Fizika I.

Tartalom

Első rész
Tömegpont (pontrendszer) és merev test mechanikája
A múlt évi anyag áttekintése 11
A) Pontrendszer mozgása 15
[1] A pontrendszer mozgásának leírása mozgásegyenletekkel. [2] Példák. [3] Feladatok. [4] A pontrendszer mozgásának leírása megmaradási tételekkel. A mozgásmennyiség megmaradása. [5] Példák. [6] Feladatok. [7] A tömegközéppont mozgása, [8] Példák. [9] Feladatok.
B) Ütközések
[10] A centrális, egyenes ütközés. [11] Rugalmas ütközés. [12] Rugalmatlan ütközés. [13] Az ütközés lefolyása. [14] Példák. [15] Feladatok. [16] Tanulói gyakorlatra. [17] Ferde ütközés. [18] Példák. [19] Feladatok. [20] Összefoglalás.
II. A körmozgás leírása körmozgás
[21] Az egyenletes körmozgás kinematikai leírása. [22] Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása. [23] A centripetális erő. [24] A centripetális erő
kísérleti vizsgálata. [25] A centripetális gyorsulás. [26] A hatás és ellenhatás kérdése az egyenletes körmozgásnál. [27] Az egyenletes körmozgás mint összetett mozgás. [28] A nem egyenletes körmozgás (tangenciális gyorsulás). [29] A körmozgással kapcsolatos gyakorlati jelenségek. [30] Példák. [31] Feladatok. [32] Tanulói gyakorlatra. [33] Összefoglalás.
III. A FORGÓ MOZGÁS MEREV test forgása rögzített tengely körül 76
[34] Forgatónyomaték es szöggyorsulas ősszefüggése. [35] Merev test tengely körüli forgásának leírása tömegpontjainak mozgásával. [36] Olvasmány. [37] A forgási tehetetlenség (Tehetetlenségi nyomaték). [38] Példák.. [39] Feladatok. [40] Tanulói gyakorlatra. [41] A tehetetlenségi nyomaték meghatározása számítással. [42] Példák. [43] Feladatok. [44] Tengely körül forgó test energiája. [45] Tengely körül forgatható merev testre ható erők munkája. [46] A merev test tengely körüli forgását leíró mozgásegyenlet levezetése a munka tételéből. [47] Példák. [48] Feladatok. [49] A forgásmennyiség. [50] A forgásmennyiség megmaradása. [51] A forgásmennyiség megmaradásával értelmezhető kísérleti jelenségek. [52] Példák. [53] Feladatok. [54] Összefoglalás.
Második rész
IV. SZILÁRD TESTEK
V. Folyadékok és gázok
A deformálható testek mechanikája
Szilárd testek alakváltozásai 113
[55] Bevezetés. [56] Rugalmas megnyúlás. [57] Nyújtási diagram. [58] Összenyomás. [59] A nyújtási feszültség. [60] Példák. [61] Feladatok. [62] A deformáció tapasztalati jelenségeinek értelmezése. [63] Hajlítás (lehajlás). [64] Példák, feladatok. [65] A nyírás. [66] Példák, feladatok. [67] Csavarás. [68] Példák, feladatok. [69] Rugalmas energia. [70] Tanulói gyakorlatra. [71] Összefoglalás.
A) Folyadékok statikája 142
a) Nyomás (feszültség) a folyadékokban
[72] A folyadék tulajdonságai (a folyadék modellje). [73] Nyugvó folyadék felszíne. [74] A nyomás egyenletes terjedése folyadékban. [75] A nyomán egyenletes terjedésének gyakorlati alkalmazása. [76] Hidrosztatikai nyomás. [77] A hidrosztatikai
paradoxon. [78] Példák. [79] Feladatok. [80] Felhajtóerő (Arkhimédész törvénye). [81] Testek úszása folyadékban. [82] Példák. [83] Feladatok. [84] Sűrűségmérés Arkhimédész módszerével. [85] Példák, feladatok. [86] Tanulói gyakorlatra.
[87] Közlekedőedények. [88] Folyadékok sűrűségeinek összehasonlítása a közlekedőedények törvénye alapján. [89] Nyomásmérő (Folyadékmanométer). [90] Példák, feladatok. [91] Gyorsuló folyadékok. [92] Gyorsuló folyadékba helyezett testekre
ható .erő (A szeparátor működésének elve).
b) Molekuláris erők folyadékokban 171
[93] Kohézió és adhézió. [94] Folyadék felszíni
rétegének viselkedése. [95] A felületi feszültség.
[96] Felületi feszültség mérése szakítás módszerével. [97] Felületi energia. [98] Felületi jelenségek értelmezése molekuláris erőkkel. [99] A görbületi
nyomás. [100] Kapilláris jelenségek (Hajszálcsövesség). [101] Példák, feladatok.
B) Gázok statikája 185
[102] Gázok (légnemű anyagok) tulajdonságai. [103] A nyomás egyenletes terjedése gázokban. [104] A levegő súlya. [105] A levegő nyomása.
[106] Légnyomásmérő eszközök (barométerek). [107] A levegő nyomásán alapuló eszközök. [108] Felhajtóerő a levegőben és gázokban. [109] Olvasmány. [110] Példák, feladatok. [111] Gázok összenyomhatósága. Összefüggés gázok nyomása
és térfogata köpött. [112] Tanulói gyakorlatra. [113]. Nyomás és sűrűség összefüggése. [114] A Boyle--Mariotte-törvény gyakorlati alkalmazásai. [115] Olvasmány. [116] Példák. [117] Feladatok.
C) Folyadékok és gázok áramlása 207
[118] A folyadékok mozgásának leírása. [119] Ideális folyadékok és gázok stacionárius áramlása. [120] A nyomás és a sebesség összefüggése ideális folyadékok (gázok) stacionárius áramlásánál. [121] Bernoulli törvényével értelmezhető jelenségek.
[122] A Bernoulli-tör vény gyakorlati alkalmazásai. [123] Példák. [124] Feladatok. [125] Folyadékok súrlódásos áramlása. (,,Valóságos" folyadék áramlása.) [126] A belső súrlódás. [127] Közegellenállás. [128] Oldalirányú erők áramló folyadékokban.
[129] Aerodinamikai emelőerő [130]. A repülőgép (Olvasmány). [131] Áramló közeg mozgásmennyiségének megváltozásából származó erők. (Áramló közeg energiájának hasznosítása.) [132] Példák. [133] Feladatok. [134] Összefoglalás.
Harmadik rész
Hőtan
VI. A hőmérséklet.
A) A hőmérséklet fogalma 243
A testek hőtágulása
[135] A hőjelenségek. [136] A hőérzet. [137] A testek egyes tulajdonságainak változása hőmérséklet-változás esetén. [138] A különböző hőmérsékletek kiegyenlítődése. [139] A hőmérsékleti alappontok. [140] A hőmérséklet mérése. [141] A Celsius-féle hőmérsékleti skála. [142] A hőmérők. [143]
Kérdések, feladatok.
B) Szilárd testek és folyadékok hőtágulása 252
[144] Szilárd testek vonalas (lineáris) hőtágulása. [145] Szilárd testek térfogati (köbös) hőtágulása. [146] A folyadékok hőtágulása. [147] Példák. [148]
Kérdések, feladatok. [149] Tanulói gyakorlatra.
C) A gázok állapotváltozásai 263
[150] A gáz állapotváltozása állandó hőmérsékleten. [151] A gáz állapotváltozása állandó nyomáson. [152] A gáz állapotváltozása állandó térfogaton. [153] Példák. [154] Kérdések, feladatok. [155] Az egyesített gáztörvény. [156] Az abszolút hőmérsékleti skála. [157] Az egyesített gáztörvény egyszerűbb alakja. [158] Az állapotjelzők. [159] Példák. [160] Feladatok. [161] Összefoglalás. (Hőmérséklet, hőtágulás, gázok állapotváltozásai).
VII. a molekuláris
A) A molekulák hőmozgása 284
hőelmélet elemei [162] Az anyag molekuláris szerkezete. [163] A Brown-mozgás. [164] A diffúzió. [165] A hőmozgás. [166] Kérdések. [167] Az (ideális) gázok állapotegyenlete. [168] Az (ideális) gázok állapotegyenletének a molekulák számával kifejezett alakja. [169] Példák. [170] Feladatok.
B) A kinetikai gázmodell 294
[171] Az ideális gáz molekuláris modellje. [172] A gáz nyomásának molekuláris értelmezése. [173] A kinetikai gázelmélet alapegyenlete. [174] A gáz hőmérsékletének molekuláris értelmezése. [175] Az ideális gáz állapotváltozásainak molekuláris magyarázata. [176] A molekuláris hőelmélet kiterjesztése a valódi gázokra, a szilárd testekre és a folyadékokra (Olvasmány). [177] Példák. [178] Feladatok. [179] Összefoglalás. (Hőmozgás, gázok állapotegyenlete, a kinetikai gázmodell).

Témakörök