus fizika alapjai | 228 |
A makroszkópikus fizikai mennyiségek átlagértéke; időbeli és sokaságra vett átlag | 231 |
A statisztikus fizika módszere és gondolatmenete | 234 |
N darab megkülönböztethető részecske legvalószínűbb térbeli eloszlása | 236 |
A megkülönböztethető részecskék energiaszerinti egyensúlyi eloszlása diszkrét energianívójú elszigetelt rendszerekben. (a Maxwell-Boltzmann eloszlás.) | 246 |
Az energiaeloszlás jellemzése, a fogalmak értelmezése | 247 |
A maximális termodinamikai valószínűséghez tartozó energiaeloszlás megkülönböztethető részecskéknél: a Maxwell-Boltzmann eloszlás | 251 |
Egy rendszer egyensúlyi állapota a W=w max valószínűségű Boltzmann-eloszlással jellemezhető. Az ettől eltérő valószínűségű állapotok magára hagyott elszigetelt rendzserben megfordíthatatlanul a W legvalószínűbb állapot felé rendeződnek át | 257 |
A termodinamikai valószínűség és az entrópia kapcsolata | 264 |
Az egyensúlyi termodinamikai vaószínűség (W) kapcsolata a rendszer egyensúlyi hőcseréjéval | 266 |
A nemegyensúlyi elszigetelt rendszerekben spontán lefolyó valódi folyamatok egyirányúsága, irreverzibililtása a nagyobb termodinamikai valószínűségű (rendezetlenebb) állapotba való spontán átmenet következménye. A spontán folyamatok entrópiaváltozásának statisztikus fizikai értelmezése | 269 |
A termodinamika III. főtétele | 271 |
A sokrészecskerendszerek tipikus energianívói és ezek gerjesztettsége | 272 |
Gázok energianívórendszere | 273 |
Szilárdtestek rezgési energianívói | 274 |
Az energianívók gerjesztettsége gázok esetén | 274 |
A Maxwell-Boltzmann sebességeloszlás | 277 |
A sebesség irányától (is) függő Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás ideális gázban | 277 |
A sebességiránytól is függő fizikai mennyiségek átlagértékének kiszámítása | 282 |
A sebesség abszolút értékétől függő Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás ideális gázban | 284 |
Az ekvipartíció tétele. A fajlagos hőkapacitás | 288 |
A konfigurációs és az elegyedési entrópia | 295 |
A szilárdtestek konfigurációs entrópiája | 295 |
Elegyedési entrópia | 298 |
Kvantumstatisztikák és eloszlási függvények | 302 |
A Bose-Einstein eloszlás | 305 |
A Bose-Einstein statisztika alkalmazása ideális entrópiája | 299 |
A Fermi-Dirac eloszlás ideális Fermi elektrongázban | 312 |
Az eloszlási függvények összehasonlítása | 313 |
A műszaki és kémiai termodinamika alapjai | 316 |
A termodinamikai rendszerek jellemzése | 320 |
Extenzív állapotjelzők. Az egyszerű termodinamikai rendszer definíciója. Fajlagos mennyiségek | 322 |
Intenzív állapotjelzők. A termodinamika 0. főtetele | 324 |
Az ideális, illetve reaális gáz állapotegyenletei | 328 |
Állapotváltozások. (Az állapottérbeli út) Kváziegyensúlyi (egyensúlyi) állaptváltozások ill. folyamatok; valódi (reális) folyamatok | 331 |
Az állapotfüggvények ill. útfüggvények általános tulajdonságai, matematikai jellemzése | 336 |
A termodinamika I. főtétele | 341 |
A termodinamika I. főtételének különböző alakjai. Az egyensúlyi Gibbs-egyenlet | 341 |
Az intenzív és extenzív állapotjelzők kapcsolata. A T, P és mű i (i=1,2,..., K) termodinamikai definíciója | 347 |
A Gibbs-Duhem reláció | 351 |
Ideális gáz kváziegyensúlyi állapotváltozásai. A kváziegyensúlyi állapotváltozások térfogati munkája és hőcseréje | 352 |
Az egyensúlyi termodinamikai rendszerek szabadsági fokának meghatározása. A Gibbs-féle fázistörvény | 356 |
A termodinamika II. főtétele (A). (A reális folyamatok egyirányúsága, a természetes egyensúlyi feltételek termodinamikai származtatása. Zárt rendszerek entrópiváltozásának számítása.) | 361 |
Ideális gáz izoterm térfogati munkája és hőcseréje. Reális és kváziegyensúlyi folyamatok összehasonlítása | 361 |
Az elszigetelt (magára hagyott) rendszerben lefolyó (reális, valódi spontán) folyamatok egyirányúsága. A II. főtétel kvantitatív alakja | 366 |
A termodinamika II. főtétele (B) (A hőcserével járó munkatermelő körfolyamatok hatásfoka. A II. főtétel műszaki megfogalmazásai.) | 374 |
A kváziegyensúlyi direkts és fordított Carnot-körfolyamat | 375 |
A Carnot-Clausius-tétel | 379 |
A termodinamika II. főtételének különböző megfogalmazásai | 382 |
A redukált hőmennyiségek és az entrópia függvény | 384 |
A Carnot-ciklus éta hatásfokfüggvénye alkalmas egy abszolút termodinamikai hőmérsékletskála definiálására | 387 |
Nyílt termodinamikai rendszerek leírása | 388 |
Az egyensúly feltétele, illetve a spontán folyamatok iránya nyílt rendszerekre | 388 |
Az egykomponensű rendszer két fázisának egyensúlyát megfogalmazó Clausius-Clapeyron egyenlet | 399 |
Kémiai reakciók egyensúlya. Fémek oxidációjának egyensúlya | 402 |
Elektromágnességtan | 409 |
Elektrosztatika | 409 |
Az elektromos töltés | 410 |
A Coulomb-törvény | 419 |
Az eletrosztatikus erőtér | 422 |
Az eletromos erőtér munkája az elektrosztatikában. Az elektromos feszültség. Az elektrosztatikus erőtér konzervatív (az elektrosztatika II. törvénye). Az elektromos potenciál | 433 |
Az elektromos dipólus | 440 |
Elektromos tér szigetelő anyagokban (elektromos palarizáció) | 446 |
Az eletromos térjellemzőkre vonatkozó határfeltételek és ezek néhány jellegzetes alkalmazása | 466 |
Az eletrosztatikus tér energiája | 471 |
Stacionárius (egyen-) áramok, ezek mágneses tere. A mágneses tér erőhatása vezetőkre | 474 |
Alapfogalmak | 474 |
Az Ohm-törvény. A stacionárius elektromos áram munkája | 481 |
Mágneses alapjelenségek és alapkísérletek, az áram mágneses tere | 484 |
A Lorentz-féle erőtörvény, a mágneses indukció vektora. Maxwell III. törvénye | 489 |
Áramok mágneses tere. A gerjesztési törvény vákuumban (Maxwell I. törvényének speciális esete) | 495 |
Áramkeretre ható forgatónyomaték mágneses térben. Köráramok mágneses momentuma | 505 |
A mágneses tér makroszkópikus leírása | 508 |
A mágneses- és elektromos térjellemzők analógiája | 513 |
A mágnesség mikrofizikai elméletének alapjai | 516 |
Egyetlen atomi elektron pályamozgáshoz tartozó mágneses momentuma | 516 |
Az elektron teljes mágneses momentuma | 518 |
Atomok, molekulák teljse mágneses momentumának z-komponense | 519 |
Szilárdtestek mágneses tulajdonságai | 521 |
A Hall-effektus | 523 |
Időben változó elektromágneses terek | 526 |
Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény (Maxwell I. törvénye) | 526 |
A Faraday-féle indukciós törvény (Maxwell II.) | 530 |
Kölcsönös- és önindukció | 536 |
Harmonikusan váltakozó áramok. (Alapfogalmak | 541 |
A Maxwell-egyenletek teljse rendszere | 549 |
Általános rezgés- és hullámtan | 551 |
Rezgéstan | 552 |
A komplex számokkal kapcsolatos alapvető összefüggések összefoglalása | 560 |
A csillapíthatatlan harmonikus rezgőmozgás leírása a komplex számok segítségével | 565 |
Csillapított harmonikus rezgőmozgás | 569 |
Kényszerrezgések, Rezonancia. | 573 |
A hullámmozgás leírásának alapfogalmai | 576 |
A deformációmentes eltolás | 578 |
A harmonikus síkhullám leírása | 579 |
A harmonikus gömbhulllám. A síkhullám, mint közelítés | 584 |
Hullámfüggvények komplex írásmódja | 585 |
A hullámegyenlet | 587 |
A hullámegyenlet általános levezetése | 587 |
Az eletromágneses hullámok egyenlete izotróp, homogén és szabad töltéseket nem tartalmazó térre | 590 |
Elektromágneses hullámok palarizációja | 594 |
A komplex anyagjellemzők (komplex törésmutató, komplex permittivitás és komplex hullámszám). Az ún. "homogén hullámegyenlet" | 601 |
Energiaterjedés elektromágneses hullámokban | 605 |
Elektromágneses energia terjedése vákuumban (ill. abszobeáló közegben) | 606 |
Fényabszorpció. Lambert - Beer-törvény | 608 |
A dielektromos veszteség | 609 |
A hullámcsoport és csoportsebesség | 612 |
Hullámcsoport létrehozása harmonikus síkhullámok szuperpozíciójával | 613 |
A hullámcsoport tulajdonságai. A csoportsebesség | 614 |
A hullámcsoport alakja és az abból levonható következtetések | 624 |
A csoport- és fázissebesség kapcsolata diszperziós közegben. A Raylight-összefüggés | 626 |
Hullámcsomag - mikrorészecske formális összerendelése | 628 |
Interferencia, állóhullámok | 633 |
Hullámok szuperpozíciója, interferenciája | 633 |
Két koherens fényhullám interferenciája vákuumban (levegőben) | 636 |
A fény interferenciaképességét (koherenciáját) korlátozó okok. Koherenciahossz, koherencia idő | 642 |
Állóhullámok | 645 |
A fényelhajlás (fénydiffrakció) | 650 |
Fényelhajlás egyetlen résen | 652 |
Optikai rácson való fényelhajlás | 657 |
A Young-féle kétréses kísérlet | 662 |
Röntgensugarak és elektronok elhajlása kristályrácsok felületi- és tömbi atomjain | 664 |
A kvantummechanika alapjai | 666 |
A fizikai mennyiségek kvantált jellege | 667 |
A hőmérsékleti sugárzás | 668 |
Külső fényelektromos effektus. Einstein értelmezése (fotonok) | 680 |
Szilárdtestek kvantált rezgései. Szilárdtestek moláris hőkapacitása | 685 |
Az atomi nívók és az elektron impulzusmomentumának kvantáltsága (a hidrogén atom vonalas színképe) | 688 |
Az elektromágneses hullámok korpuszkuláris illetve a mikrorészecskék hullámsajátságai | 695 |
A Compton-effektus és leírása a fény korpuszkuláris modelljével | 695 |
Az anyag hullámsajátosságai | 701 |
A hullámfüggvény (állapotfüggvény) a mikrorészecske teljes leírását adja | 708 |
A kvantummechanikai állapotleírás | 714 |
Az időfüggő Schrödinger-egyenlet (A kvantummechanikai állapotegyenlet) | 714 |
Az időfüggetlen (stacionárius) Schrödinger-egyenlet | 717 |
A kvantummechanikai kontinuitási egyenlet. Az állapotfüggvény valószínűségi értelmezése. Az állapotfüggvény normálása | 720 |
A Schrödinger-egyenlet megoldásainak tulajdonságai. A kötött állapot sajátértékegyenletének megoldása. Reguláris függvények | 726 |
# Az Ehrenfest-tétel (kvalitatív magyarázat) | 733 |
A kvantált fizikai mennyiségek leírása operátorokkal | 735 |
A fizikai mennyiségek liírására használható operátorok tulajdonságai | 740 |
Hogyan kell a fizikai mennyiségek operátorát meghatároznunk? Az impulzus, a hely, az impulzusmomentum és az energia operátora | 743 |
Az energia operátora | 743 |
Az impulzusmomentum operátora | 745 |
A fizikai mennyiségek mérése | 745 |
A Heisenberg-féle felcserélési és határozatlansági relációk | 750 |
Az impulzusmomentum és az elektronspin | 754 |
Néhány kvantummechanikai feladat stacionárius Schöndinger-egyenletének megoldása | 758 |
Szabad részecske | 758 |
A fémek Sonmerfeld-modellje. Potenciálkádba zárt szabad elektronok diszkrét energia értékei | 760 |
A lineáris harmonikus oszcillátor energiája (közelítő megoldás) | 770 |
# A hidrogénatom Schrödinger-egyenletének megoldása. Az atombeli elektron teljes impulzusmomentuma | 773 |
Többelektronos rendszerek. A Pauli-elv. A periodusos rendszer felépítése | 781 |
Az alagúteffektus | 783 |
A Schrödinger-egyenlet összefoglaló ismertetése | 790 |
Függelék | 792 |
A gradiens vektor | 793 |
Egy a(r) vektor-vektor függvény (vektortér) fluxusa és divergenciája | 795 |
A rotáció vektora | 799 |
A Poisson- és a Laplace-egyenlet | 801 |
Az elektromágneses hullámok hullámegyenletének levezetése | 802 |
Néhány (periodikus, ill. aperiodikus) függvény és amplitúdóspektruma | 804 |
Az elektromágneses hullámok spektruma | 810 |
Nyomás átszámítási táblázat | 811 |
Energia átszámítási táblázat | 812 |
Az atomok elektronszerkezete | 813 |
Alapvető fizikai állandók | 816 |
Tárgymutató | 818 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.